2013. január 29., kedd

Ki tanítja azt, aki nem jár iskolába?

Tegnap történt, hogy Soma megkérdezte tőlem, nem láttam-e a pascal-krétáit...
-Pascal-kréta??? Nem pasztell-krétára gondolsz?
-Ja, az pasztell-kréta?
-Igen, így hívják, amivel rajzolni szoktál.
-És a háromszög is pasztell-háromszög? - kérdezett vissza kissé gyanakvóan.



Na itt egy picit meg kellett állnom, hogy felderengjen bennem a tudatalattimba betemetett sok-sok gimnáziumi matekóra...lesuhantam alfába egy pillanat törtrésze alatt, majd magabiztosan megadtam a választ Somának: 
-Nem, a háromszög az Pascal . Pascal egy híres matematikus-és filozófus volt, róla nevezték el.




Elgondolkodtam magamban azon, vajon Soma miként fog visszagondolni az otthonoktatós éveire majd felnőttként. Kinek a képe jelenik majd meg előtte, mint aki őt otthon tanította?

Mert nem hiszem, hogy én vagyok az, akitől a legtöbbet tanul. :)

Amit én tanítok neki, az csupán annyi, hogy olvasni tudjon, számolni legyen képes a százas, ezres, majd százezres számkörökben. Persze megtanuljuk a természetismeretet, az angol nyelvtant, egyszóval a tankönyvek sok-sok okosságát.

De Soma megtestesíti azt az otthonoktatott gyereket, aki nem ezért van otthon. 
Soma tudásvágya egészen másféle tudásra éhes, mint amit az iskolában számon kérnek rajta egy vizsga alkalmával.

Amikor hazajönnek a bátyjai, szinte lerohanja őket: mi volt ma kémia fakton? Mondj, kérlek egy matekfeladatot! 
Este már nem a mi meséinkre éhes, hanem Zsombit nyúzza, hogy a matekmágusokból tartson kiselőadást neki.
A minap éjfélre járt az idő, mikor lefeküdni készültem. Még benéztem a gyerekszobákba, becsukták-e az ablakokat, nem maradt-e égve valami, de nem...már mindenki az igazak álmát aludta. Kivéve Soma.

-Mit csinálsz te ilyenkor?
-Nyelvtant tanulok, meg matekot. (előtte a munkafüzetek...)
-Most? Éjfélkor?
-Igen, nem akarom, hogy holnap ezzel menjen el az időm.
-És holnap mit fogsz csinálni?
-Matekmágusozni  Zsombival, és kémiázni  Marcival.

Hát igen....
Számára örömforrás megtanulni a matekot, a kémiát, mostanában a fizikát...kötelességből pedig megtanulja, amit meg kell tanulni.

Hirtelenjében összeszedtem, kitől mit tanul...
Íme a lista:

-Zsombor: matek, sakk, gitár
-Marci: kémia, informatika (letölt, kicsomagol, installál, meg egy csomó minden, amiért én is Marciért kiálltok)
-István: szétszed, összerak, szerel, vág, csiszol..., és rengeteget olvas neki olyan szépirodalmat, amit egymaga még nem tudna megérteni.
-Iza: vívás (kitartás, versenyszellem, önuralom)
-Rajziskola: valóság pontos megfigyelése, kreativitás, hosszú időn át egy dologra koncentrálni
-Angol tanfolyam: kommunikáció, más nyelv/gondolkodás struktúrája
-Csincsi: szolmizálás, tiszta éneklés
-Mesi: főzés - tejbegríz! :), megbocsátás, együttélés szabályai
-Pingpong: sportszerű játék, figyelem

Persze a listán óriási átfedések vannak, hiszen egy-egy dolgot nem csak egy személytől tanul, hanem ezek átitatják a hétköznapjait. 
Vívni sem csupán Iza tanítja, hanem a társai is. 

