2011. április 29., péntek

Pitypang levele és virága

Bár már mindent tudunk, ami a természetkönyvben le van írva, mégis sok dologgal várnunk kellett tavaszig.
Például a pitypang-projekttel. :)
Lerajzolták, megnéztük, tényleg nagyobb-vastagabb-hosszabb-e a gyökere, mint  a hasonló réti füveké. Valóban olyan a levele, mint az oroszlán foga? (francia elnevezése innen ered)


Virágnyomdáztunk. 


Lamináltuk. 
(ezzel az eljárással készítettük a termihez a növényhatározós kártyáinkat.)


A levelét apróra vágtuk, pizzára tettük.



A virágzatát szirmokra szedtük.


Zselírozócukor hozzáadásával dzsemet főztünk belőle.


Elolvastuk a  Mt 6, 25-34-ig.

"Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább?"

2011. április 27., szerda

Házi krémes

Hm...megállapítom, hogy a házi krémes a legnehezebben fotózható sütik közé tartozik. Na nem azért, mintha nem lenne elég fotogén, hanem mert elfogy, mire beizzítom a gépet. Aztán mikor nézegetem, melyik is sikerült legjobban, kiderül, hogy egyik jobban bemozdult, mint a másik. Naná, nehéz aközben fotózni, hogy már fogják és eszik.


Így aztán csak ez az egy szerencsétlenül járt példány maradt e célra. Tlán látszik is rajta hogy azért nem olyan magas, mint a bolti...de ez nálunk inkább előny, mint hátrány. Ez jelzi, hogy ezt tényleg mi készítettük, azért ilyen kis bénuska. :)
Az íze kárpótol mindenért...veszett finom, na.
A férjem egyik kedvence a krémes, de mostanában ritka az a cukrászda, ahol olyan a krémes, mint amilyennek lennie kell. Kemény rajta a tejszínhab, ez igaz, csak éppen nem tejszínhab, hanem valami növényi olajból nyert izé. Aztán a krémje sosem látott igazi tojást, jobb esetben is csak tojásport...brrr.
Nekiláttunk hát délután, és megkreáltuk. 
A recept persze nem az enyém, én is itt olvastam.
Egyedül a tetejét kísérletezgettem ki, mert én csak a tetejét szeretem. A férjem viszont azt nem. 
Bárcsak minden ilyen tökéletesen működne egy házasságban, nem?
Szóval a mázhoz kell:

4 evőkanál kávé (lenyúltam a reggeli adagból)
25 dk g cukor
10 dkg vaj
4-5 evőkanál tej

A kávét összekeverjük a tejjel, beletesszük a cukrot, és elkezdjük főzni-keverni. Amikor forró már, akkor tesszük hozzá a vajat. Addig kavarjuk-keverjük, amíg jó sűrű krémet nem kapunk. Ezzel aztán gyorsan kell dolgozni, mert hamar megkeményedik.
A mázat rásimítjuk a tészta tetejére, majd felkockázzuk a tésztát, és így illesztjük a sütikre.

Próbáljátok ki, valódi élmény! :)))

Húsvét a Sárréten

Szeretnék bocsánatot kérni mindenkitől, akik miattam nem tudták befejezni a húsvéti lapbook-ot. (felteszem ám a hiányzó részeket is nemsokára)
Végül bennünket teljesen elsodortak a húsvéti események. És itt nem csupán a lelki dolgokra gondolok, hanem az egészen hétköznapi, kicsinyesnek tűnő momentumokra, mint például dupla ünneplő ruháról való gondoskodás, (mert az az 5 perc indulás előtt éppen elég arra, hogy Soma még kifaragjon egy mogyorófa ágat nyílvesszőnek...ehhez persze le kell térdelni a földre) ebédkészítés, nagytakarítás utolsó fázisai, etc, etc...
És még szerencse, hogy utolsó pillanatban győzött a realista életszemléletünk, és nem éjszakai feltámadási misére mentünk, hanem egy szolid esti misére. Vasárnap reggel ugyanis már Bárándon vártak bennünket kenyérlángossal. Mit ne mondjak, volt ideje kihűlni a lángosnak, dél után érkeztünk csak meg. Nem vagyunk egy finnyás népség, megettük hidegen is.


