2010. augusztus 31., kedd

Mary Poppins bőrében...2.nap

Okulva a tegnapi nap szörnyűségéből, mikoris mindenki desszert nélkül maradt, első dolgom volt, hogy megelőzzem a tragédia ismétlődését. Különös tekintettel arra, hogy holnap jeles nap lesz (nagyobbjaink iskolába indulnak, kisebbjeink velem fognak kemény munkába), elkészítettem a szeptember 1-re való hangolódás süteményét. Mary Poppins egyszerűen dzsemes pitének írja, de a miénk ettől sokkal több!
Ráadásul elolvasva a tészta receptjét, elhatároztam, hogy nem kockáztatok. Van nekem egy csodapite receptem, hosszas próbálkozások után maradtam ennél, nem adnám semmi pénzért.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
30 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tojás a tésztába, 1 a simogatáshoz
fél citrom reszelt héja és leve
1 csomag sütőpor
1-2 evőkanál tejföl

Először a lisztet dolgozom össze a vajjal, majd szépen sorban hozzáadom a többi dolgot is.
Kicsit lágyabb tészta, mint a többi, de 1 óra hűtés után elég jól lehet vele dolgozni. Kétfelé vettem, 1/3 -2/3 arányban. Az alja a nagyobb darabból készült, a teteje a kisebbikből.
A poént nem bírtam kihagyni, kezdődik a 2010/2011-es tanév.

Nálatok van valamiféle hagyomány, iskolakezdési hóbórt, kényszer, vagy valami, amiről úgy érzed, hogy ha nem készíted el, akkor egyszerűen nem kel fel holnap a nap?



A nagyobb gyerekeim egyszerűen nem bírták a tepsiben nézni, gyorsan felkockáztuk.


És el ne feledjem, az ebéd pásztorpecsenye volt.

Hozzávalók:

1 kg marha darálthús
2 kg héjában főtt krumpli
1 liter húsleves
zsír, só, fűszerek

Ez tulajdonképpen a rakott krumpli egyik változata. A maradék bélszínt kellene megdarálni hozzá, de kéremszépen hol marad nálunk bélszín? Marha gulyáshúst daráltam le, fűszereztem, megdinszteltem a reggeliről félretett sült bacon zsírjában. Közben megfőtt héjában a krumpli. Felkarikáztam, sorba tettem a tepsiben, ráborítottam a húst. Mary Poppins sárgarépával tálalja, én sárgarépa helyett cukkinit használtam, mivel egy 5 kg-os példánnyal ajándékozott meg egy barátnőm.

Nem külön tálaltam, hanem összesütöttem a húsos krumplival, válogatósabb gyerekeimnek fel sem tűnt, hogy zöldség is van a tányérukon.
Csilis sajtot olvasztottam a tetejére, ez magánakció, Mary Poppins nem tett rá semmit.  
Bibibiiii, a miénk finomabb!
:)

2010. augusztus 30., hétfő

Rögtön az első nap besültem

"Meg tudja oldani, Mary Poppins?" - sopánkodik a regényben Banks mama.
"Vajon mikor fordult elő - szólalt meg gőgösen Mary Poppins - hogy én valakinek csalódást okoztam?"
Soha, soha...
Én azonban ma csalódást okoztam, ha másnak nem is, de magamnak.
Reggel még úgy nézett ki, sikerül a tervem, és lesz itt terülj-terülj-asztalkám!

A reggeli még rendben is zajlott, minden gyerek kiugrott az ágyból a "lánytojás" szó hallatán. (Nem, nem írtam el, mi így hívjuk. Illetve annak idején Csincsi keresztelte el.)
Az ebéd is tálalva volt fél egykor.