Igyekszem sokféle közösségi élményt szerezni neki, ilyen a pingpong, a vívás, a nyelviskola, a rajziskola. Ezek a közösségi élmények azonban alapvetően mások, mint amit egy iskolai osztályban szerezne. Mindegyik kis létszámú csoport egy iskolai osztályhoz képest, és emiatt sokkal szorosabb a felnőtt kontroll. Alapvetően mindenki el is fogadja a felnőtt vezetést. Aki nem, az hamar lemorzsolódik a csoportból. Így megelőzhető, hogy ne a fegyelmezéssel menjen el az idő, hanem valóban a gyerekek érdeklődését sikerüljön magasabb szinten kielégíteni.

6 megjegyzés:

  1. Irigylésreméltó Soma helyzete, és úgy érzem, mindent megkap otthon.
    Ő az a gyerek, aki elveszne az állami oktatási rendszerben, nem tudnának mit kezdeni vele a tanárok, főleg a nagy osztálylétszámban.
    Egy kicsit sajnálom az enyémeimet, hogy csak a lecsupaszított tananyagot tuszmákolják a fejükbe, semmi gyakorlat, sokszor minden nyűg otthon, pedig mennyi mindent lehetne játékosan tanítani.
    De inspirálódom nálad, és próbálom azt a kis pluszt én megadni nekik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anna, el is kezdett "elveszni" - húú, de magyarosan mondtam! :)
      A döntésemet szinte ez motiválta: láttam, hogy egy iskolai osztályban soha nem veszi észre a tanító néni, amit én látok benne.
      Amit észrevesz, az csupán az, amiért egyest érdemel. Én ezt az árnyoldalt is látom, és dolgozunk azon, hogy megváltozzon. De csupán egyesek osztogatásával csak rosszabb lett volna. Ebben biztos vagyok. :(

      Törlés
  2. Kedves Virág!

    Azt hiszem, ez a bejegyzésed lett a kedvencem. Úgy érzem, hogy itt megvan minden egy helyen, ami az oo lényege, ha bárkiben még kérdés merülne fel az otthon oktatás létjogosultsága felől, itt minden kételye szertefoszlik majd.
    Naponta itt vagyok nálad, hogy "nektárt csepegtess belém", aki sajnos nem vagyok elég bátor ahhoz, hogy otthon tanítsam a 3. osztályos, kicsit figyelemzavaros, kicsit szétszórt, ultra érzékeny, kicsit balkezes, kicsit jobbkezes, írni utáló, de nagyon értelmes, érdeklődő, érzelmileg rendkívül intelligens lassan 10 éves fiókámat. Példaértékűnek tartom amit csinálsz(tok) a családodat is beleértve, mert itt fény derült arra is, hogy mi is lenne a család szerepe, és látható, hogy nálatok ez tökéletesen megvalósul.
    Annához hasonlóan én is inspirálódom, erőt és megerősítést kapok itt, és a magam lehetőségeihez mérten igyekszem megtenni mindent amit anyaként helyesnek és szükségesnek tartok.
    Egyszóval büszke vagyok rád, örülök, hogy idetaláltam - minden nap hálát adok érte - minden jót és sok sikert kívánok nektek, és remélem, hogy még nagyon sok ideig járhatunk ide hűségesen olvasni és töltődni hozzád.

    Szeretettel: Ági és Szilárd

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ági, a család szerepe valóban nagyon fontos! Sajnos erről keveset írtam, pedig a családom nélkül nem is mernék belevágni. :)

      Törlés
  3. Kedves Virág!

    Ismeretlen ismerősként is Isten éltesse Csincsit!

    Nem kis teljesítmény, egy pillanat alatt előhívtad Pascalt :) Nekem legalább 2 perc kellett volna - míg rákeresek a neten...

    A nem otthonoktató szülők számára is elgondolkodtató a mai írásod (is), számba venni, mi mindent tapasztalnak meg a gyerekeink egy átlagos hétköznap során, mit tanulnak meg egy-egy rokontól, baráttól, vagyis nemcsak az iskolában.

    Köszönöm a könyvtippet is! A sorozatból a Matekmágusokon kívül megvan nektek a többi könyv is? Azokat is ajánlanád?

    Köszönettel:
    Csilla

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csilla, szerintem helyzeti előnyöm van Zsombor miatt, aki folyamatosan matek-nyelven kommunikál :)
      A sorozat többi kötete nincs meg sajnos. :(

      Törlés