2010. szeptember 19., vasárnap

Így tanulunk mi...rendhagyó bejegyzés

Szeretem, ha vasárnap koraeste már nincs programunk, csak itthon ücsörgünk.
Vasárnap este ugyanis mindig van valakinek valami sürgős házija, lehetőleg többnapos gyűjtőmunka, bonyolult matekpélda, vagy valami hasonló.
Ma is az történt, hogy reggel mentünk misére, kedves barátaink 9. gyermekének keresztelője volt.
A lányok megdajkálták, utána eszemiszom, beszélgetés a régnemlátott barátokkal.



Aztán Istvánnak be kellett mennie a munkahelyére, mert hetek óta otthonról dolgozott. Bölcsen intéztük, mert a gyerekek mind hozták a tanulni valót, és az ebédlőben elkészültek a leckékkel. Közben természetesen korlátlan volt forrócsoki fogyasztás :)













A legnagyobb lelki nyugalomban értünk haza, és nekiláttunk az előzőekben bemutatott sütit elkészíteni. Móka, vidámság, kacagás...
Ekkor somfordált mellém Csincsi, hogy ugye neki még van ám egy csöppnyi leckéje. Angolból.
Ráadásul nem is egy...
Az első számút hamar megoldotta, örök hálám azoknak a szorgalmas amerikai embereknek, akik összegyűjtik egy-egy hanghoz tartozó állatok neveit. Nem hittem volna, hogy van ilyen oldal. Már-már agyizomlázat kaptunk, hogy "I"-vel állatot találjunk, amikor beütöttem a googliba, hogy "animal as letter I", és szembejött velem az egész ábécé...állatokkal. Szóval ez elég gyorsan ment.
A következő kicsit nehezebb dió volt, ugyanis lovakról keleltt angolul tablót készíteni. 
Ez ilyen lett, dolgoztam vele egy csöppet, de szerencsére találtam pár lapbook-os anyagot hozzá. 



Ha attól tartasz, hogy nálatok is lehet ez a házi, töltsd le innen a lovak minilapbook-ját.

Az anyagot különböző oldalakról vadásztam össze, siettem is, a forrás ezért nincs megjelölve.

Őszi vidámság

Ezeket a vidám makkocskákat sütöttük ma uzsonnára az ősz jegyében.
:)



Hozzávalók:

40 dkg vaj
6 evőkanál cukor
1 teáskanál vanília
1 teáskanál mandula aroma
50 dkg liszt
1/2 kávéskanál só
1 tábla étcsoki
pár evőkanál olaj
valamilyen mag, cukordísz



Elkészítés

A hozzávalókat robotgépben összedolgoztam, majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem pár órára.

Aztán megpróbáltam makk formára alakítani, és 170 °C-os sütőben picict rózsaszínre sütöttem.
Minden sütit megmártottam a csokiban, megszórtuk dekorcukorral. Mandulával terveztem, de éppen nem volt itthon. :(((



2010. szeptember 17., péntek

Segítsütim :)

Segíteni sokféleképpen lehet...lehet úgy, hogy nekünk jó. Lehet úgy, hogy annak a másiknak jó Lehet úgy, hogy mindkettőnknek jó. És lehet úgy, hogy nem csak nekünk, de mindenkinek jó legyen.
Amikor Nemsibékától emailt kaptam, úgy éreztem, a Segítsüti olyan kezdeményezés, ami mindenkinek jó.
Nekem mindenképpen, mert sütit sütni nagyon szeretek. :)
Az pedig mindannyiunk érdeke, hogy a gyermekkórházaink jól felszereltek legyenek. Sosem tudhatjuk, mikor, melyikünk családjában bukkan fel egy betegség, amely megváltoztaja hétköznapjainkat, és ünnepeinket egy időre....
Hat gyermek édesanyjaként nem tudom eltemetni magamban azt a fojtogató érzést, amit egy beteg kisgyermek láttán érzek...
Sem orvos, sem csodatévő nem vagyok, így a betegség ellen nemigen tudok mit tenni. De azért már igen, hogy a beteg gyermek minél előbb meggyógyuljon...most például sütöttem egy süteményt.