Bélszín, sült gombóccal, kelkáposzta.
Bélszín helyett ugyan marhacomb sült, mert legnagyobb meglepetésemre a Cora áruház húspultjánál már tudták, mire készülök, és akciózták a marhacombot.: ) Ezennel ki is hirdetem, 1500 Ft/kg, én bespájzoltam belőle. Még tegnap bepácoltam, így mustáros-olajos-borsos valamiben üldögélt délig. Megsütni sima ügy volt, szerencsére rágós sem volt, mindenki meg volt elégedve az angol konyha eme remekével. Eredeti recept szerint 3 kg kell egy családi adaghoz, nekünk azonban bőven elég volt az 1 kg is, még estére is maradt belőle.
Ha már a hús adagját harmadoltam, a sült gombócot megdupláztam.
Érdekes egy étel, még soha nem hallottam, soha nem sütöttem ilyet. Lényegében galuska tészta, jól kidolgozva.
Recept:
250 gr liszt (rutinosan fél kilóból készítettem)
2 tojás
tej, víz egyenlő arányban
Tejből, vízből annyit kell beledolgozni, hogy galuska sűrűségű legyen a tészta.
A tepsit zsiradékkal kikenni (MP. a marhasült szaftját használta, én is így tettem), belesimítani a masszát, és 170 °C-on szép pirosra sütöttem. Tepsiben ilyen lett, kicsit hólyagos.



A kelkáposztát 4-5 perc főzés után vajon megpároltam, borssal fűszereztem.
Íme, a három finomság egy tányéron.
Panasz nem érkezett, minden tányér kinyalva. :)



Ekkor következett volna a gyömbércsillag, aminek elkészítésére ma nem futotta az időmből. Ugyanis az autónk megadta magát, így intéznivalóimmal gyalogosan kellett megbirkóznom. Szerencsére, legalább csereautót kaptunk, így holnap talán lesz időm pótolni a mai elmaradásaimat a menüsorral kapcsolatban.

A vacsorán bonyolítottam egy cseppet, mivel volt itthon gyönyörű gombánk, és maradt egy-két szelet sült is. A gombából pillanatok alatt pástétom lett.


A sültet kis kockákra vágtam, kenyérre tettem, beborítottam a gombával, tetejére került a sajt. Mary Poppins csak sima sajtos pirítost tálalt, mondtam is a gyerekeknek, becsüljék meg magukat!
Csincsi még egy kis bazsalikomos paradicsommal is kedveskedett a családnak, így aztán fel sem tűnt senkinek, hogy a desszert ismét elmaradt. Pssszt!


A melegszendvicsről annyit, hogy milliónyi variációban létezik, én is ki tudja hányfélét sütöttem már. Mégis, ezt a receptet most menteni fogom, mert ritka szerencsés párosítás sikeredett így.





2010. augusztus 27., péntek

Mit, miből, hogyan?

Talán minden OO szülő legnagyobb dilemmája ez.
Nagy kérdés volt ez számomra is, és nem is tudom, mi ez a múlt idő...szóval egyfolytában ezen gondolkozom.
Egyrészről az iskolában, és az iskolai tananyagból vizsgáznak a gyerekeim, másrészről viszont azért (is) tanítom őket itthon, hogy a tanulás valódi élmény legyen számukra, és ne csupán egy tankönyvízű feladatok sokasága.
Így aztán arra a következtetésre jutottam, hogy megvásárolom a tankönyvekeiket, de alapvetően én készítem el nekik a tanuláshoz szükséges eszközöket.
Most egy memoriból hoztam nektek mintát. Ezzel szeretném elérni, hogy a szöveges feladatok megértése ne okozzon gondot számukra.


Először párosítták a kártyákat, majd a szöveges kártyákhoz kitaláltak egy-egy szöveges feladatot.
Ezt a feladatot le kellett írniuk szöveggel is, és a matematika nyelvén, műveletekkel is.
A kártyákat innen letöltheted.
Ha szeretnéd a többi kártyát is ehhez a játékhoz, hagyj egy kommentet, mert egy paklit kisorsolok ebből a játékunkból is! Sorsolás: vasárnap este! :)


2010. augusztus 26., csütörtök

Miért pont otthonoktatás?

Régi adósságom ez a poszt. Sokan kérdeztétek email-ben, hogy miért döntöttünk az otthonoktatás mellett. Miért tanítom majd otthon a két kisebb gyerekemet, miért nem járnak iskolába, mint mindenki más.

