2010. november 18., csütörtök

Iskolában voltunk

Tegnap több felkavaró élményben volt részem.
Gondolkodtam, leírjam-e, végül úgy döntöttem, leírom. A tényeket.



Először is a versmondó verseny "elődöntője" volt tegnap Emesének. (ma Somának lesz) Így a piacozás után a suliba mentünk. Mesi elmondta a versét, majd az udvaron játszottak még a lányokkal "Ki, kivel, mikor, hol, mit csinál" című játékot. Mesi nagy örömmel ment a régi barátnőihez, majd pár perc múlva visszasomfordált mellém. Mi lehet a baj? Átfutott rajtam a gondolat, hogy mégiscsak hibáztam, nem fog szocializálódni a lányom, örök magányra lesz kárhoztatva. Kiderült, nem érti a játékot, mert ez valami új dolog, tavaly még nem játszották. Mesi kitartó volt, visszament újra meg újra, a lányok kedvesek voltak, visszavették, újra, meg újra. A játékot végül megértette, illetve hogy mégsem. 
Szóval magával a technikával nem volt gond, egy lapon mindenki válaszolt a feltett kérdésre. Hogy az izgalamt fokozzák a lap úgy volt hajtva, hogy mindenki csak a maga kérdését/válaszát láthatta.
Szóval így:

Ki? Pistike
Kivel? Marcsikával (jó esetben)
Mikor? Tegnap
Hol? Uszodában
Mit csinált? ......Azt. (Minden egyes körben, csak más szavakkal.)

Végül Mesi kicsit csalódott volt.  Olyan fiúval került össze, akivel kicsit égőnek találta a dolgot. Ha a játék didaktikus oldalát nézzük, azt mindneképpen megtanulta, hogy nem akárkivel...azért manapság ezt is elkönyvelhetjük haszonnak, nem?

Somának még ennyi sem jutott a barátkozásból, mert az osztálytársai nem viselkedtek úgy, hogy kiérdemeljék az ebéd utáni udvari játékot. Napsütéses, késő őszi délután volt...

Este egy édesanya keresett meg. A másodikos kisfia már szeptemberben ketteseket, egyeseket hoz az iskolából. Fél a tanító nénitől,...akinek szavait idézve a kissrác "mérföldekkel le van maradva társaitól".

Sokáig beszélgettünk... 



27 megjegyzés:

  1. Jaj! Tanito vagyok, es engem mindig megrendit, amikot azt latom, hallom, h egy gyerek kinlodik az iskolaban. Elkepeszto, h a nagyon lelkes elos gyerekeknek is milyen hatekonyan gyilkoljuk le a lelkesedeset. Nekunk (is) kellene alkalmazkodni es megtalalni az arany kozeputat, h elvezze is a gyerek a tanulast es fejlodjon is.
    Sajnos a legtobbunk nincs birtokaban a szukseges modszertani ismereteknek. Tobbek kozott ennek az az oka, h nem ezt tanitjak a foiskolan.
    Bennem remenyt kelt, h mostanaban hallani lehet a pedagoguskepzes atalakitasarol. Remeljuk a legjobbakat!

    Erzsi

    VálaszTörlés
  2. Ez a játék a mi általános iskolánkban is divat volt.. mondjuk ott hatodik-hetedikben játszották azok akik.. én mindig destruktívan játszottam, mert ha rámkerült az ige mindig valami tényleg vicceset írtam, nem azt az egy dolgot. Ezért ki is raktak a jáátékból elég gyorsan. Nem tűrték a renitens elemeket. :)

    VálaszTörlés
  3. A játék lényege amúgy nem ez, mármint amit írtál, hanem ez a kamaszkor előszele, de nem írok pszichológiai meg szociális fejtegetést, mert biztos megtanultad te is ezeket a főiskolán/egyetemen :).

