A tanulás mellett igyekszem minden napra kitalálni valami manuális foglalatosságot is. Sajnos, ez egy kicsit háttérbe szorult még, mert a tanulási idő után tűkön ülnek, hogy a kertben szaladgálhassanak, vagy mehessenek Alfit sétáltatni. Szóval ebben a szituációban nehéz őket az asztalhoz csábítani. De nem baj, jönnek még a hosszú, téli esték....ezek az alkotások is jórészt a múlt heti esős napokon készültek.
Almakoszorú
Ezt nem egyedül kanyarintották, csak az almaszeletelésben tudtak segíteni.
Nemezelt golyók
Ebben az esetben is elméreteztem kedvüket, és kézügyességüket, mert egyedül maradtam az asztalnál. Nem baj, én élveztem....:)
Nemezelt virágok
Emese hajgumijára terveztem, azt gondoltam, majd szívesen bíbelődik vele, de nem. Századszorra is értésemre adta, hogy ne próbáljam hajgumival terrorizálni, nem szeret semmit a hajába tenni.
Oké...akkor majd próbálkozom másképp...de nem lóghat szemébe a haja...
Gombok kiégethető gyurmából
Ezt élvezettel gyártották. Főleg Soma, aki lelkesen melengette a formázhatatlannak tűnő gyurmát, és a lyukak is az ő kis ujjainak munkái. Erre különösen büszke vagyok, mert nem volt egyszerű úgy lyukat fúrni, hogy közben ne törjön meg a gyurma.
Amikor a férjem hazajött, és meglátta a gombokat, rögtön lenyúlt egy darabka gyurmát szobahoki korongnak. A korong el is készült, tegnap felavatták a fiúk...hogy rendesen csússzon, szilikonnal felkenték hozzá a padlót...már bántam azt is, hogy bementem a hobbiboltba. :(
De azért :)
Ezek már a gyerekek önálló alkotásai :)
Alma csomagolópapírból
Kéznyomatból készült napraforgó
Ez egy egész délutános program, akkor vágjatok bele, ha van időtök, és aznap a péknél veszitek a kenyeret vacsorához.
A kezeket rá kell rajzolni egy lapra. Mi postai csomagolót használtuk, annak elég természetes színe van. A kezeket bemázoltuk sárgára, majd megszárítgattuk a sárga festékben tocsogó kézlapokat.
Egy papírtányérra ragasztottuk körbe-körbe, hogy egymást is átfedjék. A tányér közepét vastagon bekentük ragasztóval, és megszórtuk két maréknyi napraforgómaggal.
Zippzárbabák
Ezek az emberkék a kabátok zippzárjaira készültek. (Az "Előrelátó Anya"...)
A készítésük nagyon egyszerű, és simán megcsinálták a kicsik is. Jó, Soma eleinte mondogatta, hogy inkább nem vesz kabátot télen sem, de aztán belejött a csomózásba.
Hogyan készül?
Remélem, a képek alapján érthető. Mi először fonallal próbálkoztunk, ami gyakorlásnak jó volt, mert könnyebben lehetett vele dolgozni. De nem volt elég tartása, így aztán madzagból, és valami nevenincs műanyagból készítettük.
(ha valaki tudja hogy hívják azt a zöldet, akkor szóljon, lécci...)
Luca tanulta egy táborban, de nem tudja megmondani, mi a neve a csomózásnak. :) Mondjuk engem nem zavar, ha név nélkül csináljuk.
És ezt a csomót kell még sokszor ( kb 10-12-szer) elkészíteni.
Utána egy fagolyót ráhúzni a tetejére, csomóval rögzíteni, hogy ne essen le.
A kezet és lábat is megcsomózni a végén, arcot rajzolni, és kész. Nem több, mint negyed óra...
Lassan elő kell vennem a kabátokat is...:)
Köszi a német linkeket, elvesztem az egyik oldalon a mandalák között. :o)
VálaszTörlésA csomózás neve: makramé. A zöld zsinórt pedig talán a technikáról nevezték el, amihez ajánlani szokták: scubi zsinór scoubidou technikához. Az is egyfajta makramézás, csak speciálisan ebből a zsinórból. Nálunk tavaly nagy divat volt a fiam osztályában.
Ah, köszönöm szépen a pontos információt! Legalább ezt is megtudtam. Eddig még úgysem makraméztam sosem. :)
VálaszTörlésKedves Virág!
VálaszTörlésAz almakoszorú nagyon teszik nekem, meg a többi is, persze. De az almákat hogy csinálod? Kiszárítod előtte, vagy rögtön szeletelés után fűzöd fel?
Köszi!
Szia!
VálaszTörlésAz almát nem muszáj kiszárítani előtte, de nem árt! Ugyanis, ha nem szárítod ki, akkor összemegy a koszorúd pár nap múlva, és meg kell húznod a drótot.