Olyan jó lenne, ha tudnék írni nektek néhány szép magasztos érvet az otthonoktatás mellett, és mindenki belátná, hogy bizony, ez az egyedül üdvözítő helyes út. De nincsenek ilyen érveim. Sőt, azt sem gondolom, hogy ez az egyetlen helyes út.

A kérdéseitek miértjére a válaszom nagyon egyszerű, és talán elsőre igen nevetségesen egyszerű. Egyszerűen azért döntöttünk az otthonoktatás mellett, mert úgy éreztük, hogy ez a mi utunk. 
Észérveim is vannak persze, de ezek majdnem mind a belső döntésem után születtek meg bennem, vagy akkor olvastam őket, és bólogattam magamban nagy helyeslően, amikor én már régesrég tudtam, hogy ezt szeretném csinálni. Így észérvek helyett inkább azt írom le, hogyan jutottunk el idáig, mi zajlott le bennünk, ami segített meghozni ezt a döntést.

Talán pont egy éve annak, hogy szembejött velem egy blog, ahol először olvastam az otthonoktatásról. Akkor, öt percen belül úgy éreztem, hogy ezt szeretném csinálni. Azonban negyven éves vagyok, és tudtam, hogy ez így még kevés...először is, nem biztos, hogy ami nekem jó, az a gyerekeimnek, és a családomnak is jó...márpedig ez a döntés őket is nagyban befolyásolja majd. Másodszor pont akkor ígértem meg az iskolánk igazgatónőjének, hogy szeptembertől félállásban dolgozom majd az iskolában, és éppen tavaly kezdtek ott új iskolát a kisebbjeim. Szóval látszólag minden ellenük dolgozott éppen.

Így hordoztam magamban ezt az álmot, benne volt az imáimban, és a férjemmel egyre többször beszélgettünk róla. Aztán szép lassan próbáltam a gyerekekkel is úgy foglalkozni, mintha itthon tanulnának. Persze egy szót sem szóltam még nekik a tervemről, csak figyeltem őket, magamat, vajon tudunk-e majd együtt dolgozni.

Számomra kiderült, hogy igen, tudunk. Sőt, a gyerekeim kifejezetten kérték, és várták ezeket az alkalmakat. Végül május egyik hetében  úgy alakult, hogy sokat köhögtek, nem szívesen vittem volna iskolába őket, de a köhögésen kívül más bajuk nem volt. Azt gondoltam, ideje őket is beavatnom a tervünkbe. Elmondtam hát nekik, hogy ha ők is szeretnének itthon tanulni, akkor tarthatnánk egy "próbahetet".

Mit is mondhatnék...úgy tanultak, mint a kisangyalok, és nagyon boldogok voltak.
De persze, mint már írtam, negyvenedik évemet betöltöttem, és tudom, egy hét nem a világ. Így aztán tanulás jegyében tellt a nyarunk is. És bizony, a nyár sem tántorított el bennünket. Sőt! Kifejezetten megerősített.
A tanulás nem mindig könnyű dolog. Erőfeszítést kíván tőlünk, és mint tudjuk, az ember hajlamos ezt az erőfeszítést kikerülni. Sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, vajon képes leszek-e arra, hogy megmásszuk a tanulás hegyeit a gyerekeimmel?

Aztán az egyik júliusi hajnalon halk neszezésre ébredtem. El nem tudtam képzelni, ki kelhetett fel nálunk 6 órakor. Felkeltem hát, és halkan kilopakodtam a nappaliba. Legnagyobb meglepetésemre Soma ült az asztalnál, előtte az aznapi matematika gyakorlólapja. Mivel horgászni mentek volna Marcival, szerette volna elvégezni még reggel, hogy a napja teljesen szabad legyen.

Úgy éreztem, sikerült megértetnem velük, hogy itthon ugyanúgy meg kell tanulniuk a tananyagot, mint az iskolában, sőt!

