Pár napig pihentek a tankönyveink. Jól megvoltunk nélkülük, de azért nem szerettem volna, ha a gyerekek kiesnek a napi ritmusukból.
Év eleje óta sokat számolunk babokkal, bevetettük a tojástartót is, most pedig ezt alkottuk.
Mire használjuk?
Először is, mire elkészült, addigra letudtuk a napi finommotorika fejlesztést, és a monotónia-tűrésből is jelesre vizsgáztunk.
Készült 10 db 10 babos pálcika
10 db 9 babos pálcika
10 db 8 babos pálcika, és így tovább.
Hobbiragasztót használtunk, ezzel vékonyan bekentük a pálcikát, és szép óvatosan ráhelyezték a babszemeket.
Soma a szorzótáblát gyakorolta vele.
Mesivel azt játszottuk, hogy hányféleképpen tud kirakni a pálcikákból nagyobb mennyiségeket.
Nemrég találtam meg ezt a sorozatot. Nagyon megtetszett, el is határoztam, hogy elkészítjük. A történetet leradíroztam az eredeti lapról, mert ily módon a tollbamondást is tudtuk gyakorolni. Kikerestem a megfelelő bibliai helyeket, és felolvastam nekik, ők meg leírták.
Mesi természetesen hibátlanul készítette el, de Soma is nagyon ügyes volt. A hely ugyebár "ly", de így is nagyon örülök, hogy ilyen szépen, tisztán dolgozott.
A készítés pontos menete a fenti linken elérhető.
A miénk ilyen lett.
Kinyomtattam angolra is egy minibook-ot, elolvastuk, kiszínezték. Az első oldalt részletesen átvettük, mind a ketten szépen fel tudják már olvasni.
Közben elénekeltük az Esztertől hallott "God made me" kezdetű éneket.
Gyakoroltuk a heti Igénket. Soma lemásolta, Mesi pedig kikereste belőle a főneveket, igéket, és mellékneveket.
Így aztán volt matematika, olvasás, nyelvtan, angol, technika...tankönyvek nélkül.
S amit ők még nem tudnak, de én már igen: készülődik a a karácsonyi lapbook. :)
Lesz benne egy igazán karácsonyi szorzótábla - angyalkákkal.
Egy kérdés a végére...érdekelne otthonoktató társaim vélménye, szokásai, stb abban a témában, hogy ki hogyan módosítja a "tanmenetet" ilyenkor, amikor nagyobb, és számunkra fontos ünnepek közelegnek.
Azt gondolom, az otthonoktatás egyik hatalmas előnye a rugalmasság. Vajon ez mnenyiben tud beépülni ilyenkor a hétköznapokba?
Egyelőre ebbe a témába még nem szólnék bele, de az eszembe jutott Soma munkáját illetően, hogy milyen remek lehet, hogy örülgethet a munkájának. Ugyanez az én fiam füzetében pirossal tarkítva, a végén kék ponttal díszelegne :-(
VálaszTörlésKarácsonyi lapbook nálam is készül :-)
Annak is nagyon örülök, hogy fel tudom hívni a figyelmét arra, hogy maga javítsa a hibáit. Nálad olvastam egyszer, hogy amit maga javít, az nem hiba. Mindig ezt szoktam nekik mondani, és ez a gondolat annyira felszabadítóan hat rájuk! A fotón szándékosan is hagytam rajta a hejet :), mert igen, az OO sem tüntet el minden hibát az életünkből, pusztán egy egészségesebb lehetőséget nyújt a hibáink kijavítására. :)
VálaszTörlésHát itten nem sok hsz jött össze :-) Majd téli szünetben kidolgozzuk, hogy akkor hogyan is lehetne. Egyre több lehetőséget látok ebben az egészben amúgy. Ahogy végiggondolom, mindig az jut eszembe, az oo rengeteg időt ad vissza a gyerekeknek. Ha látod az egységeket, akkor azokat ügyesen feldolgozva, illetve a gyerek érdeklődését terelgetve tized idő alatt elvégezhető a tananyag.
VálaszTörlésPersze nem az a cél, hogy minél hamarabb túl legyen rajta, hanem éppen, hogy az idejét okosan tudja használni. A felszabaduló időben még többet tud okosodni más dolgokkal. Egyébként a szorzótáblát még hivatalosan el sem kezdték a suliban :-)
VálaszTörlésGondolkoztam ... és nem tudom. Ez az első oo-s évünk. Az ünnep előtti héten készülünk inkább. Engem még eléggé köt a "tanmenet" bár kezdem már látni nem ez a legfontosabb.
VálaszTörlésHmm...azon én is csodálkozom, hogy a téma nem sok OO-s családot mozgat meg. :) Engem nagyon érdekel, illetve nagyon foglalkoztat, miként lehetne egységben kezelni a tanmenetet és az életünket.
VálaszTörlésMert ha az OO az iskola otthoni tükörképe, akkor nemigen van értelme. Szerintem legalábbis.
Értelme akkor van, ha valamit képes MÁShogyan megmutatni a tudásból.
Persze szem előtt tartva azt, hogy bizonyos dolgokat meg kell tanulni. Például a szorzótáblát, a szófajokat, stb, stb.
De hogy egy gyerek a szófajok gyakorlását milyen szövegekből sajátítja el, az már a szülő felelőssége. Lehet bugyuta példamondatokban, értékes versekben ( a mi olvasókönyvünk erre alapoz pl.), karácsony közeledtével lehet ideillő bibliai részekből.
Amikor év elején a napirendünk foglalkoztatott, még órarendből dolgoztam. Ezen a héten már nem csak sejtettem, hanem tudtam is, hogy bizonyos dolgokkal egyszerre két-három óra témáját is lefedtük.