    VálaszTörlés
  4. Erzsi, szerintem nem is alkalmazkodás a helyes kifejezés. Az alkalmazkodás azt fejezi ki, hogy én "leadok" valamit az elképzeléseimből, és hajlandó vagyok lehajolni a gyerekhez. Pedig nem erről van szó. A gyerek nem egy tökéletlen kisember, akit nekünk kell kikupálni. A gyerek Isten teremtménye, és mint ilyen, a maga nemében tökéletes. :)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Virág,

    úgy érezem ezen a napon nektek csak a "rossz élmények "jutottak az iskolából. Bízom benne, hogy nem csak "ilyen" egy általános iskola. Tanítóként és anyaként (abba a suliba járnak a gyerekeim ahol tanítok) látom, hogy sok "rossz" játék begyűrűzik hozzánk is, hiszen sokféle gyerek jár egy helyre. Nagyon fontos a tanító szerepe, hogyan kezeli az ilyen helyzeteket, már ha hajlandó foglalkozni a dologgal.
    Féltó anyaként azt gondolom, nem baj, ha a gyerekek szembesülnek dolgokkal, negatív élményekkel, fel kell hogy készüljenek az életre. Ehhez persze kell egy szerető, meleg otthon, ahol a feszültségeket fel lehet oldani, megoldásokat kell találni a hülye helyzetekre.

    Az, hogy egy osztály magatartás miatt nem mehet ki az udvarra, ne erre nincs mentség. Iszonyú hiba egy pedagógus részéről.

    Nálunk is van gyermek, aki fél a tanítójától második osztályban, nagyon kényes téma, nagyon nehéz megoldani, én azt gondolom, hogy a legfontosabb a gyermek. Mindenáron!!Így nem lehet iskolába járni, valami megoldást kell találni a helyzetre, mert az csak romlani fog.

    Kicsit hosszú voltam, de annyira személyesen érint a téma.

    VálaszTörlés
  6. Kinga, persze, a kamaszkor előszele...de sajnos nem csak azt fújja el, aki már a kamaszkor küszöbén áll. :)

    VálaszTörlés
  7. Még egy kis plusz: látom a suliban, és sokszor értetlenül állok a dolgok előtt, hogy minden sokkal előbbre tolódott. Előbb "kamaszodnak" előbb jönnek elő a szexuális témák, tavaly az elsőseimmel már a drogról kellett beszélnem ,mert az egyik gyerek nővére drogozott. Megjegyzem, nagyon jó iskolába járunk....nem szabad homokba dugnunk a fejünket, szerető családdal, erős hittel kell felvérteznünk a gyermekeinket.

    VálaszTörlés
  8. Gondolom, nem kell ecsetelnem, mire gondolok. Éljen a stressz, a szorongás, hisz anélkül nem is igazi élet az élet. Tegnap beszélgettem egy mentálhigiénés szakemberrel, és azt mondja, szerinte a tanárok egyszerűen megőrülnek, mikor bemennek az iskolába. Elfelejtik a gyerekkorukat, az érzéseiket, a jóindulatot, mindent, ami valaha élt bennük, vagy éppen él olyankor, mikor kilépnek az iskolából. Ez az iskola egy gyár, ahol senki sem érzi jól magát.
    Ugyanez a nő mesélte, hogy a szomszédasszonya tanító, és panaszkodott neki, hogy a szülők mennyire nem értékelik a munkáját, pedig ő aztán mindent megtesz a gyerekeikért. Néhány nap múlva egy szülővel találkozott, aki arra panaszkodott, hogy a gyerekek félnek ettől az előbbi tanárnőtől, és szörnyű az egész helyzet az osztályban. Két oldal, akik nem kommunikálnak egymással.

    VálaszTörlés
  9. Anna, igazad van, az iskola ab ovo nem rossz, de ez tulajdonképpen engem nem vigasztal. Attól még tegnap azokkal az érzésekkel jöttünk el, amelyekről nehéz így, a nagy nyilvánosság előtt írni.
    Tudod miért jönnek elő előbb a dolgok? azért, emrt van egy-két gyerek, aki olyan családban nő fel, ahol véletlenül (!) beteszi a pornókazettát, amikor a szülők elmennek vásárolni, ahol a "Barátok közt" az esti program, ahol - mint te írod - drogozik a nagyobb testvér. És ez - pl a nagyobb testvér drogozása - nem csak a kisebb tesót rántja magával, hanem adott esetben az egész osztályt húzza lefelé.
    Kimondhatatlanul hálás vagyok azért, hogy nem kell előbb kamaszodnia a gyerekeimnek, mint ahogyan az majd úgyis eljön az ideje. :)

    VálaszTörlés
  10. Doris, meg is mutattam a posztodat az édesanyának. Annyira passzolt...:(

    VálaszTörlés
  11. Hát Virág, ez alapján megerősítettek, hogy jól teszed, hogy otthon tanítod őket.

