2013. január 17., csütörtök

Vizsgák után...vizsgaposzt 2.rész


Ma mindkét gyerek lezárta az első félévet.
:)
Visszatekintve az elmúlt 2-3 hónapra elmondhatom, hogy elég zaklatott első félévünk volt. 
Az ominózus eset után eltelt 2 hét, mire távolságot tudtam venni a konfliktustól, és a gyerekekkel való munkára tudtam koncentrálni.
Sajnos nem volt időm arra, hogy előre készüljek, mindig csak pár lépéssel jártam előttük. Az elmúlt időszakban igyekeztem nagyobb lépéselőnyhöz jutni, és annak örülök a legjobban, hogy ez sikerült.

Soma vizsgáiról már olvastatok, ma Mesi is végzett mindennel. Ő azért összeszedett pár négyest. Nem tragédia, de őt nagyon bántja. (hazaértünk, és nekiállt a következő félévi feladatainak...)

Ennek a "kudarcnak" nagyjából két oka volt:
1. Ismét belefutottunk a klasszikus hibába: sajnos nem  sikerült maradéktalanul érvényesíteni a tankönyvcsaládok közötti eltérésekből adódó ismerethiányt. 
Ez nyelvtanból volt a legnyilvánvalóbb, hiába mindkét tankönyv témája a főnév és ige....

2. Nem voltunk pontosan tisztában a követelményekkel. 
Fogalmam sem volt például, hogy a matematika tanárnő kedvencei a mértékváltások, és hogy nála ezekből mindig van...és persze nem csak annyi, hogy cm-t kell méterré alakítani, hanem mondjuk négyzetkilométert méterré.
S mivel ezeket éppen nem gyakoroltatta a mi könyvünk, hát nem került elő az elmúlt félév során.

A jóindulatot itt is éreztük: kedvesen, mosolyogva mondták Mesinek, hogy ez sajnos csak négyes...ebben a gesztusban azonban ki is merült. :) 

Nade most, hogy minden szaktanárt személyesen megismertem, egyeztettük a vizsgák követelményeit, már csak rajtunk múlik a "siker".
Az iskola felajánlotta, hogy negyedévente is tehetünk vizsgát. Kapva kaptam az alkalmon, mert egyre nehezebb lesz átlátni egész témaköröket fél évre visszamenőleg. Talán könnyebben ugorják meg az akadályokat, ha két-háromhavonta lesznek a számonkérések.

 Személyesen megismerkedtünk két otthonoktató családdal is, mivel a három lány együtt volt vizsgára kiírva.
Mondanom sem kell, ismét beigazolódott, hogy az otthonoktatott gyerekek is képesek számukra ismeretlen gyerekekkel kapcsolatot teremteni. A folyosón eltöltött 5 perc után néha már figyelmeztetni kellett őket, hogy halkabban csacsogjanak...

Vizsga után elsétáltunk Babits Mihály szülőházába, amelyben jelenleg a Babits Mihály Emlékház kapott helyet.


Ismét megtapasztaltuk, hogy a gyerekbarát múzeum nem csupán pénz kérdése.
Kedves, barátságos, gyerekszerető személyzet csodákra képes.


A  gyerekeknek óriási élmény közelről látni azt az ágyat, melyben Babits Mihály meglátta a napvilágot, olvasni azokat a leveleket, melyeket 6-7 éves korában írt, és elképzelni, hogyan csúszkált le a lépcső korlátján kisgyerekként.


A múzeum anyagához szervesen illeszkedő "munkafüzetet" is szerkesztettek.  A tartalom és a kivitel egyaránt igényes. 


A munkafüzet mellé beszereztünk könyvjelzőket, melyeket Babits Mihályról készült képek díszítenek, valamint néhány Babits aláírásával díszített ceruzát is.

