Az otthonoktatás mellett tett döntésünk teljesen váratlan volt. Szerda reggel még azt gondoltam, hogy csütörtökön is mennek iskolába ugyanúgy, mint eddig minden csütörtökön.
Így aztán nem voltam felkészülve arra, hogy mit is fogunk csinálni a héten.
Meg az utána következő héten.
Amíg én összeszedtem a gondolataimat ezzel kapcsolatban, addig a gyerekek töltögették a munkafüzetet matekból, magyarból.
Ezzel azonban igen gyorsan végeztek, volt idejük azzal foglalkozni, amivel csak kedvük van. Egy kikötésem volt csupán: nem játszhatnak, és nem nézhetnek szórakoztató izéket a számítógépen.
Tessék, estére így nézett ki Soma asztala.
A főszereplő ez a zsebtelep lett.
De azért kiolvasott egy könyvet is.
És persze kísérlet, kísérletet követett.
Rendet rakott a kincsei között...
Ezen kívül pedig egész héten nyúzta Istvánt, mi van ebben a zsebtelepben, amitől áramot termel...
Persze István válaszolt ám rögtön: három db sorba kötött ceruzaelem.
De ez Somának nem bírt információértékkel.
Naná! Neki LÁTNIA kellett.
Így aztán nekiálltak szétszedni.
Először a papírt szedték le...
Bár Soma teljes védőfelszerelésben vágott bele a műveletbe, ennél többet nemigen csinálhatott.
Még annyit, hogy kiemelte a három elemet.
Íme
Az üres tok...régen, amikor István utoljára zsebtelepet szedett szét, ez a borítás még teljesen papírból készült. Ma már műanyagból.
A szétszedést nagyon óvatosan!
Kénsav fröccsenhet ki belőle!
Soma rögtön figyelmeztette az apját, nehogy vízzel próbálja leöblíteni a kezét, ha kénsav ér hozzá...a kénsav és a víz reakciója ugyanis exoterm folyamat, tehát hőt termel, azaz éget.
És lőn, a kénsav szépen csepegett a kémcsőbe.
De miért van benne kénsav?
Mert ez egy elektrolit oldat, azaz olyan folyadék, amely elektromos áram vezetésére képes.
Végül a zsebtelepben ezeket találtuk:
A tok.
Egy fémrúd (szög?) köré tekert grafitporral átitatott papír.
A grafit jól vezeti az áramot, mivel az elektronfelhője könnyen elmozdul.
És persze a kénsav, amit a kémcsőben tartunk.
Nem is tudom, láttam-e már ilyen feszült figyelemmel koncentrálni ezt a gyereket...
Ti mit szedtetek szét legutoljára?
Ha jól emlékszem, én a sírós babát...
Egyáltalán normális időtöltés szétszedni valamit, csak azért, hogy lássuk mi van benne?
A kérdés költői, meg vagyok róla győződve, hogy igen, teljesen normális...:)
Jaj, de jó ez a bejegyzés! Teljesen újraszántotta a fejemben az elfelejtett dolgokat.
VálaszTörlés(Nem akarok morbid lenni, de utoljára egy csirkét szedtem szét. Igaz, hogy tudtam mi van benne, de így került a levesbe!)Gyerekkoromban pedig a golyóstollakat szerettem szétszedni, egyből mindegyiknek átvizsgáltam a rugóját, a kapcsológombját, a ki-be tekerőjét. Szóval ezt el tudtam nézegetni egy darabig!
Szerintem nemhogy normális, hogy szétszedünk és összerakunk, hanem szükségszerű is a tanulási folyamatban. A fiad ezt az iskolában, így, mint az apukájától, nem tudta volna megkapni! Lehet, hogy most valaki írja, hogy de igen! De én tudom, hogy nem! Nagyon sokat tanulok az otthon oktatásodból! Üdvözlettel: Erika
Emlékszem, mennyire szerettem a nagymamám mellett állni, és nézni, mi van a csirkében. Jó volt, hogy bármikor elintézhettem egy fúúúújjj-jal a dolgot, és odébb állhattam, ha nem tetszett valami. :)
TörlésJa, és a golyóstollak, hát igen, tipikus szétszedős :)))
Szerintem alapvető különbség az iskolás és az apukás szétszedés között a kapcsolat milyensége. Az apjától bármit meg mer kérdezni, hiszen előtte semmi nem ciki kérdés. Az iskolában sokszor háromszor meggondolja egy gyerek, hogy ezt most meg merje-e kérdezni.