    A játékot mi is játszottuk, és Ti is játszhatjátok otthon, így kiderülhet, hogy ez egy humoros, fantáziadús és jó játék! Kijöhetnek olyanok, hogy Pistike Bélával a szemétdombon repülőt vezet... és nem mindenki, mindenhol csak AZT... :(

    Az, hogy nem mehettek ki, szerintem is nagyon durva hiba. Pont azzal lehetett volna megelőzni a magatartási problémák egy részét, hogy kiszaladgálhatják magukat...

    Ááá, már megint rájöttem, hogy a tavalyi problémákkal együtt mi szerencsések vagyunk a kis falusi iskolánkkal.

    VálaszTörlés
  12. Doris: szerintem az a baj, hogy nem azok mennek pedagógusnak (tisztelet a kivételnek) akik elhivatottak és gyerekekkel akarnak foglalkozni. Hanem akit máshová nem vesznek fel :( Szerencsére azért van sok jó tanító, tanár is!

    VálaszTörlés
  13. Virág, teljesen igazad van. Ezért érzem én is úgy, hogy állandóan résen kell lennem, óvnom kell azokat a gyerekeket, akik hála Istennek, nem ilyen környezetben nőnek fel, a nehéz sorsú gyerekekkel pedig állandóan beszélgetni kell, meghallgatni, reagálni minden rezdülésükre. Nagyon nehéz, sokszor ebbe fáradok el lelkileg, de nagyon szeretem csinálni.Sokszor úgy kell hazazargatnom a gyerekeket a suliból, ez mindig erőt ad, hogy tudok nekik adni valamit.
    Itt jön be a tanító felelőssége.

    Arról inkább nem írnék, hogy milyen hatások érik a gyerekeket, néha hátast dobok, miket mesélnek, és NEM AKAROM ELHINNI, milyen szülők vannak.

    Ha újra kezdhetném, az én gyerekeim is OO-sok lennének, de erről én túl későn értesültem, ez nem adatott meg nekünk.

    VálaszTörlés
  14. Tényleg nagyon gáz szülők vannak. És a gyerekek viselkedését a szülők határozzák meg, aztán a közoktatásba lépve a gyerekek egymást is alakítják, de arra van a család, hogy megtanítsa a gyereknek, hogy ez jó, ez rossz és adjon egy biztonságos, szerető hátteret. De amikor azzal jön a négyéves kislány anyukája, hogy ő akkor most megnézné a kislányával a Gyűrűk Ura triológiát, mert már múlt hónapban is megnézték és akkor is mennyire tetszett... anyukának... na, no comment. .. és olyat is hallottam, hogy a pornó kazettát meg újságot a szülő adta az ovis gyerek kezébe "felvilágosítás" címszóval. Hát mit gondolnak ezek a szülők? Hol élnek?
    Mikor az egyik gyerektáborban az egyik kislány sírva ordítja, hogy nem fogja meg a körjátékban az egyik kisfiú kezét, és aztán nagy nehzen kiderül, hogy ennek oka nem az általános ellenállás, mint az az oviban vagy alsó tagozatban van, hanem a szülők magatartása vagy amikor Pistike azzal riogatja a többieket, hoyg lemészárolja őket egy bottal, de azért Pistike is fél a söétében és bepisil még nyolc évesen is, ezt is azért persze, mert a szülővel együtt nézte X horror filmet... na.. az ilyen szülő.. és akkor majd tőlem fogja megkérdezni, hogy miért kell a gyereket pszichológushoz járatni 5 évesen... :(

    VálaszTörlés
  15. Hú! Tényleg nagyon megrázó lehetett... Ez a játék, illetve ahogy ők játsszák... meg a friss levegő megvonása a rosszalkodásuk miatt... félelem a tanítótól... Annyira más kezében van a gyerekeink élete, ebből úgy érzem... Ez szomorú! Azt csak remélni tudom, hogy az erős családi háttér, a hit (ahogy valaki ezt előttem már említette) elég lesz ezeket kompenzálni. Szerintetek elég?

    Az OO-ról: ti, akik otthon oktattok, mindannyian tanítók vagytok? Szóval tudná az OO-t egy titkárnő, egy angoltanár vagy egy közgazdász is jól csinálni?

    Virág, régóta érdekel a gyermekeid szocializálása. Most ennél a témánál rá tudok kérdezni. Megmaradtak-e a barátai a két kicsinek, van-e, akikkel össze tud járni, el tud menni a játszótérre stb.? És hogy milyenek a kapcsolataik? Viszonyítva mondjuk a nagyobb, nem OO-s múlttal rendelkező tesóiéhoz.