Természetesen az otthonoktatás nagyon sok területen írja át az életünket, és nagyon szerteágazó hatása van, mind a gyerekeim személyiségfejlődésére, mind a családunk életére, s akár a nyugdíjas éveimet is ide sorolhatom.
Ennyi mindent nem is tudok most átlátni, biztosan akadnak majd problémák, váratlan helyzetek. Csak abban az egyben vagyok biztos, hogy nekünk ezen az úton kell járnunk, és az előttünk lévő akadályokat majd valahogyan megoldjuk.
Ígérem, ezeket is megosztom majd veletek:)




2010. augusztus 21., szombat

Mary Poppins, a konyhatündér

Szeretek meséket olvasni, szeretek főzni, és egyik nagy kedvencem Mary Poppins.
El is kezdtem olvasni a gyerekeknek annak idején a Mary Poppins könyveket. Csakhogy közben mindig szültem, szoptattam, vagy a kettőt együtt, és meséléseknél gyakran István helyettesített. Ő pedig nem jött ki Mary-vel. Szerinte Mary Poppins egy hisztis nőszemély, sokszor igazságtalan a gyerekekkel, nem ad értelmes magyarázatokat nekik, öntörvényű, és persze szeszélyes. Amikor gondolatait ímígyen szavakba öntötte, engem mintha leforráztak volna. Mert nekem nem kellett magyarázat, én elfogadtam Mary-t olyannak, amilyen. Engem nem érdekelt, honnan jött, ha tudtam, hogy a Keleti szél hozta. Sosem tartottam számon erényeit és hibáit. Hetekig úgy telltek az estéink, hogy Mary-t védtem...és a végén megnyertem a pert. :)
Mary Poppins beköltözhetett a gyerekszobákba. Illetve külön a szoba, az járt neki. :)

Nálatok mi  a helyzet Mary Poppins-szal?
:)
Mert minálunk aztán egész kultusz szerveződött köré. A lépcsőkorláton való lecsúszástól kezdve a nevetőgázzal való feltöltődésig minden felcsigázta a gyerekeket, és minden olyan valóságosan mesés volt, hogy hittek benne, pedig tudták, hogy lehetetlen. Érdekes egy időszak volt. Mára a kicsik is túl vannak Mary-n, megfordult a szél egy napon...

Aztán képzeljétek mi történt!
Kaptam egy könyvet. :)

Egy mesekönyvet...egy szakácskönyvet...vagy a kettőt együtt.

Meglepetésként elhatároztam, hogy lekoppintom a Julie & Julia film poénját, és egyik héten elkészítem az összes receptet a könyvből. Ezzel azonban várnom kell egészen augusztus 30-ig, mivel akkor leszünk teljes létszámban újra itthon.
Addig viszont ki nem bírom, így ma a Királynő pudingot sütöttem meg.
Elég fürge voltam, így nekem is maradt egy vékonyka szelet.



Hozzávalók:
400 gr tej (fizikus fiúk szerint egy pont 4 dl)
2 evőkanál cukor
2 egész tojás
2 tojássárgája
vanília
250 gr zsemlemorzsa

A tetejére:
2 tojás fehérje
2 evőkanál cukor
2 evőkanál málnadzsem (én eperrel készítettem, és kicsit többet tettem rá, mint két evőkanál, de psszt!)

Ha szeretnéd letölteni a receptet, kattints ide!



A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra.
A tejet felmelegítjük a cukorral, hozzáadjuk a vaníliát, de nem forraljuk! Közben a két tojást a két sárgájával habosra verjük. A felvert tojást óvatosan a tejhez keverjük, és beleforgatjuka  zsemlemorzsát. Kivajazott formában 25 percig sütjük.
Amíg sül, felverjük a fehérjét a cukorral. Amikor letelt a sütés 25 perce, megkenjük a dzsemmel, és a fehérjéből készült habot a tetejére simítjuk. Visszatoljuk a sütőbe, és további 20 percig sütjük.