A képek alapján lenne egy kérdésem. Látom, hogy mennyi "kísérletezős" játékotok van. Érdemes ezeket megvenni? Valahogy eddig azt gondoltam, hogy elég drága játékok ezek, egyszer megcsinálják a gyerekek a kísérletet, és utána nem fognak velük játszani. Ha szeret egy gyerkőc bütykölni, akkor sokszor használja?
VálaszTörlésEzt gyereke válogatja. Nálunk Zsombor nemigen legózott, nem játszott a kísérletes játékokkal, hanem sakkozott, gitározott, és olvasott. Neki pénzkidobás lett volna.
TörlésEzzel szemben Marcinak kedvencei voltak, és most Soma rengeteget játszik velük. Már meg is rendeltem a következő adagot, közeleg szülinapja, karácsony...:)
Nagyon tetszik! Az én fiamat is nagyon érdekli minden, ami elektromosság! Sajnos apukája nem él velünk, így nincs akivel szétszedhessen egy elemet. Én nem vagyok alkalmas alany erre, nincs egy szerszámom se például. Várom a többi bejegyzést, nagyon örülök, hogy újra otthon oktatsz, sokat tanultam tőled!
VálaszTörlésSzeretettel:Angi
Sajnálom, nagy veszteség lehet édesapa nélkül egy fiúnak. Nagybácsi, nagypapa esetleg?
TörlésA helyzetet reálisan mérted fel, szerszámok nélkül esélyed sincs. Lestem, mait csináltak, de én nem tudtam volna...:))))
Nekem is tetszik a bejegyzés, de én biztos nem tudtam volna megoldani!
VálaszTörlés:) Orsi, mit nem tudtál volna megoldani benne? Magát a szétszedést?
TörlésNem emlékszem mit szedtem szét utoljára. Mostanában főleg összerakni szoktam, tűzoltóautót, kukásautót, széttépet de menthető könyvet, játékautó gumiját, hogy két perc múlva újra visszarakhassam, póni fejet a törzsre, ruhaszárító rácsot, távirányítót, telefont, kamiont, szennyes tartót, bambuszrolót, fiókot stb
VálaszTörlésFőleg összerakni...ez jó móka, nem? :)))
TörlésEzek szerint van remekbeszabott szétszedőd! :)
Kedves Virág!
VálaszTörlésAz én kisfiam még csak három hónapos, egyelőre nem beszél. De azt hiszem ilyen kérdésekre szégyenszemre, nem tudnám a választ.
Én szakközépiskolába jártam, minden nap nulladik óránk volt (7-re kellett beérni, de ha gyakorlat volt akkor 6 óra 30-kor már átöltözve a műhelyben kellett lenni), érettségi évében négyszer volt 7 és egyszer 8! óránk egy héten!!!
Gyilkos volt. És nem tudom - most már Neked köszönhetően mégis -, hogy mi van az elemben :((
Ennyit az iskolarendszerről, 1977-ben születtem, lehet, hogy azóta változott valami. (?)
TÁMOGATOM AZ OO-t, bárcsak én is lennék hozzá elég bátor (és okos)!
Gabi
Pontosabban zsebtelepet akartam írni, hogy most már tudom, hogy mi van a zsebtelepben.
TörlésDe tényleg, mi van az elemben?
Gabi
Az ember lánya felnő a kérdésekhez. Nálunk legalábbis így volt. Eleinte tényleg csak olyat kérdeznek, amire tudod a választ. Aztán amikor jöttek a fogósabbak, akkor mondtam nekik, hogy utána kell néznem a válasznak. Legalább én is tanultam közben.:)))
Törlés