Sokat gondolkoztam, melyiket is süssem. Természetesen a legfinomabbat szerettem volna. Így aztán megkértem a gyerekeimet, döntsék el helyettem. Elvégre ők ebben nem tévedhetnek.

Így lett a győztes a

 szederlepény!

Egyszerű ez a sütemény, semmi ördöngősséget nem kíván az elkészítése. Mégis, egészen különleges lesz a végeredmény. Talán a tésztájában lévő mascarpone, vagy a tetején karamellizálódott barnacukor teszi? Nem tudom, de nálunk a kedvenc nyárvégi-őszi süti lett.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
50 dkg mascarpone
50 dkg szeder
6 tojás
1 dl olaj
10 dkg vaj
35 dkg barnacukor
1 citrom leve és héja
1 csomag sütőpor


Elkészítés

A vajat felolvasztom, elkeverem a mascarpone-val, és az olajjal. Hozzáfacsarom a citrom levét, belereszelem a héját.
A tojásokat habbá verem, és óvatosan összekavarom a vajas-olajos mascarpone-val.
A lisztbe szitálom a sütőport.
Végül a tojásos keveréket óvatosan összedolgozom a liszttel.
A tetejét megszórom a szederrel, és meghintem a barnacukorral.
170°-os sütőben sütöm készre.
Ha a teteje gyorsan pirosodna, az első fázisban letakarom alufóliával. A végén viszont le kell venni az alufóliát, mert akkor pirul meg rajta szépen a cukor.
Porcukorral megszórva tálalom.

 A licitálás mikéntjéről a Segítsüti oldalán pontosan tájékozódhatsz. Licitálni a sütiárverés menüpont  alatt lehet. A licit 1000 Ft-ról indul. Licitálni szeptember 20-án 23.59-ig lehet.
Kérlek, szólj, ha bármilyen információval esgíthetek!

2010. szeptember 16., csütörtök

Játék Daniért

Tegnap este olvastam Daniról. 

Tudom, sok hasonló helyzetben lévő kisgyermek van az országban, és nem tudok mindannyiuknak segíteni. De most Dani jött velem szemben, és azt éreztem, valamit hozzátehetnék én is ahhoz a küzdelemhez, amelyet most a családja és a barátai vívak érte.


Felajánlok tehát 10 kicsi bölcs baglyot, ilyeneket mint ez itt:)
Nem lesz közöttük két egyforma, ahogy magamat ismerem, de ez a prototípus, és mindegyik szép lesz. :)



Felajánlok még 10 tölgyfalevelet 10 makkal, ilyeneket mint ezek.
Lesz közötte puritán, lesz közötte gyöngyös, kicsit csillogós is. Olyat kapsz majd, amilyet kérsz. :)




Használhatod kabát, táska, tolltartó zippzárjára dísznek, de ha kéred, akkor ceruzadísz lesz, ezesetben nem varrom össze. 
Arra gondoltam, nem írok árat, hanem licitálni lehet itt, hozzászólás formájában. 
A 10-10 legmagasabb licitet ígérőnek postázom. A licit a jövő hét végéig 
tart, pontosan 2010. szeptember 26 éjfélig.
Az összegyűlt összeget Dani szüleinek a számlájára kell majd küldeni, nekem meg emailben a bizonylatot, és egy héten belül postázom a mütyüröket.

Időközben kísérleteztünk vidámabb színekkel is, ez a baglyocska egy kedves kislány szülinapjára készült.
Azért teszem fel a képet, hogy egy kis ízelítőt kapj: bármilyen színösszeállításban el tudom készíteni a baglyokat, ahogyan te szeretnéd.
Sőt, szerintem nem lesz két egyforma bagolyka. :)


 

Technika óra ismét - összefoglaló :)

A tanulás mellett igyekszem minden napra kitalálni valami manuális foglalatosságot is. Sajnos, ez egy kicsit háttérbe szorult még, mert a tanulási idő után tűkön ülnek, hogy a kertben szaladgálhassanak, vagy mehessenek Alfit sétáltatni. Szóval ebben a szituációban nehéz őket az asztalhoz csábítani. De nem baj, jönnek még a hosszú, téli esték....ezek az alkotások is jórészt a múlt heti esős napokon készültek.

Almakoszorú

Ezt nem egyedül kanyarintották, csak az almaszeletelésben tudtak segíteni. 


Nemezelt golyók

Ebben az esetben is elméreteztem kedvüket, és kézügyességüket, mert egyedül maradtam az asztalnál. Nem baj, én élveztem....:)


Nemezelt virágok

Emese hajgumijára terveztem, azt gondoltam, majd szívesen bíbelődik vele, de nem. Századszorra is értésemre adta, hogy ne próbáljam hajgumival terrorizálni, nem szeret semmit a hajába tenni.

Oké...akkor majd próbálkozom másképp...de nem lóghat szemébe a haja...



Gombok kiégethető gyurmából

Ezt élvezettel gyártották. Főleg Soma, aki lelkesen melengette a formázhatatlannak tűnő gyurmát, és a lyukak is az ő kis ujjainak munkái. Erre különösen büszke vagyok, mert nem volt egyszerű úgy lyukat fúrni, hogy közben ne törjön meg a gyurma.
Amikor a férjem hazajött, és meglátta a gombokat, rögtön lenyúlt egy darabka gyurmát szobahoki korongnak. A korong el is készült, tegnap felavatták a fiúk...hogy rendesen csússzon, szilikonnal felkenték hozzá a padlót...már bántam azt is, hogy bementem a hobbiboltba. :(
De azért :)



Ezek már a gyerekek önálló alkotásai :)

Alma csomagolópapírból




Kéznyomatból készült napraforgó

Ez egy egész délutános program, akkor vágjatok bele, ha van időtök, és aznap a péknél veszitek a kenyeret vacsorához.
A kezeket rá kell rajzolni egy lapra. Mi postai csomagolót használtuk, annak elég természetes színe van. A kezeket bemázoltuk sárgára, majd megszárítgattuk a sárga festékben tocsogó kézlapokat.
Egy papírtányérra ragasztottuk körbe-körbe, hogy egymást is átfedjék. A tányér közepét vastagon bekentük ragasztóval, és megszórtuk két maréknyi napraforgómaggal.


Zippzárbabák

Ezek az emberkék a kabátok zippzárjaira készültek. (Az "Előrelátó Anya"...)
A készítésük nagyon egyszerű, és simán megcsinálták a kicsik is. Jó, Soma eleinte mondogatta, hogy inkább nem vesz kabátot télen sem, de aztán belejött a csomózásba.



Hogyan készül?

Remélem, a képek alapján érthető. Mi először fonallal próbálkoztunk, ami gyakorlásnak jó volt, mert könnyebben lehetett vele dolgozni. De nem volt elég tartása, így aztán madzagból, és valami nevenincs műanyagból készítettük.
(ha valaki tudja hogy hívják azt a zöldet, akkor szóljon, lécci...)
Luca tanulta egy táborban, de nem tudja megmondani, mi a neve a csomózásnak. :) Mondjuk engem nem zavar, ha név nélkül csináljuk.






És ezt a csomót kell még sokszor ( kb 10-12-szer) elkészíteni.



Utána egy fagolyót ráhúzni a tetejére, csomóval rögzíteni, hogy ne essen le.
A kezet és lábat is megcsomózni a végén, arcot rajzolni, és kész. Nem több, mint negyed óra...