2010. augusztus 20., péntek

Kenyér ünnepe

Ünnep van ma. Megállunk egy pillanatra, és megidézzük a múltat. Szent István királyra emlékezünk, és a kenyeret ünnepeljük.  A kenyér ma is szentelménynek számít. Szakrális jelentősége van, egyidős velünk, emberekkel. Nagy örömmel tölt el, hogy én süthetem, mert a kenyérsütés több, mint egy házimunka a sok közül. A kenyérre vigyázunk, a morzsáját se dobjuk ki. Megszegése előtt Istvánom keresztet rajzol rá. Hiszen Krisztus óta a kenyér nem csupán mindennapi testi eledelünk, hanem lelki táplálékunk is.
Nemrég olvastam ismét és újra Gibrantól a Prófétát. A következő rész hozzám szólt. A mindennapi taposómalmaink értelméről. A kenyérsütésről.

"A munka a láthatóvá tett szeretet.
És ha nem tudsz szeretettel munkálkodni, hanem csak utálattal, akkor jobb, ha otthagyod munkádat, és leülsz a templom kapuja elé, és alamizsnát kérsz azoktól, akik örömmel munkálkodnak.
Mert ha közönnyel sütöd a kenyeret, keserű kenyeret sütsz, amely az ember éhének csak felét mulasztja el.
És ha utálattal sajtolod a szőlőt, utálatod mérget párol a borba.
És énekelj bár úgy, mint az angyalok, ha nem szeretsz énekelni, dalod süketté teszi az emberek fülét a nappal és az éjszaka hangjaira.”

(Kahlil Gibran: A próféta)

Ha szeretnéd tudni, hogyan készül a kenyér, kattints ide és töltsd le a receptet!









2010. augusztus 19., csütörtök

Komolyzene gyerekeknek

Sokat gondolkodtam rajta, írjak-e egyáltalán a komolyzenéről. Azt tapasztalom, hogy egyáltalán nincs az érdeklődés középpontjában, a magyar blogokban sem találtam bejegyzést a témában.
Angol nyelven viszont rengeteg hasznos információ, játékos feladatlap, óravázlat, és egyéb dolog is elérhető. Például Brahms korabeli Bécs. :)
Néhány hasznos link még, ahol sok segítséget találtam:
A játékok között van ábécés hang gyakorló, és komponáló játék is.

Nehéz helyzetben voltam, mert az én gyerekkoromból kiamaradt a komolyzene élvezete. Az iskolai évek alatt inkább megijedtem, elfordultam tőle, mintsem érdekeljen. Azt hiszem, ezzel sokan így vagyunk. Mintha Kodály népe elveszett volna valahol az általános iskolákban ...:(

Végre a gimiben egy zseniális énektanárunk lett, Puskásné Ispán Franciska. A neve kicsit ijesztően hangzott, de végre kapizsgálni kezdtem, hogy a komolyzenei darabokkal valaki (mondjuk a zeneszerző) üzenni szeretne nekem egy oylan nyelven, amit nem ismerek. Ha meg szeretném érteni őt, akkor meg kell tanulnom a zene nyelvén. Franciska néni sokat mesélt nekünk a zeneszerzők életéről, szenvedéseiről, sokszor elment vele az egész óra is. Ezzel elérte, hogy érdekelni kezdett az ember, akiről mesélt.  Aztán segített is elmagyarázni, hogyan fejezik ki eme emberek (szóval a zeneszerzők) örömeiket, bánatukat, és egyáltalán az érzéseiket. Fokozatosan kerültünk közelebb egymáshoz, végül nagyon megszerettem a komolyzenét. Azt már korán elhatároztam, hogy a gyerekeim nem fognak kimaradni ebből. Eddig rendben is volt, de mivel nem voltak korai emlékképeim, nehezen indult a dolog.
Eleinte itthon tettem be egy-egy cd-t, de a gyerekek hamar bevonultak a szobáikba. Sebaj, gondoltam, behallatszik ez oda is. Ekkor szépen, udvariasn megkértek, vegyem le a hangerőt, mert ott is hallják. :(
Aztán zeneiskolába jártak, meg kakaókoncertekre mentünk szombatonként. A kakaókoncertek neve is jól hangzik egy ovis gyereknek, ráadásul ki lehetett próbálni a hangszereket is.
Pár éve indított egy sorozatot a Mester kiadó a Zeneszerzés Klasszikusai címmel.



