Természetismeret

Azt hiszem, az egyik legnagyobb élményt a természetismeret tantárgynak köszönhetjük.

Rengeteget kirándultunk itt a környékünkön, sokszor elég volt a kiserdőbe, vagy a közvetlen mellettünk található "mezőre" kiszaladnunk, máris megtaláltunk sok mindent, ami a tananyagban szerepelt. 

Sokat gondolkoztam, milyen formában tegyem maradandóvá ezt a tudást...a hagyományos füzet megoldással indultunk, aztán szép lassan körvonalazódott bennem, hogy minden mindennel összefügg, és a füzet igencsak szétdarabolja ezt a kerek egészet.

Így született meg a lefűzhető lapok ötlete. Félig-meddig lapbook, de mégsem az. 

A negyedikes tananyag Magyarország állat-és növényvilágába enged betekintést.

Az erdő, mező, vízpartok élővilágával ismerkedünk meg, majd Magyarország tájegységeit vesszük sorra.

Egy-egy életközösséget bemutatva tananyag lesz egy-egy madárfaj, egy-egy emlős állat, egy-egy rovar, hüllő, és egy-egy növény, pl. fa, vagy virág.

Későbbiekben azonban szükség lehet majd arra is, hogy más szempontok alapján tudjuk felidézni a tanultakat, ekkor jó szolgálatot tesz, hogy az általunk készített lapok kivehetők, és más szempont szerint lefűzhetők, és természetesen bővíthetők.

Pl., amikor újra növényekről tanulunk majd, ezt a lapot is fel tudjuk használni, amelyen egy virág részeiről tanultunk. (pont nem látszik a képen...na, ilyen az én formám)

Most még csak felsoroltuk a részeit, de nemsokára pontosabban is kell ismerni, melyik résznek mi a feladata, jelentősége.

Ha az évelő növényekről tanulnak majd, akkor csak előkapjuk a pitypangos lapot, és egy növényünk kipipálva.

Ha a hüllőkről lesz szó, majd kibővíthetjük a gyíkról tanultakat is. Néhány új elemet kell csak nyomtatni hozzá.

Minden nyomtatott, leírt információnál többet ér azonban a tapasztalat. Amikor a gyíkok érzékeléséről beszélgettünk, Soma rögtön mondta, hogy csak a mozgó dolgokat veszi észre a gyík. Egyszer (kétszer, százszor) amikor gyíkot nevelt itthon, próbálta etetni. Hát az élő rovarokat nem annyira merte megfogdosni (néhányszor megcsípték már akció közben), így inkább az elpusztult egyedekkel próbálkozott. Az viszont nem kellett a gyíknak. Ekkor cérnára kötötte az apró legyeket (saját ötlete!), és cérnán mozgatta a gyík előtt. 

Aha, hamar ráharapott a féltett-gondozott gyíkocska, Soma meg sírva fakadt a cérna másik végével a kezében. Viszont eme véletlen folytán feltalálta a gyíkpórázt. :)))

Mi A4-es kartonokra ragasztgattunk, így egy kicsit vastag lett a füzetünk, de sajnos a sima fénymásolólap nem bírja olyan jól a ragasztást.