Elérkezett az OO-s vizsgaidőszak. Soma már túl is van az írásbelin.
Immár szervezetten, a terhelést elosztva zajlanak a vizsgák, tanulva a félévi "egynapalattmindent" kivitelezhetetlenségéből. Huh, ezt most jól megmondtam. :)
Így hát május 23-án, hétfőn Soma megírta a matematika és a magyar írásbelit.
Mielőtt hozzákezdett volna a feladatokhoz, én átfutottam a feladatsort, és megnyugodtam. Mindent begyakoroltunk, mindent tudni fog.
Amíg írta, én elintéztem néhány dolgot a városban, és teljesen nyugodt voltam.
Ami ez után következett, azt nem kellett volna, és akkor még mindig nyugodt lennék:
átfutottam Soma megoldásait.
A matek feladatlapon egy oszlop osztás felett gálánsan átsiklott. Megoldott már 4 oszloppal, ez az ötödik úgyis menne - talán ezt gondolta?
Mindegy, tudom, hogy tudja, még ha az év végi jegye nem is ezt tükrözi majd.
A nyelvtantól viszont nem tudok szabadulni. Mit csináltam rosszul? Mit nem magyaráztam elég pontosan, milyen feladattípusokat nem gyakoroltunk eleget?
Az egyik feladat így hagzott:
"Pótold a szavakban a "j" hangot!
é..el, furu.a, fo.osó, hé..a, mé., stb, stb, nem emlékszem már a szavakra...
Soma az intstrukció szerint be is írta mindenhová a pontos j-t.
"Még töprengtem is, mert a mély "ly", nem? De a feladat nem úgy szólt, hogy döntsem el, hanem úgy, hogy írjam be a j-t-"
De ez még semmi!
"Alkoss a következő szavakkal mondatot:
cseresznye, kert, szed, ropogós" (ezekre emlékszem, de lehet, hogy kicsit más volt)
Soma mondata:
"Nagyon szeretek a tengerparton a parti homokból várat építeni"
Komolyan, nem hittem a szememnek.
Amikor rákérdeztem, miért nem az adott szavakkal írta a mondatot, azt felelte, hogy a cseresznye és a ropogós nem tartozik össze. A cseresznyének semmi köze a ropogáshoz.
Holnap Somának szóbeli, Mesinek írásbelik.
Kezdek izgulni...de rettenetesen.
Talán meg kellett volna tanítani Somának az "érik a ropogós cseresznye" kezdetű népdalt.... :)
VálaszTörlésSzerintem ne aggódj Virág. Ha iskolába járnának is követnének el bakikat, teljesen mindegy. Valószínűleg nem teljesítenek tökéletesen. És? Ettől még te jól tanítottad őket. Egyszerűen csak így alakult. Nem lehet mindig fogni a kezüket és óvni őket a rendszertől. :) Okos gyerekek, bizonyítványtól függetlenül. A vizsgák meg lesznek, amilyenek lesznek. :)
a "Pótold a szavakban a "j" hangot!" feladatokban általában oda, ahová ly kell, oda nem írom be, mert abban a szóban nincsen j. Az értelmezésemben. Illetve, ha meg nyelvészetileg közelítünk a j hangot lehet írni: j-nek és ly-nak, mert hogy ezek betűk, és ma már nincs ly hangunk (csak néhány palóc tájszóban).
VálaszTörlésLehet, hogy úgy kellett volna írni a feladatban, hogy [j] hangot. De szerintem ezt az "iskolások" közül is elnézhették páran, ha a tanító néni előrelátóan már nem hívta fel a figyelmüket a hang és a betű közötti különbségre. Csilla
VálaszTörlésKinga, pont erről van szó. A ropogós cseresznyéről. :)
VálaszTörlésMásik tankönyvcsaládból tanítottam őket, és ebben az olvasókönyvben például nem jött elő a ropogós cseresznye. De lehet, hogy a másik olvasókönyvben, vagy nyelvtan munkafüzetben benne volt.
A pontos j-s téma is ilyen. A mi nyelvtan munkafüzetünkben "ly vagy j?" az ilyen feladatok instrukciója, és Soma ehhez szokott hozzá. De az iskolai könyv megtanítja nekik, hogy a J hangot jelölhetjük J-nek is, meg Ly-nek is, ez ettől még egy hang.
Ezért mondom, hogy hibáztam, mert nem vettem figyelembe, hogy egy ilyen apróság is megtéveszthet egy ekkora gyereket.