Már egész szép gyűjteményünk van már belőle, havonta küldenek egy-egy csoamgot.



Minden kis könyvecske tartalmaz egy CD-t, a zeneszerző híresebb darabjaival, a zeneszerző életútját, a kor történelmét, és egyéb érdekességeket. A CD zenedarabjairól rövid ismertető is olvasható benne.

Amikor hosszabb autóútra indultunk, mindig eltettem egy kis könyvet. Mesélni kezdtem a zeneszerző életéről, a korról, amelyben élt, meghallgattuk a műveit, beszélgettünk róla. Magam is meglepődtem rajta, hogy az ovisok is élvezték! Most, hogy már mindenki iskolás, vannak kedvenceik, kifejezetten kérik, hogy hallgassuk meg a darabokat más előadásban is.
Emese és Soma nagyon szeretik a képen látható gyereke számára írt könyveket.



Sokat hallgatjuk Halász Judit: Varázsfuvola című CD-jét is, és sajnálom mindig, hogy nem jelent meg a többi opera is az ő tolmácsolásában.

Tegnap Egerben jártunk, hazafelé éppen ezt a CD-t hallgattuk, már vagy századszor. Sarastro áriájánál értünk az utcánkhoz, mikor Emese kérlelni kezdte Istvánt, menjen még egy kört, hogy végig tudja hallgatni az egész CD.  :)
Ekkor határoztam el, hogy írok a komolyzenéről, mert úgy érzem, sikerült megszerettetni a gyerekeimmel. 
Nagyon érdekel, ki mit tesz azért, hogy gyerekeink ne az igénytelen könnyűzenéken nőjjenek fel (persze van igényes könnnyűzene is!), ki hogyan tudja megszerettetni, és főképpen fenntartani a komolyzene iránti érdeklődést  a gyermekeiben. Abban reménykedek, hogy sokan vagyunk, akik számára fontos ez a téma....:) 

2010. augusztus 16., hétfő

Üdvözlet helyett...

Örülök, hogy idetaláltál! :)

Ahogy ígértem, játékkal indítom az új blogot.

Mindenki, aki feliratkozik rendszeres olvasónak, és elküldi nekem az email címét, megkapja pdf formátumban a Katicás lapbookomat. A lapbookról, mint tanítási-tanulási formáról itt olvashatsz bővebben, illetve képeket is találsz ezen a linken.
Ezzel az ajándékkal elsősorban a Jócsontblog, és az Otthontanulós blog régi olvasóinak szeretnék örömet szerezni. Fontos, hogy a jobb oldalsávban található emailcímre írj egy kérést, különben nem fogom tudni, milyen emailcímre küldjem a lapbookot.










A játék másik része már sorsolás alapján történik. Ha már feliratkoztál rendszeres olvasónak, kérlek, hagyj itt egy megjegyzést, ha szeretnél részt venni a sorsoláson.A képen látható pereces zsákot nyerheted meg, természetesen megtöltve pereccel. :)



Mit kell tenned, ha a Katicás lapbookot szeretnéd megkapni?
  • Iratkozz fel rendszeres olvasónak
  • Írj egy email-t nekem a jobb oldalon található címre
Mit kell tenned, ha a pereces zsákot szeretnéd megkapni?
  • Iratkozz fel rendszeres olvasónak
  • Írj egy megjegyzést ehhez a bejegyzéshez, hogy szeretnél részt venni a sorsoláson
Mit kell tenned, ha a katicás lapbookot is szeretnéd, és a pereces zsákot is?
  • Iratkozz fel rendszeres olvasónak
  • Írj egy emailt nekem a jobb oldalon található címre
  • Írj egy megjegyzést, hogy szeretnél részt venni a sorsoláson.