Pl. a jászol, amit bemutattam ebben a posztban, az ugye egyszer technika óra, aztán Somának tollbamondás, aztán hittan. Emese fogalmazást írt arról, milyen érzés lehetett a jászolnak, aki Jézust ringatta. Ez ugye egy fogalmazás rögtön, meg helyesírás. 120 perc alatt két gyereknek 4 órát tartottam, és amikor megkérdezte tőlük este István, mit csináltak ma, azt mondták, hogy sokat játszottunk.
Betti, én is reszketve figyelem ám a tanmenetet, mert tudom, hogy az iskolai vizsgákon sok múlik. Lehet, hogy azt mondják majd, ezek a gyerekek nem tudnak annyit, mint a társaik. Én meg tudom, hogy mi most hosszú távra dolgozunk inkább. Arra, hogy addig ne lépjen tovább, amíg nem biztos a tudása. Arra, hogy megtanulja ellenőrizni a saját munkáját. Arra, hogy örömforrás legyen számára az új ismeretek befogadása. Ráadásul én is rengeteget formálódok közben, ez nekem is egy hatalmas munka. Éppen tegnap mondtam Istvánnak, hogy nyáron ültem legutóbb a kanapén. :( Hát ezen is van mit dolgoznom. :)
:)))
Én mindent így látok. Mindent egységben. Az órarend megöli a lehetőséget, hogy komplex tudást közvetíts, és éppen ezt látom a legfelszabadítóbbnak, hogy ezt elfelejtheted otthon. Azt hiszem, ha ezen kezdünk el gondolkodni, még az iskolában dolgozó tanítóknak is adhatunk új szemléletet.
VálaszTörlésMondom én, a nem oo- s. :-)
Igen, a világ egysége szétesett...45 percekre.
VálaszTörlésKedves Virág, én igazán szívesen megosztanám a tapasztalataimat, de a legnagyobb oo gyerekem januárban lesz 6 éves. Nálunk még minden olyan nyugis, játszós, nincs tanmenet, vagyis inkább tanroham :)
VálaszTörlésKarácsonyhoz közeledve az ehetetlen gyurmát felváltotta a mézeskalács és linzer tészta, hogy hasznot is húzzunk az ügyességből :)
Egyébként külön karácsonyi készülődés nálunk nincs. Most is ugyanúgy, mint év közben, a Biblia egész üzenetét tanítjuk, nem csak azt, hogy Jézus megszületett, hanem hogy embernek született, bűntelen életet élt és a kereszthalál után föltámadt.
pepita
Alsó tagozaton egy jó tanító, ha csupán órarendet és tantervet, tanmenetet lát megette a fene az egészet. Ott aztán igazán mód van arra, hogy minden keretet felrúgjon az ember és tanítsa a tanítványait komplex módon kötve a tantárgyak tartalmát, módszerét, fél szemét rajta tartva a tantervi követelményeken. Szóval én ezért nem lettem tanár! Felsőben más a helyzet, mert sok a tantárgy, sok a tanár, jó esetben komoly felkészültség kell hozzá (tehát nekem egy fizika, kémia, matematika helyettesítés az egy délután készülés, egy konzultáció, és egy marék izgulás, mert elég hiányosak az ismereteim. Örültem, hogy az érettségivel letettem a gondot róluk!). Én az oo-ból a korlátlan időt irigylem, azt a harmóniát, ami átszőheti a kapcsolatot az ismeretszerzés során. Persze én magamból indulok ki! - mert én nagy varázslásnak élem meg a tanítást! Például milyen csodákat tudnék tenni olyan gyerekekkel, akiknek a védelembe vételi tárgyalásaira járok, akik egyensúlyoznak a hátrányos- halmozottan hátrányos helyzet és veszélyeztetettség határán.
VálaszTörlés"Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!" - pedagógustól és szülőtől nagy körültekintést és elköteleződést, szívből fakadó felelősségvállalást jelent az emberformálás. Ha én ma megtehetném kipróbálnám az oo-t, bár a személyes életem azt mutatja, hogy a gyerekeim megállják a helyüket így is. Csak ott motoszkál a kérdés mit adhattam volna még? Erika
Erika, nagyon jó neked, hogy felrúghatsz minden keretet, ami neked szűknek bizonyul. :) Annyira jó, hogy vannak ilyen bátor tanítók is. :) Életem során két alkalommal volt előkészítő osztályom. Azt szerettem a legjobban. Láthattam, hogy formálódnak a kezem alatt iskolássá egy-egy gyerek. Ha akartuk, az egész napot a homokozóban tölthettük, mert nem volt olyan szoros tanterv ránk/rájuk erőltetve. Mégis, mennyit, de mennyit fejlődtek az egy év során!
VálaszTörlésNagyon tetszett nekem, hogy nem kijavított, hibátlan írását tetted ki a gyermekednek, mert az ember a világért sem akarja a tökéletesség látszatát kelteni. Én is a gyerekek Mikulás leveleit azért gépeltem be hibásan, hogy senki ne gondolja, hogy nincs min dolgozni nap mint nap. De hogy érdemes és a mindennapi örömök sokkal nagyobbak, mint amit esetleg ki kell javítani, az biztos. Én néha el szoktam rakni a gyerek írásokat, a hasamat fogom a nevetéstől olyan aranyos. Volt egy tanítványom, aki másodikos korában úgy érezte, hogy a mi iskolánkban nagyon sok a szigorú szabály a házirendben. Mondtam neki, hogy tenné-e meg nekem azt a nagy szívességet, hogy összeállít egy jobbat. Képzeljétek megtette, ezerszer szigorúbb volt a mienknél! Jövőre ballag. Gondolhatjátok, hogy bekeretezve megkapja a ballagására! :o) Erika
VálaszTörlés