    No és mi a helyzet a versmondóversenyen?
    Virág, az előbbi posztnál lemaradtam: Isten éltessen sokáig boldogságban! :)

    VálaszTörlés
  16. Szerintem a kulcs a szeretet. Ha szeretem a tanítványaimat, élvezetessé tudom tenni a tanítást az iskolában, és ugyanez érvényes otthonra. Persze fontos a szakmai tudás (főleg egy egész osztály esetében). Szereteten itt nem egy általános jó érzést értek, hanem odafigyelést, személyes törődést(minden egyes gyerekkel), utánajárást (szakmai kérdésekben), konfliktushelyzetek szeretettel történő lerendezését. A szeretet komoly munka! Pedagógusoknál a probléma szerintem az, hogy kimerültek lelkileg, nincs lelkierejük felvenni a harcot a tudatlanság, az udvariatlanság és a gyerekekre ható újkori rossz hatások ellen. (Főleg ennyi pénzért)

    VálaszTörlés
  17. Nagyon tetszik a blog, meg a szemlélet, meg az önzetlenség, hogy ezt megosztod velünk. Az jutott eszembe, hogy otthon oktató apuka van-e? Csilla

    VálaszTörlés
  18. Sziasztok!
    Ezzel a játékkal nyelvtan órán a teljes hasonulást is lehet tanítani!(Kivel?Károllyal,Balázzsal,stb...)S tényleg a humoron is lehet hangsúly,s akkor egy üdítő dolog,DE nevelői irányítással,bent a teremben.Az udvaron pedig Adj, király katonát...;Fogyasztót,Számháborút, stb...,de akkor is "félszemmel" a nevelő figyel:el ne durvuljon a játék a nagy hévben./A levegőn mozogni kell,s nem írni!
    "borsodi"

    VálaszTörlés
  19. De sajnálom, hogy ilyen élményetek volt... Levegőn játszás megvonása : TILOS!
    Ez a játék pedig humoros és vicces, csak nem így... Én úgy érzem nem tud minden jó lenni, biztos sokszor akaratom ellenére sem sül el minden jól..., jó az otthon oktatás, szimpatikus nekem. Nem tudom azt választanám-e, ha mégegyszer kezdhetném! Tudom, hogy jó és rossz, hideg és meleg jön egy közösségből, mégis szocializációs szempontból szükség van a kortárs közösségre. Nekünk felnőtteknek is sokfélék között kell a boldogságot, kiegyensúlyozottságot megtanulni. Ma például gondolkodtam rajta, hogy kilövetem magam a Holdra. Utána esett le, hogy hogyan veszek levegőt! Erika

    VálaszTörlés
  20. Virág! Te tudod a legjobban, hogy semmi eszköz nincs a kezünkben, hogy a gondatlanul nevelő szülőt elmarasztaljuk. Sok esetben a szülői jog felülkerekedik a ped. intézkedési jogkörén. Többször kezdtem már közigazgatási eljárást a jegyzőnél... egyre nagyobb sikerrel teszem mindezt! :o) Ugye tudod, milyen liberális, konkrét szabályozás nélküli, a keresztény erkölccsel, a Biblia tanításával teljesen ellentétes általában iskolák értékképviselete (Már most bocsánatot kérek, a kivételektől!!!).És most nem a Pedagógiai Programról beszélek - oda mindenfélét lehet írni- hanem a GYAKORLATRÓL. Felveszi-e a kesztyűt egy ped. hogy kiálljon a jóért, küzdjön alapvető evidenciákért. Na itt dől el minden! Nekem olyan nagy szerencsém van! Nagyszerű gazdánk van, egy kiváló képességű pap (rektor, professzor) mellett vezethetek iskolát, és mint a betonvárat védelmezhetem ezeket a soha el nem múló értékeket! Mert ez csalhatatlan és örök! És úgy vigasztalnálak! Mert én nagyon szomorú lettem! És elhiszem, hogy bánt... Erika

    VálaszTörlés
  21. Szerintem az a baj, hogy a mostani szülők a pedagógustól várják, hogy megnevelje a gyereküket, viszont a fegyelmezés összes eszközét elvették tőlük. Azt hiszik, amit ők az első években elmulasztottak, azt majd az óvoda/iskola rendbe teszi. De ez nem így van, ami elmúlt az elmúlt.
    Nálunk pl. megkérdezte az egyik anyuka, hogy miért nincs december 24-én délután is ügyelet az oviban????
    Hát, ez a baj!
    G.