Két fárasztó nap után holnap addig durmolhatnak,amíg meg nem ébrednek maguktól. :)
Majd következik az egész hétvégét kitöltő szobanagytakarítás. Szerintem imádni fogják! 
:)

16 megjegyzés:

  1. Gratulálok Mesinek is! - meg Neked is :)))

    VálaszTörlés
  2. Szekszárdra jártok iskolába? ajaj.. hát, hogy ilyen messzire kellett elmenni, hogy toleránsak legyenek az OO-val, ez elég szomorú... :P

    VálaszTörlés
  3. Gratulálok a nagylánynak!!!Ne legyen elkeseredve, lesz ez még sokkal jobb is!!!

    VálaszTörlés
  4. Nahát!!ez a megyeszékhelyünk!!!

    VálaszTörlés
  5. Szívből gratulálok neked és a gyerekeknek is! Nagyon ügyesek vagytok, én pedig féltve őrizgetem minden írásodat az oo-val kapcsban, felirkálom az általad ajánlott könyvek címét, kiadóját stb. hogy ha majd mi odakerülünk, csak elő kelljen venni... :-)
    Épp tegnap beszélgettem egy pedagógus barátnőmmel, ő a város legjobbnak tartott iskolájában (katolikus iskola) tanít, nem tudja, hogy szeretném a gyerkőket otthonoktatni, csak megkérdeztem a véleményét úgy általában a sulikról... Azt mondta, a katolikus suli alapvetően nem rossz, a gyerekek összetétele is egész jó, hatalmas fejlesztések, beruházások voltak, már minden elérhető a gyerekeknek a suliban, mi szem-szájnak ingere, de pl. abban az évfolyamban, ahová Réka kerülne, ha iskolába menne, egyetlen olyan tanítónénit sem tudott mondani, akihez szerinte jó szívvel adhatnám Rékát.... Ez azért eléggé elszomorító.... Azt mondta, tartsam itthon Rékát még egy évig, úgyis évvesztes lenne, mert nyári gyerkőc, ne kérjem, hogy hatévesen menjen, a következő évfolyamban jobb tanítók vannak.
    Nos, én tuti nem várok, mert Réka már most írni próbál (nevét simán leírja, meg hogy anya, apa stb.), olvasni szeretne, szóval tuti nem várunk, legfeljebb az első oo-s évünk még nem lesz vizsgaköteles, mert úgy fogunk itthon tanulni, hogy hivatalosan még nem jár suliba. Lehet nem is nagy baj, ha az alapok, az írás-olvasás tanulására több időnk lesz.... Mi a véleményed?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bár nem engem kérdeztél, én mégis beleszólok. Szerintem jó ötlet otthon tanítani addig még jobb évfolyamba járhat. Én is így tanultam anno, négyévesen kértem otthon anyukámat, hogy tanítson meg olvasni. Megtanított, pedig akkoriban az OO még nem is volt ismert Magyarországon, hogy egyáltalán ilyen is létezhet. Tanárként én azt mondom, hogy igen, az sosem baj, ha sokkal több idő van a gyerek olvasás-írás tanulására, mert az első osztályos anyag nagyon sok. Írni olvasni és alapvető számolási műveleteket megtanulni egy év alatt? Ez nem volt egy jó ötlet azok részéről, akik ezt kitalálták. Egy jó tankönyvvel, meg szakember segítségével, szerintem te is taníthatod a gyerekedet otthon nyugodtan. És annyival könnyebb lesz neki első osztályban. :) Pláne, ha még olvasni is megszeret.. na az a grátisz siker... :)

