2013. február 20., szerda

Egy nap - az átlagos

Az átlagos nap nálunk nem létezik. Bármennyire is szeretnénk előre tervezni, nem megy. Mindig közbejön valami.
Mégis, van egy csapásirány, ami mentén élünk, és ezek megtartanak bennünket.
Régebben már írtam egy posztot a napirend-órarend témában, azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán.
Mindkét gyerek sokat önállósodott, és mindannyian belejöttünk az otthonoktatós hétköznapokba.

Minthogy a reggel az előző estével kezdődik, el kell meséljem, hogy már a versenyzők csoportjában vívnak, így az edzésüknek este fél 8-kor van vége minden nap. Mire ágyba kerülnek, legkorábban is fél 10-et mutat az óra..

A reggeli ébresztés már csak Somát érinti, Mesi magának állítja be az órát, és kel fel reggel.
Somát nem könnyű kiverni az ágyból, mert sokszor előfordul, hogy éjfél felé még a takaró alatt olvas.
Na és mit olvas? 
:)


Együtt reggelizünk, legtöbbször Istvánt is megvárjuk, aki fuvaroz egy kört Budapestre a nagyobbakkal megrakott autóval.
Reggeli után nekikezdünk a napi tanulnivalónak. 

Van egy hozzávetőleges órarendünk, de nincs kőbe vésve. 
Magát az órarendet is maguk szerkesztették.

Hihetetlen, mennyi céltudatosság van ám két ekkora gyerekben. Mesi például befalta a történelmet egy hónap alatt, de elő sem vette a természetismeretet. Nem szóltam neki, érdekelt, mi lesz...A heti órarendjében vettem észre, hogy beírta magának a napi két leckét. És megtanulta a héten mind a hatot, amit eltervezett.

Soma kiszámolta, naponta hány oldalt kell megoldania matekból, hogy időre végezzen. És teszi a dolgát, az elmúlt hónapban egyiküket sem kellett nógatnom.

Szóval, kipakolják az étkezőasztalra, amivel foglalkozni szeretnének aznap, és megbeszéljük, mivel haladnak egyedül, miből van szükségük segítségre, és mi az, amivel egyedül is boldogulnának, de izgalmasabb, ha ketten-hárman csináljuk.

Kb negyed óra, és elindul a nap.

Ez a tábla hatalmas segítség a gyerekeknek és nekem is.
Azt hiszem, alkalmazása sokat segített nekik abban, hogy számon tartsák a feladataikat, és el is végezzék ezeket.
Elég szedettvedett, az igaz, semmi csilivili...azonban nem ez a lényeg. Két oszlopba rendeztük a feladatokat, az egyikben kapnak helyet a nap kezdetén, majd átkerülnek a KÉSZ! felirat alá. 
Estére pedig mindennek át kell kerülnie,amit reggel eltervezett a tulajdonos. (tantárgyakból csak azok kerülnek fel,amelyekkel az adott napon foglalkozni szeretne)


Tanulás közben megfőzöm az ebédet, más házimunkát ilyenkor nemigen tudok elvégezni. 
Sokszor eszünk egyszerű ételeket, ha konyhai költeményre vágyunk, ahhoz előző este kell előkészülnöm. 
Ha lehet, bevonom a gyerekeket is a főzésbe, de ez teljesen változó, van-e kedvük, idejük segíteni ebben.

Házimunkája persze mindenkinek van, a szobájukat természetes, hogy maguk tartják rendben.
Ezen kívül azonban a közösből is ki kell venniük a részüket.
Minden héten leolvashatják a táblázatból, miben számítok rájuk. Igyekszem változatos feladatokat kitalálni nekik, ezzel megelőzzük a házimunka "burn out" szindrómát, ami tapasztalat szerint rögtön az első ismétlődésnél jelentkezik.
:)


Mesi ma konyharuhákat vasalt, Soma pedig a szemetet szedte össze a kertben.


Ezen kívül külön díjazásért lehet még plussz munkákat vállalni, így lett ma csokipuding a vacsorához.
Mesi főzte. Nem porból ám, hanem igazi csokoládéból!