És persze, nem a jegyen izgatom magam, de nekünk mégis EGY darab produkcióból áll az év végi jegy, és nincs beszámítva órai munka, előző röpdolgozat, meg felelés, piros pontok, stb.
Csilla, valószínűleg az órán megírt dolgozatoknál átbeszélik az óra elején a feladatokat, esetleg a tanító néni még fel is hívja a figyelmüket, hogy "ugye emlékeztek, hogy vannak szavak, amiket Ly-vel írunk?"
VálaszTörlésSomának semmi ilyen segítsége nem volt.
Persze mi választottuk az OO-t, ezt tudom, így elfogadom, hogy ezt most nem tudta. Csak tudod ebből az jön le, mintha mi nem is gyakoroltuk volna a ly-j-s szavak írását.
Virág, szerintem ne izgulj, ahogy én Johannát ismerem, nálunk még nagyobb bakik is lesznek a figyelmetlensége miatt. A j hangos ismerős, és igazad van, ha a tanci előtte emlékeztet, akkor menni fog, ha nem, akkor vagy beugrik neki vagy nem. Emlékszem, egyszer helyettesítettem egy tanárt, és az óra eleji kis felmérő eredményei pocsékak lettek, erre a tanár azt mondta, hogy nem ilyen kérdésekhez vannak hozzászokva... hát igen, szerintem ez így nem helyes, mert ha kikerül a suliból, akkor ott nem csak bizonyos kérdésfajták lesznek. Ezért nem szabad izgatnunk magunkat a jegy miatt. Persze a rokonok előtt tűnhet úgy, hogy na nem tudtam jól megtanítani, mert lám az iskolában az ő gyerekük kitűnő lett. Nekünk jún. 6-án lesz a vizsga.
VálaszTörlésAz még érdekes, hogy Soma miért a cseresznyéhez akarta társítani a ropogóst, miért nem pl. a kerthez, ha már értelmetlen. Pedig a Bla-bla-val elég kacifántos dolgokat lehet kitalálni, pl.: Ropogós hóban cseresznyét szedtem a kertben. :) (Jó kis agymozgató bejegyzés. Szerintem ne izgulj, ez csak egy jegy, ha nem bukik meg, jövőre már senki sem emlékszik rá) Csilla
VálaszTörlésA j-ly-t felolvastam a fiúmnak (végzős jogász), és csak annyit mondott, egy ebből a gyerekből jogász lesz:D
VálaszTörlésAz utolsó oszlop osztás kihagyására csak azt tudom mondani, amit anno anyukámnak mondtam, mikor felelősségre vont, hogy a középiskolás nyelvtan felvételiben kihagytam egy egész lapot: ez tök normális.
Sok sikert a többihez!
Szerintem, nem egy másodikos gyerek számonkérésében kellene így fogalmazni, hogy "Pótold a szavakban a "j" hangot!
VálaszTörlésHa így fogalmaz az olyan, mintha ez lenne a „csalafinta beugró”, ahhoz, hogy elvégezhesse a feladatot.
A matematikához pedig annyit, hogy szerintem szólnia kellett volna a tanárnak, hogy kimaradt vagy legalábbis nézze csak meg a feladatokat… Ha már nagyon akarja a „figyelmetlenséget” számolja bele, de így a tudásáról nem tud reális képet alkotni.
Nekünk nem jött össze a hamarabbi vizsga, most 1 hónapig tréningezhetek arra, hogy jól viseljem, mert Zs. is ilyen.
Megkaptuk viszont a vizsgarendet, nekünk minden egy napon az első órától az ötödikig van beosztva a 7 tárgy.
Csak azt tudom mondani, hogy nála sokkal nagyobb gyerekek is bedőlnek a rosszul megfogalmazott kérdéseknek. Amikor én felvételiztem, az egész ELTE Történelem Szak tanári kara ki volt akadva, mert volt egy kérdés az egyetemi felvételin, amely így hangzott: "Vázold fel Mátyás király portréját" - és tucatnyian TÉNYLEG rajzoltak!!!! Pedig ezek 18 éves, egyetemre készülő emberek voltak!!! És az egyik még oda is írta a kép alá: elnézést, de nem tudok szépen rajzolni...
