2011. május 31., kedd

Zsombor gyereknapja

A történet még vasárnapi, de azt hiszem, mindig emlékezni fogok rá.

Gyereknap lévén mindenképpen szerettük volna, ha együtt van a család. Zsombornak azonban Győrben volt versenye. Országos maraton, 15 km evezés. 
A maraton az ő erőssége, mert hihetetlenül kitartó, akaratereje mint a vas.
Jó esélyekkel indult, az edzője még az éremmel is biztatta.

Így hát csekélyke programváltozás: szokásos balatoni mártózást megelőzte a győri verseny.
Hajnalban keltem, mert mire összekészítem az ennivalót 8 emberre, azzal megy ám az idő, és hét előtt indulnunk kellett. 
Az úton egészen Győrig kiselőadással készültünk. 
Gyereknap lévén a gyerekkorunkról meséltünk, a gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy nagyon figyeljenek, mert este témazárót írnak belőle. 
(edzünk a jövő évi dolgozatokra!)
Hát ilyen kedélyesen telt a közel két óra autóút.

Amikor leértünk, Zsombor elkezdte a bemelegítést, és szép komótosan készült lelkiekben is a versenyre. 
Egyszer csak az edzője idegesen kapkodni kezdte a fejét, hogy azonnal szálljon vízre, mert ő következik. (Vagy az edző órája késett, vagy a szervezőké sietett, de mindegy is, menni kellett)

Zsombor vízre szállt, elrajtolt. Néztük is, hogy a rajt ismét nem sikerült valami fényesen, de így szokott ez lenni, az elsők kifáradnak, megelőzik őket. 
Mintegy fél óra múlva érkezik vissza az élboly, Zsombor sehol...jön a középmezőny, Zsombor nélkül.... a vége is megjelent, de Zsombor hol van?
Aztán egy magányos kajakos...hát ez volt Zsombor.
Nem tudom leírni, mit éreztem. 
Azt hittem, kievez a partra, és feladja, hiszen már küzdenie sem érdemes, utolsó lett.
De nézem az arcát, és látom, hogy hajt, feszülnek az izmai, hihetetlenül elszánt.



Mi csak találgatunk a parton: beborult volna? Valami biztosan történt, hogy ennyire lemaradt.  

Zsombor végigvitte a távot, utolsóként ért célba, mintegy 100 méterrel lekésve az előtte haladót.
Pár perccel ezelőtt még legalább 2 km hátránya volt.

Kiderült, a lábtámasza nem volt jól beállítva, nem tudott taposni. Ezért partra szállt egyszer, de akkor túlságosan előre tolta, és a lába nem fért el. Aztán partra szállt másodszor, így végre sikerült jól beállítani a lábtámaszt. De a két kiszállás-beszállás során annyi víz került a kajakba, hogy harmadszorra is ki kellett eveznie, hogy kiöntse a hajóból a vizet. 

Mindezek ellenére ő még versenyben maradt, és küzdött. Azt mondta magának, hogy nem adja fel.
Úgy indult, hogy élmezőnyben végez, és 40 perc alatt ez a cél szertefoszlott. Ő ezt pontosan tudta, mégis végig csinálta....

Tudjátok, én hányszor feladtam?

19 megjegyzés:

  1. köszönöm...és gratulálok...mindannyiótoknak...

    VálaszTörlés
  2. Nagyon büszke lehetsz rá, hogy nem adta fel, irigylem a kitartását! Lesz belőle valami ;)

    VálaszTörlés
  3. a Vaskakas bábszínházban nem voltatok? Az az a bábszínház, amit tanítani kellenem, hogy milyen az amikor a szülő és a gyerek is szórakozik, amikor az előadást megelőzi mindenféle játék és játszóház a bábszínház színészeivel, amikor a bábszínház előtere nem unalmas várakozásnak, hanem otthagyhatatlan játékokkal (egyszerű de ötletes) van tele, be lehet bújni a szekrénybe, vagy jegyet árulni a mini pavilonba ...
    szóval nem is bábszínház, hanem meseszínház, rengeteg "filléres de nagyon jó" ötlettel :)))

    Gyereknapon ingyenes a belépés :)

    VálaszTörlés
  4. Őszintén tisztelem őt a kitartásáért!
    Büszke lehetsz rá!

    VálaszTörlés
  5. Enigma, Eszter, Cilee, nagyon büszke is vagyok ám rá! :)
    Névtelen, kedves, sajnos még nem is hallottam a Vaskakasról. De nyomban utánajárok! :)

    VálaszTörlés
  6. Én is csak csatlakozni tudok a gratulálók táborához:) Kemény gyerek, én biztos feladtam volna.

    VálaszTörlés
  7. Rendkívüli történet, kitartásról, helytállásról. Ehhez több belső tartás kellett, mint élmezőnyben végezni. Minden tiszteletem.

    VálaszTörlés
  8. Gratulálok a fiadhoz!!!

    VálaszTörlés
  9. Mennyire helyén van ez a gyerek - esze, szíve!!!! Le a kalappal előtte!

    VálaszTörlés
  10. A legszebb és leginkább erőt adó bejegyzés, amit valaha is olvastam Tőled, pedig sok jót olvastam!
    Mondd meg a fiadnak, hogy minden tiszteletem az övé! :-)

    VálaszTörlés
  11. Remek srác, gratulálok!! (És sírok...)

    VálaszTörlés
  12. A fiad egy hős. Én is sírok... Bár átélhetnék hasonlót pár év múlva...
    Boldog gyereknapot Zsombornak!!!

    VálaszTörlés
  13. Nagyszerű fiatok van, Virág! Gratulálok!

    VálaszTörlés
  14. Isten tartsa meg jó szokását! Követendő példa.
    Teljesen elérzékenyültem.

    VálaszTörlés
  15. A fiad győzött :-)

    VálaszTörlés
  16. Kedves Virág!

    Felolvastam a gyerekeimnek (szám szerint öten vannak)a történetet. Igencsak leesett az álluk. Biztos vagyok benne, hogy eszükbe fog jutni alkalomadtán! A fiadból példakép lett - méltán! Gratulálok és köszönöm, hogy megosztottad velünk!

    VálaszTörlés