      Törlés
    2. Köszönöm, Hirvi, örülök hogy hozzászóltál - főleg egy szakmabelitől öröm hallani, hogy talán jól gondolkodom.
      Alapvetően tetszik az oo, szerintem főleg a nagylányomnak nagyon való is, ő - nem csak szerintem - briliáns agyú kis manó, már most imádja a könyveket, nincs az a program, amitől ne lehetne eltéríteni, ha egy könyvvel csalogatom, kivéve tán a lovaglás, eszméletlenül gazdag a szókincse, már megjegyezték, hogy a gyerek egy átlag felnőttnél választékosabban fogalmaz, értelmes, gyors felfogású és nagyon érdeklődő, viszont azt is látom, hogy ha valamivel nem jól fogják őt meg, úgy tud ülni egy foglalkozáson az oviban, hogy láthatóan nincs is ott. Ettől az iskolában is félteném, főleg, hogy szerintem az egész életében a tanuláshoz való viszonya attól függ, milyen tapasztalatokat szerzett alsó tagozatban.
      Egyértelműen azt látom a lányomon, hogy nagyon szívesen tanul, de kell neki bizonyos fokú szabadság, hagyni kell olykor elmélyülni tevékenységekben és abszolút nem látom, hogy a 45 perces fix tanóra megfelelne neki. Így 4 és fél évesen ennél sokkal hosszabb időt is képes rászánni egy-egy tevékenységre, ha épp az kelti fel az érdeklődését, de jóval kevesebb idő is túl soknak bizonyulhat, ha egy adott feladaton már "túllépett". 20-30 gyerkőc között viszont képtelenség mindenki kedvére tenni, mindenkihez igazodni...

      Törlés
    3. Ha te így ítéled meg, akkor meg aztán pláne érdemes belefogni az otthon oktatásba. Ha belejöttök, akkor esetleg keresni egy sulit, ahol ezt jó néven veszik, ha meg úgy érzed, hogy inkább menjen a gyerek iskolába, akkor is nyertetek egy évet otthon. :)

      Törlés
  6. Gratulalok a negyeshez is. A harmas az eletkori atlagnak megfelelo kovetelmeny, azert kozepes, azt illik tudnia minden gyereknek abban az osztalyban. A negyes mar ennel jobb, az otos meg kivalo. Ezt sajnos sokan elfelejtik es csak az otos a jegy. Ebbol a vizsgabol (is) sokat tanultatok, latod mar, h mindket tankonyvet meg kell venni sajnos.
    Azt nem tudom ertelmezni h negyzetkilometert hogyan lehet meterre atvaltani, mikor az egyik terulet mertekegyseg, a masik pedig hosszat mer?
    En nem engednem belefekudni az uj tananyagba pusztan ketsegbeesesbol, megprobalnam megertetni vele, h a jegyek nem minden, egy csomo mindent nem kerdeztek, amit szuperul tud, biztosan van olyan, amiben elorebb jar mint a korosztalya. Egy ekkora erofeszites utan JAR a lazitas, a pihenes.
    Gratulalok mindannyiotoknak (en nem vizsgaznek felevnel gyakrabban, de talan tevedek, ez egy iszonyu stressz lehet, minek gyakrabban?)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a gyakrabb vizsgával pont az a jó, hogy ha több van, több eredményből lehet mérni a diákot, nem csak egy nagy vizsgából. Így a stressz is kisebb. Szerintem. :)

      Törlés
    2. Zsuzsi, a félévi vizsga során elég nagy anyagrészről kell számot adniuk felsőben.
      Próbáltunk ismételni a vizsga előtti pár héten, de akkor derült ki, hogy amit szeptember-októberben a suliban tanultak, az kb ki lett radírozva a fejéből. Szinte semmire nem emlékezett. És nem azért, mert a suliban tanulták, hanem mert nem tud ekkora adathalmazt megjegyezni. Talán ha egy-két téma van egysszerre, akkor könnyebb...tantárgyanként 3-4 témazáró dolgozatot írt most meg, ez elég sok. Jobb volna,ha csak 1-2 dolgozatot írna egyszerre.
      A nagy gyerekeimnek is volt év végi vizsga a gimiben, ötödikben 1 tantárgyból, hatodikban már kettőből. Nade most Mesinek 5 tárgy lenne...mint az érettségin. :)

      Törlés
  7. Köszönünk minden kedves gratulációt! :)

    VálaszTörlés
  8. Kedves Virág!

    Örülök nektek. Ügyesek vagytok!
    Nemsokára mi is túl leszünk a vizsgán. Tényleg úgy tapasztalom, hogy negyedikhez képest jóval több az anyag ötödikben, ezért enyhén szólva kíváncsian várom mi lesz a vizsgán.

    VálaszTörlés