VálaszTörlésMeg egyszer mesélte a húgom, aki matek tanár, hogy az a baj a Waldorf sulival, hogy nagyon nem tanítja meg a gyerekeket az iskolai kifejezések értelmezésére. Mert neki volt egyszer egy elsős gimnazistája, aki Waldorfból jött. A hugom bement reggel az osztályba és közölte: mindenki vegyen elő egy darab papírt és írja rá a nevét. Minden gyerek pontosan tudta, hogy most röpdoli jön, mert erre szocializálták őket az elmúlt nyolc évben. Nem úgy a kis Waldorfos, aki elővett egy papírt és tök nagy betűkkel ráírta keresztben a nevét, hogy semmi más nem fért már el. Mert neki FOGALMA sem volt róla, hogy mi ez a szituáció, mert ilyennel még SOHA nem találkozott.
Fontos ez a tudás az élethez? Ugyan már! Buta ettől ez a gyerek? Dehogy! Felkészületlen? Egyáltalán nem! Másfajta kommunikációhoz szokott és nem ismeri az iskolai szlenget.
Amúgy meg azt gondolom, hogy szóbelin majd javítanak a gyerekeid. Az írásbelin meg tényleg odabökhetett volna a tanár, hogy kisfiam, kihagytál itt valamit (matek) szerintem ennyit az órai dolgozat alatt is megtesznek. Titeket itt most erősebben bírálnak meg, de nem hiszem, hogy ha valós tudást nézünk, akkor az osztályban a többi gyerek is tud annyit, mint a tieid.
A buta sallanggal meg nem kell törődni. Épp azok miatt (is) döntöttél amellett, hogy otthon tanítod őket, nem?
Eszter, nagyon érdekes kérdés, hogy hogyan fogalmazzuk meg a feladatot. A gyerekek hozzászoknak bizonyos feladattípusokhoz, ezek begyakorlódnak, és a dolgozat ötös lesz. De ha csavarunk egyet a kérdéseken, nagy részük elbizonytalanodik. És való igaz, hogy ez azt jelenti, hogy még nem elég mély a tudása.
VálaszTörlésCsilla, hát sok kérdés merül fel bennem a cseresznyével kapcsolatban. :)
VálaszTörlésAzt elismerem, hogy itthon sokkal szabadabb a légkör, néha el lehetett térni a feladattól, és ennek lehet, hogy következménye van. :(
Joy, mi is gyakran tesszük fel a kérdést magunknak Istvánnal, hogy vajon mi lesz ebből a gyerekből. Mivel rengeteg hasonlóság van közte, és Juharfalvi Emil közt, így azt gondoltuk sokáig, majd ő is polgármester lesz, mint Juharfalvi. De simán belefér az ügyvéd is...kérdi tőlem:
VálaszTörlés-Ehetek egy sütit?
-Nem örülnék neki, hamarosan kész az ebéd.
-De csak egyet, nézd, ezt az icipicit...nnnaaa!
-Hát legyen, vedd el azt az egyet.
-És kettőt?
:)))
A másik tippünk, Ábrahám lesz belőle. :)
Bergamott, én is azt gondolom, hogy itt nem a valódi tudást mérte a dolgozat. Bár ez ugye egy kényes kérdés, amivel sok lelkiismeretes tanító küzd.
VálaszTörlésCsak ugye egy iskolába járó gyereket alkalma van megfigyelni a tanév 180 napján, itt meg 1-2 találkozásra van lehetőség, és ebből kell egy osztályzatot kialakítania.
Marcsi, mindkét példa nagyon találó! :)))
VálaszTörlésÉn mondom, külön kasztot alkotnak azok a gyerekek, akik okosak is, és ezt meg is tudják mutatni!
:)
Milyen jó, hogy már most végeztek! Nekünk is van még majd' egy hónapunk a vizsgáig.
VálaszTörlésSomát nagyon megviselte az eredmény? Általában bennünket szülőket, felnőtteket visel meg a rossz eredmény.
Gondolok rátok, és sikert kívánok nektek holnapra!
Betti, Somát szerencsére csak az viseli meg, ha nincs kapás a Kistóban! :)
VálaszTörlésVirág, Soma nagyszerű és kreatív. A j betűs (hangos) feladat egy baromság (bocsi) teljesen igaza van a megoldásban szerintem. Vagy azt kellett volna értenie, hogy j hangot kértek, nem betűt? Én se értettem 31 évesen két diplomával, amíg nem olvastam Hirvi kommentjét.