Mert ugye éhesek voltak, addig csak szelid báránykák példájára füvet legelésztek. :)



(Lidl, ehető húsvéti dekoráció ostyából)

Báránd aztán igazi pihenés a szülőknek. Jó, focizni még én is beálltam, meg pingpongot is vállaltam, de ezen kívül semmire sem volt gondunk.
A gyerekeink 5 és fél 6 között keltek, egy részük állatokat etetett a háziakkal, más részük horgászni ment.
Így aztán este sem kellett ringatni egyiket sem. :)



Samu, a borjú mindenkit összenyalt. De tényleg. Annyira éhezi az emberi társaságot, mindenkivel szeretne összeismerkedni. :)


Láttunk igazi kotlós kacsát is. :)


Mi öregesen set-eztünk. Remélem, mindenki ismeri a játékot, már írtam róla a Jócsontblogon is anno. Évekkel ezelőtt kapta Csincsi a keresztszüleitől, azóta nem tudjuk megunni. Röpke néhány év után arra is rájönni véltek családunk matematikus tagjai, hogy a 12 lerakott lap között biztosan kel lennie egy szetnek. 
De néha nem találjuk. Mint például itt.


Ha valakinek volna ötlete setre, várjuk! :)

Simán ellettünk volna így napokig, de hétfőn Nádudvarra mentünk Julikához. 
Mit ne mondjak, érdemes volt. Még sosem láttam Zsombort kalácstésztát dagasztani, sem tojást pingálni.


A díszítés nem archaikus, nézzétek el neki, férfiból van...:)


Mi, a lányokkal nagy munkában voltunk, gyönyörű tojásokat írókáztunk, mézeskalácsot díszítettünk. És a nyáron visszamegyünk nemezelni! :)

Nádudvaron megismerkedtünk még egy nagyszerű emberrel, a nevét nem volt nehéz megjegyezni, Fazekas Istvánnak hívják.
Egy fazekas dinasztia leszármazottja.
Katt a képre, ha szeretnéd elolvasni.


Ha véletlenül Nádudvarra vet a sors, keressétek a cégért.


István olyan lelkesen mesélt a munkájáról, és olyan kincseket mutatott be nekünk, hogy a gyerekeim jelen állás szerint mind fazekasok szeretnének lenni. :)
Megleshettük, hogyan készül egy darabka kavics segítségével a sok híres fekete kerámia. Persze az égetés fázisa kimaradt, de a többit mind láthattuk.



Kivéve persze Soma, aki mogyorófafaragó mesternek készül. és éppen munkája adódott.


Ha már arra jártunk, sétáltunk egyet Debrecenben is. Játszóteret mi nem találtunk, de a gyerekek rögtön.



Végül nem maradtak ám ott, itthon vagyunk mindannyian. :)
S hogy tanultunk-e? Bizony, rengeteget! Nemsokára jövök, és elmesélem...:)

2011. április 22., péntek

Lapbooksuli - 3.rész

Tegnap megkezdődött a nagyobbjainknak is a tavaszi szünet, ezzel feje tetejére álltak az itthoni nyugodt, hármasban töltött napjaink. Ráadásul Luca nekiállt, hogy kifesse a lányszobát...persze hová tudnak kipakolni...igen, a nappali közepére. :))) Nesze neked, húsvéti nagytakarítás. Cserébe, emelem a kalapomat...Luca kifestette, együtt bepakoltak, átrendezték. Csuda csini lett! 
Én viszont vérszemet kaptam, úgyhogy nyári szünet elején a fiúk is megcsinálják ám!
Visszatérve a lapbookra, azért folytattuk a készítést.
A fontosabb eseményeket beszéltük át: az utolsó vacsorát, Júdás árulását, a keresztrefeszítést.
A tervezésnél fontos eldönteni, hogy egy-egy kis füzetkébe hány információt szeretnétek beleírni. Ettől függ ugyanis, hogy milyen kis füzetet érdemes kiválasztani.
Az utolsó vacsorához én négy dolgot tartottam fontosnak, ezért választottam olyan formát, ahol négyféle információt tudunk beírni.


Sokat gondolkoztam a képen, és végül Soma kedvéért a legós mellett döntöttem. Ennek egyéb okai is vannak, de ezekről majd később. :)
Eredeti méretben letölthető innen.
Az árulásról sokat beszélgettünk, gyakoroltuk az átváltásokat. Ha valakinek kisebb gyerekei vannak, érdemes játékpénzt készíteni kartonból, alufóliával bevonni, és lehet vele számolgatni. Ezekhez találsz itt kis zsebeket. Remélem, bejön az oldal. :)
Jézus elárulásához tartozó sablont letöltheted innen.
A keresztrefeszítéshez kereszt alakú füzetkét készítettem, rajta egy rajzzal. Ezt akár elkészítheti maga a gyerek is, nálunk így készült.
Letöltheted erről a linkről. Ha ti is inkább rajzoltok, akkor csak az üres keresztet használd. Mi több keresztet összefűztünk, és ide írtuk be a halálakor történt jeleket is.