A délután már kicsit lazábban telik. 
Minden napra van házi feladatuk, szerintem ennek semmi értelme nincs, de arra kiváló, hogy ha egyszer netán valami véletlen folytán a közoktatásba kerülnek, ne legyen annyi gond vele. :)

Szeretnek, és szoktak iskolásat játszani. Hallom a szobából Somát: 
-Mesi, most játsszunk olyat, hogy emelt kémia fakton vagyunk...
-Jó, de mi legyen a szárazjég?
-Nyissuk ki az ablakot, és majd lehelek...

Ilyenkor kész vagyok :)

Sokat vannak odakinn, fagyhalált halnak, én meg forró teával mentem meg őket. 



A kalandok után persze készülnek a kézműves munkák odabenn, ma hungarocell tojásokra tekertek fonalat.


és koszorú lett belőlük. 


Amikor vívni mennek, gyorsan elvégzem, amire napközben nem volt időm, meg persze itt vannak a nagyobbak. 
Este még közös vacsora, ebből nem engedünk, csak ha muszáj. 
S ha érdekel a holnapunk, gyere, olvass máskor is! 
:)



9 megjegyzés:

  1. Ez így olyan egyszerű-nagyszerűnek tűnik! Ügyesek vagytok! Nagyon fejlesztő lehet, ha így maguk jelölik ki a feladatot maguknak és ragaszkodnak hozzá, megcsinálják. Ez sokat fog érni később az életben! Noémi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben reménykedek én is, hogy hosszú távon beváltja a hozzá fűzött reményeket. :)

      Törlés
  2. Szia Virág!
    Nagyon tetszenek az ötleteid, és az a szeretet,törődés, amit a gyerekeid felé mutatsz.
    Most kicsit meghökkentett, hogy engeded neki, hogy ők készítsék az órarendjüket.Nem gondolsz arra, hogy esetleg nem tanulják majd meg, hogy azt is meg kell tenni néha, amihez nincs kedvük?
    Az az érzésem, hogy ennyi szabadság sok lehet két ekkora gyereknek. De lehet, hogy nincs igazam. Én nem merném így elengedni őket, igaz, hogy még csak tervezem, hogy kiveszem őket a suliból. Köszönöm ha válaszolsz: Ditti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ditti, természetesen folyamatosan figyelem őket, és ha kell, beavatkozom. :)
      Nagyon érdekes kérdést feszegetsz: megtesszük-e, amihez nincs kedvünk...? Köszönöm, ezt tovább gondolom. :)

      Törlés
    2. Kedves Virág, Ditti!
      Szerintem igazi ajándék és áldás az a szabadság, önállóság, amit ezek a gyerekek megtapasztalnak. Az életben csak olyan dolgokat érdemes tenni, amihez kedvünk van, amit szívből teszünk, mert hívást érzünk rá (ami lehet például kötelességtudatból is). A feszegetett kérdés az ellenszempont, ami elbizonytalanít, kételyeket ébreszt szülőben-gyermekben, kudarcra predesztinál, ott van benne a nem, a de-mi-van-ha-nem, és ez sohasem visz előre. Az egység, a szeretet, az öröm, a belső tanulás (igazi tudás) megtapasztalása az egyéni szabadságban van (ami persze nem jelent korlátok nélküliséget), épp ahogy itt látjuk.
      Szeretettel: Bogyó

      Törlés
  3. Lemaradtak a képekhez az aláírások... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Lemaradtak, mert nem ez az igazi módszer hozzá. Úgy kellene kinéznie, hogy csak akkor jelenik meg a felirat, ha rámégy az egérrel. Most járok utána, hogyan is kell ilyet varázsolni! :)

      Törlés
  4. Ez a bejegyzés most nekem kellett:)) mondhatnám ihletett, erre keresem ugynais a választ, a hogyanokra:) Majd írok privát, ha nem gond, van pár kérdésem....
    Nem semmi a két gyerek egyébként, le a kalappal:))

    VálaszTörlés