VálaszTörlésA mondat nem tudom, hogy hogy jött neki, de kreatív, és szerintem a ropogós cseresznyét sok ekkora gyerek nem tudja :)
Ja, és érdekelne, hogy a hé..a szóban mi a jó megoldás? Mert se nem ly, se nem két j, maximum egy j, de akkor miért a két pont?
FodorMarcsi, a Mátyás király portérajzolás is jogos. Hülye kérdésre hülye válasz :D
Virág, az ebédes-sütis párbeszéd mintha nálunk hangzott volna el :D
Semmiképp se edd magad, ez nem minősít Titeket, jók vagytok! És szerintem ezeket e tanítónőnek, vagy az elbírálónak is értenie kell, le kell essen neki(k).
Bocsánat, én csak jól szórakoztam Soma frappáns válaszain. Ne érts félre Virág! Valószínűleg a te helyedben én is fognám a fejem, de később, szerintem te is csak nevetni fogsz rajta. Sokszor a miérteket keressük, és szem elől tévesztjük a célt. Mostanában sokat gondolok erre. (Engem már előre tör a frász.) A mi vizsgáink még hátra vannak. Azt hiszem azokon is lesz mit derülni...10 év múlva.
VálaszTörlésUgyanezt a "hibát" vétheti egy iskolában tanuló gyerek is, csak a különbség annyi, hogy őt sok kisebb kaliberű dogát írtak, míg Somának ez az egy adja az eredményt.
VálaszTörlésSzerintem gondolj arra, hogy az ő tudása sokkal alaposabb, mélyebb, mint az iskolában memoritereket magolóké!
Fel a fejjel, várjuk az eredményeket.
Ildikó
Szia!
VálaszTörlésNem tudom eldönteni, hogy milyen képességüek a gyerekeid, de egy dolgozatból nagyon nehéz eldönteni, hogy az a tudás vajon a tényleges tudás-e. Biztos mindenki jobban izgul vizsganapon és akár figyelmetlenebb is lehet, ami máskor csuklóból megy most gondot okoz.
De értem én hogy miért aggódsz, hisz az életben nem lehet mindig mindent megmagyarázni, javítani, ha csak a felvételiket nézzük, 1x kell ott és akkor nagyon jól teljesíteni, különben várhat 1 évet :(
Szóval megértelek mert az iskolai számonkérést nem az oo módszerekhez alakították (lászik is a sablonos "begyakorolható" feladatokon, tudod mint 245+2= mennyi? válasz kapásból és 2+245= mennyi? nagyon sok kisgyerek elkezd gondolkodni, számolni )
DE!!! vigasztaljon hogy az első 4 év jegyei még sehol sem számítanak és mire kell, addigra Ti is belerázódtok, hisz csak most kezdtétek nem? :)))
Mori
Lehet, hogy hülye ötlet, de olyat nem lehetne, hogy félév közben is írjanak néha valami dolgozatot? Mármint, ha megvan egy adott tananyag, amit az iskolában pl. egy hónap alatt kb. befejeznek a diákok, akkor lehetne egyezkedni a tanító nénivel, hogy ők is írhassanak valami, tanító által összeállított dolgozatot. Akár otthon, a te felügyeleted mellett, Virág, "iskolai" szituációban. És azt elküldeni a tanítónéninek, ha esetleg jegyet nem is tud rá adni, látná, hogy mi az, amiben előbbre vagytok, mi az amiben esetleg nem, milyen rendszer szerint haladtok, és akkor ő is jobban tudna félévi tesztet összeállítani, ami vérre megy. No meg látná, hogy a gyerekek nem buták, csak mást tanultak, mint a többiek mondjuk. Csak ötlet. :) Meg a gyerekek is hozzászoknának a feladattípusokhoz, és nem vétenének olyan bakikat, mint a tengerparit mondat. (Mert akár hogy is, azért legalább egy szó benne kellett volna legyen a mondatban, mert az alkoss a következő szavakkal mondatot úgy is értelmezhető, hogy mindegyikkel egyet-egyet. :)) A j hangos feladatot meg másodéves egyetemistaként már lehet rendesen értelmezni, de másodikosként aligha. :)
VálaszTörlésHirvi!
VálaszTörlésNálunk így van, és a Tanító néni magától küldte, hogy töltsük ki, ha én is úgy gondolom. Persze úgy gondoltam, de először borzasztó nehéz volt, hogy megálljam, hogy ne írassam újra, akár már a külalak miatt is. Ilyenkor feltettem magamnak a lemezt, hogy "csak ártanék vele, csak ártanék vele..."
