2012. május 3., csütörtök

Puff!


Amíg nem voltunk itthon, a gyerekek egyharmada nevelőszülőkhöz lett kihelyezve. Voltak azonban, akik itthon maradtak, ki ezért, ki azért.
Csincsi Vacak miatt. Mivel azonban egyedüli asszony volt a háznál, feladatai igen széles spektrumot öleltek fel.
Biztos vagyok benne, hogy rengeteget takarított, mosott, főzött az 5 nap alatt, de én sok eredményét nem láttam. :) Sebaj...
...viszont a kutya rengeteget fejlődött.

Többnyire tudja magát szégyellni, ilyenkor a jobb mellső lábával eltakarja a kis pofáját. 
Bár egyelőre semmi olyat nem tett még szegény Vacak, amiért szégyellnie kellene magát, de valóban nem árt, ha egy eb jól nevelt, ebben egyet kell értenem Csincsivel.

S hogy kétséget kizáróan csupa hasznos dolog, amit Csincsi tanít neki, azt is be kellett ismerjem.
Jelesül azt, hogy ha lepuffantják, akkor illik hanyatt vágódni, és holtnak tettetnie magát.
Hát eme mutatványt ti is megtekinthetitek a szokásos (borzalmas minőségű) videón.

video

Amikor Vacak hozzánk került, én lettem a hivatalos gazdája, nem akartam egyik gyerekre sem olyan terhet rakni, ami elől később majd menekülni szeretne. Csincsi azonban szép lassan átvette a szerepet tőlem. Tulajdonképpen észre sem vettem, mikor kezdett végérvényesen az ő kutyája lenni Vacak, de néhány hete már biztosan így van.
Két hét, és elballag a kutyaoviból...az alapszintű engedelmességi vizsgára már Csincsi viszi őt. :)



1 megjegyzés: