A nagyböjt első 10 napjában minimálisra korlátoztuk a médiát az életünkben. Sem a gyerekek, sem én nem használtuk a számítógépet, csak akkor, ha nagy szükség volt rá.
Ezért is született kevés bejegyzés az elmúlt 10 napban.
A most következő 10 napban nem eszünk húst, és édességet.
Hogy ne legyen olyan komor a hét, igyekszem tartalmassá, izgalmassá tenni a napjainkat.
Gondoltam, répahetet tartunk. A múltkori gombásnak is nagy sikere volt itthon, azóta simán eszik a gombát.
Nem hittem volna...
Szóval ma répakrémleves volt az első fogás.
Ehhez a répát meg kell pucolni, és vékonyan felkarikázni. Ahogy ütemesen szeleteltem a répát, Mesi minden egyes késcsattogásnál annyit mondott: "pfuj". Mire a répa a lábosban landolt, már el is hitte, hogy ez csak rossz lehet.
Na, kéremszépen ebben a meghangolt állapotban főtt az ebéd. :)
Levesbetét gyanánt sós kekszet sütöttünk hozzá.
Hogy ne legyen olyan komor a hét, igyekszem tartalmassá, izgalmassá tenni a napjainkat.
Gondoltam, répahetet tartunk. A múltkori gombásnak is nagy sikere volt itthon, azóta simán eszik a gombát.
Nem hittem volna...
Szóval ma répakrémleves volt az első fogás.
Ehhez a répát meg kell pucolni, és vékonyan felkarikázni. Ahogy ütemesen szeleteltem a répát, Mesi minden egyes késcsattogásnál annyit mondott: "pfuj". Mire a répa a lábosban landolt, már el is hitte, hogy ez csak rossz lehet.
Na, kéremszépen ebben a meghangolt állapotban főtt az ebéd. :)
Levesbetét gyanánt sós kekszet sütöttünk hozzá.
Mivel még nincs olyan szép kiszúróformám, amilyet István majd igenis elkészít egyszer, hát Mesi rajzolt egyet papírból, és ezzel dolgozott.
A krémleves nagyon finom lett. Ráadásul olyan édes, hogy a gyerekek azt hitték, titokban megcukroztam. Pedig nem.
Hozzávalók:
8 db sárgarépa
1 fej hagyma
só
tejszín
fűszerek ízlés szerint
A répát és a hagymát kis darabokra vágtam, és nagyon puhára főztem. Utána turmixoltam, majd tejszínt kevertem hozzá. Annyi vízzel hígítottam, amilyen sűrűn mi szeretjük.
A kekszhez
25 dkg lisztet elmorzsoltam 10 dkg vajjal, majd megsóztam.
Hozzáadtam 2 tojássárgáját, és annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta. (ez most nagyon híg házi tejföl volt, 5 evőkanál ment bele)
Robotgéppel összegyúrtam, majd 2 órát pihent a hűtőszekrényben.
Kinyújtottam, Mesi vágta, Soma tojással kente, és némelyiket mákkal szórta.
A mai nap másik tevékenysége a konyhai kísérletek folytatása. A répát megpucoltam, és akkorára faragtam, hogy pont beleférjen egy üveg szájába.
Utána egy kis mélyedést vágtam a répán, óvatosan, nehogy átlyukasszam, és a kis mélyedést megtöltöttük sóval. Várunk, várunk...hogy mi történik?
Hű, ez a répaleves már megint mennyire jól hangzik! Tuti főzök ilyet a közeljövőben! :-)
VálaszTörlésRemélem, ízleni fog nektek is! :)
VálaszTörlésEgy zöldségleves ebédre? Nem voltak éhesek utána?
VálaszTörlésKedves Névtelen!
VálaszTörlésA leves után természetesen volt második fogás is. :)
Virág, üzenem Istvánnak, hogy nagyon várom a kereszt alakú kiszúrót!!! :-)
VálaszTörlésLilla, nem felejtettük ám el!
VálaszTörlésA probléma az alumíniumlemez beszerzésével adódott, ugyanis a telep, ahol ilyet lehet venni, 7-16 óráig van nyitva. István elmegy itthonról 7 előtt, és kb. 8-kor ér haza. Mivel a telep a város szélén van, én sem jutok el könnyen. Pont ma mondta, hogy holnap (pénteken) nem megy ügyfélhez, hanem itthon dolgozik, úgyhogy remélem, sikerül lemezt vásárolni. :) Ne tudd meg, én milyen türelmetlenül várom! :))))