Ha van kedved fordítani, vagy a gyerekeid már elég jól tudnak angolul, töltsd le ezt az ingyenes lapbook-ot.
Sokan írtátok, hogy még kicsik a gyerekeitek, nektek érdemes itt körülnéznetek.

2011. április 20., szerda

Lapbooksuli - 2. rész


Tegnap délután folytattuk a lapbook megtöltését.
Mivel leginkább a Szentírásból dolgozunk, készítettem egy kis tokot igeverseknek, illetve kis lapokat, amelyekre olvasás-feldolgozás közben felírhatják, melyik vers áll közel a szívükhöz különösen. Ezeket az igéket kimásolták, és a pontos helyét is megjelölték.
kis lapok az igevershez
kis tok az igevershez

A kis lapokat is készen az internetről mentettem le, azokat egyszerűen tudom kicsinyíteni, nagyítani, ahogyan éppen szükségem van rá.


Ezekkel a lapokkal folyamatosan dolgozunk, ahogyan az ismeretlen kifejezésekkel is. Mindig előveszem, kiteszem az asztalra, és ha szükségünk van rá, rögtön írjuk is.

Kiválasztottam néhány eseményt, amivel kicsit részletesebben is foglalkozunk:
Bevonulás Jeruzsálembe
Utolsó vacsora
Jézus elárulása
Keresztrefeszítés
Feltámadás-Üres sír

Tegnap a Virágvasárnapi eseményekről írtunk le mindent, amit már tudniuk kell erről.
Ehhez egy kis füzetke készült, csak két lapos. :)
Választhatsz innen egy kész sablont, például ezt, tehetsz rá egy képet is. Ha saját használatra készül a lapbook, akkor - ha jól tudom, nem kell külön engedélyt kérned a kép használatáért.
A google-ba beírod, hogy "bevonulás Jeruzsálembe", és a képekre kattintasz. Ezt például így találtam, erről az oldalról való.



Természetesen a legszebb és legjobb kép az, amit a gyerkőcöd rajzol a borítóra.:)
Letöltheted ezt is, ha már nincs időd szerkeszteni, és rajzolni.
Nálunk még belefért az időbe, hogy mindketten írjanak egy-egy rövid fogalmazást is az eseményről.
Az ötletet ezennel én adtam, képzeljék magukat a csacsi helyébe, akinek a hátára maga Jézus ült fel azon a napon. Írják le, mit érezhetett a csacsi, illetve mit mesélt el később a gyerekeinek.
Töltsd le innen a csacsis lapot a fogalmazáshoz.

Örülnék neki, ha visszajelzést adnátok arról, hogy így képzeltétek-e el a "sulit", szóval, hogy ez segítség-e számotokra, vagy a lapbook-készítés más területén vagytok bizonytalanok. Mivel magam is igencsak kezdő vagyok ezen a területen, tulajdonképpen azt sem tudom, mit nem tud az, aki még nem készített saját maga lapbook-ot. :)))

2011. április 19., kedd

Lapbooksuli - 1.rész

Az első részben annyit árultam el csupán, hogy húsvéti lapbook készül.
Így szokott ez lenni, először is kitalálom a címet. :)
Aztán előveszem a jegyzetfüzetem, és elkezdem felírni, mi az a tudás, ami nem maradhat ki belőle.
A lapbooknak két funkciója lehet. Vagy szintetizál, tehát a meglévő ismereteket rendszerezi, ismétli, de lehet az is a célja, hogy még ismeretlen anyagot ad át.
A húsvéti lapbook-unk az első csoportba tartozik. Egész nagyböjt során a húsvétról beszélgettünk, így azt feltételezem, hogy semmi újat nem fog mondani ez a lapbook, hanem csupán - ás ez nagy dolog ám! - segít egészében látni a dolgokat.
Minden nap elkészítünk pár kis "füzetet", és vasárnapra összeáll az egész.

Első nap, azaz tegnap összefoglaltuk az eseményeket. Mivel idén a Katolikus Egyház János evangéliumából építkezik, így mi is ebből olvastuk el a húsvéti eseményeket.
Ez után kis papírokat osztottam nekik, és egyet Emese írt meg, egyet Soma.

Ezeket Microsoft Office Visio programjával készítettem, de simán lehet Wordben is , sőt kész sablonokat is találtok, ezek közül erre a funkcióra ezt választanám..
Amit én készítettem, az ilyen :



Eredeti méretben letöltheted innen.
Ezeket a pici lapokat milton kapoccsal fogtam össze, így egy lapozható, kiforgatható kis könyvet kapunk.
Nekem 16 kis lapra volt szükségem, egy lett a fedőlap, erre írtuk rá a címet: "Húsvéti események", majd 15 részre osztottuk, ezeket szépen beleírták. Minden kis lapra került egy-egy pontos idézet is az adott eseményről.

Tegnapra készen volt az általam csak "szótár"-nak nevezett kis zsebecske is, amiben kis papírszeleteket teszünk. Ha a feldolgozás során valami olyan fogalommal találkozunk, amit nem ismernek pontosan, ide rögtön felírjuk rövid magyarázattal együtt.

Ehhez is találsz kész sablont itt.
Amit én készítettem, azt innen letöltheted. További kis lapokat pedig innen tölthetsz még le.


Tegnap ezekkel foglalkoztunk, délután-este felteszem a mai napra valót. 
A tegnapi rész kb. másfél órás egyfolytában ülős-másolós-lapozgatós tevékenység volt, szóval úgy készülj, nagyon elfáradnak benne a gyerekek.

2011. április 18., hétfő

Lapbooksuli indul!

Hétről-hétre kapok leveleket, amelyben azt kéritek, hogy mutassam meg, mondjam el, hogyan készül egy lapbook.
Hirtelen elhatározással azt gondoltam, mi lenne, ha a Húsvéti lapbook-ot együtt készítenénk el.
Megmutatom, mi lesz a miénkben, aztán mindenki eldönti, hogy ugyanazt a szisztémát követi, vagy eltér a miénktől. Esetleg van valami szuper ötlet a tarsolyában, és megosztja velünk....hm?

Mivel mi ma fogtunk bele a kivitelezésbe, még semmiről sem vagy elkésve, hiszen én már kitaláltam, megszerkesztettem, mi legyen benne.


Azt gondoltam, ha van mondjuk legalább 25 jelentkező, akkor belevágok itt a blogban.
Ha ennyien nem jövünk össze, akkor talán érdemesebb levelezőlistát használni erre a célra.
Szóval akkor, lássuk, kik szeretnétek bekapcsolódni...az idő sürget, mert hétfőre be kell fejeznünk. :)


2011. április 15., péntek

2011. április 12., kedd

Néha kell egy kis elrettentés :)


Tegnap végignéztük a gyerekekkel ezt a videót.
Gondoltam, utána majd elbeszélgetünk arról, mi miért nem így szervezzük a napjainkat.
De erre nem is volt szükség. Annyira elképedtek azon, hogy ilyen is van...





Tegnap az iskolában jártam, és megkértem igazgatónőt, hadd tegyék le előbb a vizsgákat a gyerekeim.
Természetesen van rá lehetőség, így aztán most utolsó hajrában vagyunk, és húsvét utáni napokban befejezzük a tanévet....és elkezdjük a következőt. :)

2011. április 11., hétfő

Magyar Nemzeti Múzeum

Remélem, nem unjátok még a múzeumi sorozatot. :) Mit lehet tenni, ha egyszer rákaptunk a múzeumokra?
Az a helyzet, hogy amikor a nagyok még kicsik voltak, rengeteg rossz élményt gyűjtöttünk be a múzeumokban. Nem mondom, hogy minden látogatás rosszul sült el, de összességében úgy éreztük, hogy a múzeum nem gyerekeknek való. Ez azonban nem a gyerekeink érdeklődési körének szűk volta miatt következett be, hanem a teremőr nénik és bácsik rosszalló pillantásai miatt. Nem, nem engedtük, hogy valamihez hozzányúljanak, és nem rohangáltak egyik teremből a másikba. Mégis, minden apróságért rögtön ugrottak, kiosztottak. Olyan érzésem volt, hogy lesben állnak, és figyelik, mikor csaphatnak már le...:(
Szóval a múzeumok elmaradtak az életünkből, helyettük inkább a Hősök Terére jártunk, még ma is tudom sorban, kiket ábrázolnak a szobrok. :)
Vasárnap azonban a két kicsivel és egy kis baráttal nekivágtunk a Nemzeti Múzeumnak. 
Persze tudtuk, mi lesz ott.
Ráadásul ezek a programok a gyönyörű kupolateremben vannak. :)


AVE, CAESAR! 
Bizony, Septimus Severus császár érkezett Pannóniába, és erre az alkalomra a nép ünnepséget rendezett.
Az ünnepségen kívül rengeteg ajándékkal készültek a császár fogadására, például a császár arcképével pénzt vertek.