Az ilyen "évköziket", míg Zs. írásbelizett, addig javította ki a Tantó néni.
Mindenkinek köszönöm a biztatást, az együttgondolkodást.
VálaszTörlésMa volt a szóbeli Somának, a visszajelzés az volt, hogy nagyon ügyesen, magabiztosan viselkedett.
Tulajdonképpen kezdem túltenni magamat a nyelvtan felmérő sikertelenségén. Azt már látom, hogy nem ártana szorosabban együttműködni az iskolával. Nem mintha elzárkóztam volna ettől, inkább azt gondolom, nem kerestem külön az alkalmakat, ha ők nem hívtak, én sem jelentkeztem.
Magyarországon nincs gyakorlata az OO-nak, mint életformának. Nekem is aktívabbnak kell lennem, hogy megkeressük az iskola és a család-gyerkőc együttműködésének megfelelő formáit.
Erről jövő héten írok majd bővebben, mert bár nekem már vannak ötleteim, ezekről még igazgató nénivel nem beszéltünk.
Van olyan iskola (egyről biztosan tudok, ahová a mi gyerekeink járnak),ahol hihetetlen módon mellettünk állnak az otthonoktatásban, egyszerűen úgy tanulhatunk, ahogyan szeretnénk, a vizsgák, számonkérések is inkább kedves találkozások a gyerekeinknek a tanáraikkal.
VálaszTörlésAmi mindent elárul, szerintem a számonkérésről, hogy a gyerekeinknek most is el kellett magyarázni, hogy mi az a bizonyítvány, és miért kell teszteket írnunk...
És hogy mi kerül a naplóba? Ez még annyira sem érdekli őket. (De itt kell megjegyeznem, hogy ha valaki komolyan veszi, és a tananyagot is megtanulja az otthonoktatás során, az szerintem biztosan sikeresen elvégzi minimum az adott évet, csak a különbség az iskolához képest, pl.hogy stressz nélkül tanul, a saját ütemében a gyerkőc...
Egyébként a teszteket, vizsgafeladatokat teljesen feleslegesnek találom az otthonoktatásban, csak elveszi az időnket fontosabb dolgoktól, de ha mindez nem egy negatív élmény a gyerekeknek, nem egy kudarcélmény, akkor rendben van. Nekünk eddig nem volt ezzel problémánk.
Sokkal fontosabbnak tartom, hogy év közben, folyamatosan lássam minden területen a fejlődést a különböző területeken. Ha bárhol elakadnak, akkor ott el kell gondolkoznunk, hogy hogyan tovább, mit változtassunk.
És az otthonoktatás JÓ! És csak csodálkozom, hogy Magyarországon miért ennyire kezdetleges még? Az egyik legkézenfekvőbb alternatíva az oktatásban.
Ne tévesszen meg, hogy nehéz, és áldozatokkal jár! Le nem írható az élmény, amiben részünk lehet.
Sztasák Móni
Köszönöm ezt a bejegyzést (is), Móni.
VálaszTörlésTi azokból a könyvekből/munkafüzetekből tanultok otthon, mint amit a suliban használnak?
Szívesen!
VálaszTörlésCsak úgy kikívánkozott belőlem. Így utólag olvasva azért ez egy hirtelen hozzászólás volt a részemről, időnként kissé felszínes, egyoldalú..., természetesen tiszteletben tartom, hogy a legtöbben nem ezt az életformát választják, és a bejegyzés végén is "megtévesztés" helyett az "elrettentés" vagy "visszatartást" használnám inkább. Mert biztos vannak, akik csak nem mernek belevágni, de jól működne náluk is.
A tankönyveink ugyanazok, mint az iskolai tankönyvek, ez engem nem zavar, nem korlátoz abban, hogy úgy tanuljunk, ahogyan tudunk vagy szeretnénk. (tanulási problémái nincsenek a gyerekeknek, ez nagyban megkönnyíti az én dolgomat, amikor foglalkozom a gyerekekkel.)
Vannak más könyvek is itthon, és az iskolának is vannak speciális munkafüzetei...Rugalmasan kezelhetjük ezeket a segédanyagokat.
Amikor kikérdezik a gyerekeket, akkor figyelembe veszik, hogy mi mit hogyan tanultunk adott esetben Ha pl. az általad említett felmérőt írják, akkor biztosan nem szedi be a tanító néni, ha látja, hogy félreértettek valamit.
Utat törni egy iskolában az otthonoktatásnak, nem könnyű feladat! Sok sikert hozzá, remélem, hogy egyre könnyebb, jobb és rugalmasabb lesz az együttműködés nálatok is!
Elfelejtettem én is megköszönni Neked az őszinteségedet, ahogyan leírtad a vizsgatörténeteteket!
Biztatás ez sokaknak!:)
Sz. Móni
Egy kisgyereknek miért nem olvassák fel a feladatot és miért nem értelmezik együtt a pedagógussal?Ez nem érettségi...
VálaszTörlésTudod, Gabi a slusszpoén az, hogy én abban is teljesen biztos voltam, hogy Soma érteni fogja a feladatokat.
VálaszTörlésEl nem tudom képzelni, miért sikerült ez ilyen katasztrófálisra.
Mi rengeteg feladatot oldottunk meg itthon, kitöltöttük a nyelvtan munkafüzet minden egyes oldalát, és Soma értette a feladatok megfogalmazásait. Ezért döbbentem meg, és nem értem, mi történt. Ennyire leblokkolt volna???
Hogyan előzhettem volna meg?
Hát ezt nem tudom...
Szerintem a kölyök azt se érti, mi a baj vele.
VálaszTörlés-Nem a megszokott, otthoni környezetben van
-Nincs ott az édesanyja, aki eddig mindig mellette( mögötte ) volt
-elé tesznek egy papirt, amit ki kell tölteni
-egy idegen teszi elé, aki magyaráz (esetleg) valamit, de nem a megszokott módon
-Fogalma sincs, meddig fog ez tartani
Ez egy felnőttnek is elég lenne, nem? Nem blokkolt le, nem ijedt meg, egyszerűen nem is értette a szituációt, szerintem. Hiszen( szerencséjére) nem ismeri a közoktatás rémét, a TELJESÍTMÉNYKÉNYSZERT.
:) Biztos, hogy csak te eszed magad emiatt, ő nem. Szerintem ez így nagyon jól van.Értelmes, kreatív, boldog gyerek.Hányan mondhatják el ezt magukról , akik kitűnőek az iskolában?
Kedves Virág!
VálaszTörlésAz idén többször is bekukkantottam ide, a gyereketetőbe - és sose tértem vissza inen "eleség" nélkül, köszönöm. Amiért most tollat (billentyűzetet :)) ragadok, az az elbizonytalanodásod a saját munkádban és a kommentek kapcsán érzésem szerint kialakuló hangulat.
Úgy kezdted ezt a blogot, hogy nem szeretnél pro és kontra érveket írni az oo vagy az iskola ellen/mellett, csak megmutatod, nálatok ez hogyan működik. És ahogy elnézem - nagyszerűen! A gyermekeid kiegyensúlyozottak, vidámak és okosak, telve sikerélményekkel, szeretettel és szüleik iránti tisztelettel - másként egyszerűen nem tanulnának és kész. :)És - őszintén - nem ez volt a cél?
De azt is tudtad, hogy ennek ára van. Míg sok tekintetben több jut a gyermekeidnek, mint az iskolába járóknak, addig más területeken természetes módon kicsit "le lesznek maradva" tárrsaiktól. Ezeket a területeket akkor fogják "bepótolni", mikor "bekerülnek" a rendszerbe. Legkésőbb a középiskolában szembetalálkoznak a dolgozattal, a feleléssel, a 45 percekre szabdalt élettel, a tanmenethez igazodó tananyagmennyiséggel, amivel időre kell végezni, a kevesebb személyes figyelemmel, és a kérdések nyelvezetével. Biztosan hamar alkalmazkodnak majd, de mindenképp kell nekik hozzá egy kis idő. Ez az idő az, ami nincs a vizsgákon. És nagyon jól látod, a te gyermekeidnek nincs lehetősége "javítani", de van lehetősége egy sor más dologra, amire másoknak nincs.
Tudom, hogy sokan itt úgy gondolják, hogy a pedagógus, az iskola, a vizsga és a dolgozatok mind rosszak. De valahogy csak le kell mérni, hogy a gyerkőc eleget tud-e ahhoz, hogy a következő évfolyamba lépjen, különben nagyon sokan csak oo-nak neveznék az iskolakerülést és közölnék, hogy hagyják őket békén. Ez alighanem az oo-nak sem tenne jót. Viszont ha már mérik a teljesítményt, annak egységesnek kell lennie. Ezért kell az iskolában és ugyanazzal a teszttel mérni, mint a többi gyerekét. Különben mi hiszti lenne, hogy "Ezígynemigazsááág!" :)
Jut eszembe - ha ez a teszt az, amit én is ismerek (a fiam a héten írt hasonlót és volt alkalmam megnézni), akkor ez a feladat így szólt: "Pótold a szavakban a j hangot jelölő betűket!" Még meg is jegyeztem magamnak, hogy milyen pontosan megkülönböztette a feladat a betű és a hang fogalmát. Nálunk is volt az éjjel, a furulya meg a mély - a többit nem tudom már. Mindenesetre, akárhogy is fogalmaztak - te előtte láttad a feladatot és úgy gondoltad, rendben lesz. Pedig ismered a fiad - mégsem gondoltad, hogy félreértené. Akkor hogyan gondolhatta volna a tanítónő?
Szerintem ez a vizsga most téged tanít egy fontos dologra, amit Somának és Mesinek már megtanítottál: Nem az eredmény a lényeg. Azt mondod, Somát ez nem viselte meg. Ez azért van, mert tudja, hogy ő ennél többet tud és tudja, hogy ugyanúgy szereted őt akkor is, ha valami nem úgy sikerül, ahogy kellett/lehetett volna. Tanuld meg ezt tőle! Tudd, hogy jó munkát végeztél - és ne az érdekeljen, hogy mit gondolnak rólad ismeretlen ismerősök, ha a gyerek nem lesz kitűnő, tudd, hogy a családod akkor is szeret, ha valami nem sikerül tökéletesre.
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésElőször is nagyon köszönöm a hozzászólásodat!
Nagyon jól érezted, hogy elbizonytalanodtam a munkámban.
Azért is írom ezt külön, mert sokan félreértették a posztot - szerintem - és az iskola kritikájának érezték.
Nem, ez a saját munkám kritikája volt.
Igaz, hogy nem szeretnék érvelni sem az iskola, sem az OO mellett, de úgy éreztem, el kell mondjam, mi lett az évünk "eredménye" iskolai mércével. Mert nem lenne fair, ha csak az OO rózsaszín világát mutatnám be a blogban. Akkor esetleg hajlamosak lennének azt hinni édesanyák, hogy ez a tökéletes módszer, és százával lennének magántanulók a gyerekek. :) Na jó, annyian biztosan nem, de biztos, hogy vonzóbb lenne, ha varázsütésre minden OO gyerek kitűnő bizonyítványt kapna júniusban, nem?
A célom valóban az volt, és még most is az, hogy boldognak lássam a gyerekeimet, ez természetes.
Én nem tartom felesleges dolognak sem a vizsgákat, sem a dolgozatokat, hiszen nem célom, hogy a gyerekeim másik bolygón éljenek majd, tisztában vagyok azzal, hogy valamilyen módon mérni kell a gyerekeim teljesítményét. Ezzel semmi problémám nincsen.
Az is rendben van, hogy ugyanazzal a teszttel mérik őket, mint a többi osztálytársukat. Sajnos nekem két pillanatom volt átfutni a tesztet, és csak annyit láttam, hogy j-ly a feladat. A megfogalmazást nem volt időm-alkalmam elolvasni. Azt csak Soma elmondásából ismerem. Ő pedig - bár hiteles forrás - mégsem abban az értelemben. :)
Természetesen nem az eredmény a lényeg. Abban biztos vagyok, hogy ha Soma iskolába járt volna, akkor esetleg még rosszabbul is sikerült volna ez a dolgozata.
A poszt célja az volt, hogy az egy év munka után mindenki reálisan láthassa, mit ad az OO, és mi az, amiben esetleg "lemaradnak" a gyerekeim emiatt.
Ez szerintem így fair. :)
Örülök ennek a posztnak. Minden hozzászólást végigolvastam. Eddig csak azt hallottam, hogy az oo-s gyerekek lazán átmennek a vizsgákon. Mi is oo-ra készülünk. szeretném reálisan látni a képet. Köszönöm, hogy leírod a tapasztalataidat, Virág. Nem bátortalanítottál el, inkább felhívtad a figyelmemet bizonyos potenciális veszélyre.
VálaszTörlésKölcsönvettem néhány remek ötletedet a többi cikkből.
Üdv:
Emi