    VálaszTörlés
  22. Ja, de nem akarok igazságtalan lenni, mert az is igaz, ha egy anya 8 órát dolgozik (legjobb esetben), akkor a gyereke legalább 10 órát tölt az oviban, és biztosan nagyon fáradtan ér haza, és még ott van neki az egész háztartás is.
    Ez sem könnyű, de akkor legalább a hétvégét szerveznék úgy, hogy együtt lehessenek.
    G.

    VálaszTörlés
  23. Virág, én úgy örülök annak, hogy a lányodnak NEM TETSZETT ilyen formában a játék!
    Én még emlékszem arra, hogy ez volt a suliban a menő dolog, mindenben a kétértelmű dolgokat kerestük. Mivel otthon erős, erkölcsös nevelést kaptam (de nem keresztényt), olyanná lettem, mint egy kétéltű - a suliban nevetgéltem a kétértelmű dolgokon, otthon pedig erkölcsös, jólnevelt lány voltam. Ebből az állapotból csak a megtérésem után jutottam ki, felnőttként.

    pepita

    VálaszTörlés
  24. Olyan érdekes, én azt hiszem, pont ma találtam meg a jövôre iskolás lányom iskoláját. Azt hiszem, a tökéleteset. Ilyenkor jó, hogy van lehetôség választásra. Nekem még így is van félelmem a burokkal kapcsolatban, amibe a gyerekeim kerülnek exekben a nagyon jó közösségekben, amit az oviban is megtaláltunk, szóval nagyon szívesen olvasnék én is az OO szocializációs részérôl, fòleg,mert nekem is volt gondom, pedig csak az ovit hagytam ki anno.

    VálaszTörlés
  25. Az én gyerekeim oviba járnak és én is folyton kétségbe esem, hogy mi folyik már csak az oviban. Sokszor úgy érzem, szélmalom harcot vívunk a férjemmel, hogy ha nem is hiábavaló a probálkozásunk, hogy egy fajta értékrendet közvetítsünk a gyerekein felé, de mindenképpen nagyon nehéz a közösséggel nagy részével szembe menni. Hiába magyaázom én nekik, hogy mennyivel jobb nekik, hogy ahelyett, hogy egész délután TV-t néznének velem játszhatnak, hiába nem engedem mondjuk Spongya Bobot be az életükbe, ök valahogy úgy érzik kimaradnak valamiböl, úgy érzik nem olyan menök, mint a csoporttársaik. Fárasztó, hogy egy felnött szemmel sajnálatra méltó kisfiú ill. egy antiszociális kisgyerek a mérvadó a csoportban.

    VálaszTörlés
  26. Sokáig nagyon szkeptikus voltam veled és azokkal kapcsolatban, akik otthon oktatják a gyerekeiket. A kisfiam most ment óvodába, szeptemberben. A végletekig akaratos, nehezen kezelhető, de nagyon okos kisfiú (nem azért, mert az enyém, de egész meséket fejből felmond, 4-5 olvasás után, 50 darabos puzzle-t rak ki, stb.)
    Amióta járunk, elkezdett rugdosódni, csúnyán beszélni, nyitott szájjal eszik, hisztériás rohamai vannak...
    Én azt hittem, hgoy az ovi jót fog neki tenni, megtanulja, hogy nemcsak ő van a világon. De az égvilágon semmi pozitívat nem látok. Tény, hogy sok verset, mondókát tanulnak, de azt én is tanítottam neki eddig itthon.
    Már anyukámnak mondtam, hogy legszívesebben nem is hordanám, csak sajnálom, mert szereti a gyerekeket. Most beteg és állandóan emlegeti a kis barátait. Nem is tudom, mit kéne tennem...
    :(

    VálaszTörlés
  27. Timi, így van, a magatartási problémák nagy része a szabad mozgás hiányából ered. Sománál például különösen látványos, hogy pár kör kutyafuttatás után kisimulva ül vissza az azstal mellé dolgozni.
    És valóban, 20 év múlva nem mindig teheti majd meg, hogy fut két kört, de még mindig sokkal, de sokkal szabadabban kezelheti a frusztrációját, mint gyerekként egy iskolában. Ráadásul tudni fogja (remélhetőleg), hogy nem az a megoldás, ha ráordít a kollegájára, hanem az, ha este fut pár kilométert. :)

    VálaszTörlés