Emlékeztek a mindenízű cukorkára a Harry Potterből?
Ma ebédnél ez jutott eszembe.
:)
Mivel a szokásos rengetegnél is több dolgom volt, így István felajánlotta, hogy elkészíti helyettem az ebédet.
Gyorsan lepergett előttem, hogy van még a hűtőben a tegnapi bablevesből, így csak valami nasi kellene a tökéletes produktumhoz. István nagyon szereti a gesztenyét, így már tudtam is, mit fog készíteni. :)
Úgy éreztem, ezzel a projekttel simán meg fog birkózni. Így is lett.
Amikor már dupla annyi gesztenyét elhasznált, mint én szoktam, de a leveles tésztából még mindig volt töltetlen adag, elővett egy tábla csokoládét. Amikor az is elfogyott, szétnézett a hűtőben, és talált egy adag reszelt sajtot, amit a reggeli melegszendvicsekhez szoktam használni. Ám az is elfogyott...
Ami azt illeti, a végén már maga sem tudta, mi mindennel töltögette a leveles tésztát.
Érdekes élmény volt elvenni egy gesztenyés sütit, aminek juhtúrós volt a szomszédja. A változatoknak se szeri se száma nem volt, de mind elfogyott.
:)
Este barátokkal találkoztunk, na oda már én sütöttem. :)
Moszkauert.
Eleve ötszörös adag készült, mivel 20 gyerekre és 8 felnőttre számítottunk.
Hozzávalók:
1kg diót darálva
50 dkg vaj
50 dkg cukor
30 dkg kandírozott narancshéj
10 evőkanál liszt
1,5 dl tejszín
3 tábla csoki (összesen 30 dkg)
A vajat felolvasztottam a cukorral és a tejszínnel egy kis lábasban.
Hozzákevertem a diót, a lisztet és a kandírozott narancshéjat.
A masszából kis halmokat kanalaztam a tepsire, és 10 percig sütöttem 170 °C-on.
Még forrón rácsra kapkodtam, és egyik felét megkentem a felolvasztott csokoládéval.
húha! De Izgalmasnak hangzik. Ki lesz próbálva. Gluténmentes. Hurrááá!!!
VálaszTörlésJaj, Anna, a liszt kimaradt a leírásból! Most látom csak. Sajnálom, de így azt hiszem, nem gluténmentes...:(((
VálaszTörlésViszont keményítővel is tökéletes, ez biztos, mert pár hete nem volt itthon lisztem, és azzal készült.
VálaszTörlésSemmi gond. Legalább észrevetted a hibát. Keményítőt szoktam használni ahova nagyon kevés liszt kell. Ahol többet ír, oda keverem a rizslisztet a kukoricaliszttel és keményítővel. :) Mindenképpen köszönet a receptért.
VálaszTörlésAnna, ebbe igen kevés liszt kell csak, tulajdonképpen elképzelhető, hogy liszt nélkül is jó. Mivel nálunk nem gond, így nem próbáltam még nélküle. Esetleg kis adaggal érdemes kísérletezni.
VálaszTörlésA címet elolvasva gondoltam, hogy na, ez biztos nem olyan, mint a Harry Potterben a Bogoly Berti-féle Mindenízű Drazsé, és valóban nem, hisz ott Dumbledore professzor azért ódzkodott annak fogyasztásától, mert fiatalkorában kifogott egy hányásízűt. Nos, a tieitek mind, egytől-egyig kifejezetten jó ízhatással bírhatnak :-)!
VálaszTörlésTudom, hogy ki ezt, ki azt gondol a Harry Potterről! Az én fiam ezen a könyvön nevelődött olvasóvá... nagyon szerette. (Azóta végigolvasta angolul is a köteteket!) És mindig volt otthon Mindenízű Drazsé. Vettem 5-6 félét és összekeverve berakosgattam kicsi celofán tasakba. A játszótéren a legtutibbak voltunk vele. István nagyon profi: gondolt mindenkire, az édesszájúakra, a sós ízeket kedvelőkre! Az pedig önmagáért beszél, hogy mind elfogyott.
VálaszTörlésLeesik az állam, milyen kis szerény adagokat készítesz! Húsz gyerekre, nyolc felnőttre! Nem semmi!!! :o) Erika
Heni, persze mind nagyon finom volt, ez nem vitás, de hát hogyismondjam...amikor még egy gesztenyés helyett juhtúrósba haraptam, az nem esett olyan jól. :)))))
VálaszTörlésErika, nálunk elolvasta a férjem, aztán ő felolvasta gyerekeknek, és elég részletesen megbeszélték. Sok ismerősünk mesélte, hogy a Harry Potter tette olvasóvá a gyerekeit, ez vitathatatlanul nagy érdeme, az biztos!
Az adagokhoz hozzászoktam, tuljadonképpen nekem "keveset főzni" kell megtanulnom. Az nem megy...