Ezt egy nagyon ügyes szerkezettel készítették. :)
Ide bele kell tenni a kerekre formált aranytallért.


Ráhelyezni az arckép negatív nyomatát.


És kalapálni, kalapálni kitartóan.


A hölgyek különleges ékszereket készítettek.


És íme, az ünnepség egy pillanata. Volt színielőadás, fogathajtó verseny, párviadal igazi bikákkal, tigrisekkel.
Felvonult a légió is, egyszóval pazar ünnepélynek lehettünk részesei. 


Természetesen a játék közben belecsempészték a Lapidárium meglátogatását is, és izgalmas tárlatvezetést hallgathattunk végig a gyerekeinkkel együtt. 
Aztán, míg a csemeték az ünnepre készültek, mi megittunk egy kávét, és egyeztettük a heti közös programjainkat.

Úgy elfáradtak a  végére, hogy jó esett egy kis ücsörgés a magasban.


Végül beiktattunk egy kis matekórát, témája a római számok gyakorlása volt.


Jövő héten Családi Nap, április 16-án 11-17 óráig! :)

Mihelyt szeles vagy esős idő lesz, megyünk majd "kétegeres" képeket is nézni! :)

2011. április 9., szombat

Magyar Nemzeti Galéria

Az alábbi könyveket nem lehet kiolvasni. Azaz mégis, mert mi leültünk, és egy délután alatt végigolvastuk.
Aztán ide-oda lapozgattuk, Soma általában nevetett, Emese szörnyülködött.
Eleinte csak az egereket nézték benne, aztán rányílt a szemük a festményekre is.
Nem vitás, ez egy teljesen újfajta vizuális inger a mai kor gyermekeinek.
Nem is hittem volna, hogy ennyire lenyűgözi őket. Szégyen ide, szégyen oda,engem ilyen idős koromban teljesen hidegen hagyott. :(
Naná, hiszen akkor még nem volt sehol a KÉTEGÉR.




Ma már létezik, és mi Kétegérnek igen sokat köszönhetünk. 

Például azt, hogy fogtuk magunkat, és múlt vasárnap elmentünk mindannyian a Magyar Nemzeti Galériába.
(Azért pont ezt a múzeumot választottuk, mert itt látható április 30-ig a Krisztus Trilógia.)

A  fent bemutatott könyveknek hála, igazi műértő gyerekeink lettek. 
Tudod, milyen ez, nem? Amikor sétáltok teremről teremre, a tízévesed türelmetlenül ráncigál, hogy gyere gyorsan, mert ő már látja Benczúr Gyulától a Budavár visszavételét, és neki az a kedvence..ja, nem is, a kedvence inkább amikor Mátyás visszatér a vadászatról. 
És persze körülötted halkan összesúgnak, hogy milyen édes és okos ez a gyerek...:)

Persze nem ez a lényeg. 
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy kevés élményhez tudom hasonlítani, amikor ott állunk egy hatalmas festmény előtt, bogozgatjuk a részleteket, mindenki mást talál érdekesnek, és gyönyörűnek.
A kicsik elfáradnak az álldogálásban, letelepednek a lábad elé, de a szemüket le nem veszik a képekről.

Az az igazság, hogy egy nagy sétát is terveztünk a várban, de erre nem maradt időnk. Sebaj, majd pótoljuk a Bolyongások Budapesten kalandozásainkat máskor.

Természetesen a Kétegér ebben is segít.
Írtam róla itt pár sort, a könyvről  itt is olvashattok.


Ha véletlenül nem tudtok eljutni mostanában, legalább virtuálisan sétáljatok egyet. :)


2011. április 6., szerda

Jelly Beans, avagy zselébab


Aki szokott amerikai blogokat olvasgatni, biztosan belebotlik húsvéti időkben a zselébabokba, meg a hozzá tartozó népszerű rövid kis fohászba. Szerintem nincs amerikai gyerek, aki ne ismerné. :)
A mai angol foglalkozáson mi is megtanultuk, és zselébabokkal számoltunk angolul.


Nálunk Zsombor az ügyeletes poéta; ha versekről van szó, őt kell megkeresni.
Pár perc alatt készen volt a magyar változat. 
Húsvétra készülvén kis üvegekbe töltöttük a zselébabokat, és kis kártyákra nyomtattuk a hozzá tartozó versbe öntött fohászt.
Ha szeretnéd, innen letöltheted.


Lapbook is készült hozzá.


 A lapbook-ot letöltheted innen.