Lassan elő kell vennem a kabátokat is...:)

2010. szeptember 14., kedd

Őszi lapbook - 1. rész: szeptember

Arra gondoltam, bemutatom kicsit részletesebben is, hogyan tanulunk. Lehet, hogy ez egy igen hosszú poszt lesz, de lehet, hogy több részből áll majd. Még nem tudom...:)))
Alapvetően van egy órarendünk, egy napirendünk, egy heti tervezetünk, egy havi elképzelésünk, és két kötelezettségünk a tanév során. Mindegyik laza, alakítható, gyorsítható, lassítható, kivéve a két vizsga az iskolában.

Eddig két hetet töltöttünk az itthoni tanulással. Részben elkészült a szeptemberi lapbook-unk, amely egy trilógia :) (az őszi lapbook) első része. Még kicsit hiányos, de hol van még szeptember vége! :)
Először is átismételtük a hónapok neveit, bár ezt már mindketten tudták, de azért nem ártott.  Soma pl.  nem vett volna mérget rá, hogy a június előbb van, mint a július.
Aztán megbeszéltük, melyek az őszi hónapjaink, ezt kiszíneztük, hogy jobban bevésődjön.


A piaci körsétánk során megfigyeltük, melyek a jellemzően őszi gyümölcseink, terméseink.
Ezeket akár fejből is felsorolták volna, mégis, egy gyereknek különösen fontos, hogy lássa, érintse, megtapasztalja az őt körülvevő világot.
Hazaérve, kivágtuk, beragasztottuk, azóta pedig naponta átlapozgatjuk ezeket is. Na és persze, esszük! :)
Mivel Emesének már ismernie kell olyan fogalmakat is, mint almatermés, csonthéjas termés, stb, így ezekre is sort kel majd kerítenünk, de azt gondolom, ezeket Soma is meg tudja már tanulni, így egy kicsit várok még vele, és majd októberben foglalkozunk ezzel. Így két legyet ütök egy csapásra. .)



Összegyűjtöttem néhány jeles napunkat is, ezeknek a képeit, a róla szóló kis kártyákat az adott napon vesszük el, ragasztjuk be, és beszélgetünk róla.
Eddig sorra került:
Szeptember 1. (búza, és rozs vetésének kezdete)
Szeptember 5. (Szent Lőrinc ünnepe)
Szeptember 8. (Szűz Mária születésének napja: Fecskehajtó kisasszony napja)



A matematika foglalkozásokat is integráltam - húúú, de nagyképűen hangzik! - a lapbook elkészítésébe.
Készítettem nagy almáka, és kis almákat.
Somával elkezdtük a szorzás-osztás előkészítését.
Egyelőre kupacolunk, azaz pakolgatjuk az almákat, pl. a kicsi almákat kell háromfelé, négyfelé, stb elosztani. Hány alma került egy kupacba?
Aztán fordítva: minden kupacban négy alma legyen! Hány kupacod lett?
A kisebb kupacokat átváltjuk: 5 kicsi alma ér egy nagy almát. Elé teszek 3 nagy almát, nos hány kicsi almája is van?
Vagy a kis almákkal sorokat, oszlopokat rakunk ki, (azaz téglalapokat) és meg kell számolnia...mikor jön rá, hogy nem érdemes egyenként számolni? Hamar rájött:)
Ezek a feladatok mind-mind segítik őt abban, hogy ne egy bemagolt tananyag legyen a szorzótábla, hanem egy megtapasztalt könnyebbség...végigvezetik őt azon az úton, ahogyan az EMBER tanult számolni régesrégen.
Nagy almák:


Kis almák:
(húú, de csálék lettek a sorok!)


Mesinek persze nehezebb a dolga, neki idén az ezres számkörben kell biztosan mozognia.
Egy feladata a sok közül: úgy kell kupacokba rendeznie az almákat, hogy minden kupacban ezer legyen az almákra írt számok összege.



Igyekszem azonos ábrákat használni, azaz szeptember folyamán mindketten almákkal számolnak, ráadásul az angol anyagunkat is almák témakörben válogattam össze. Ugyanazt az alma formát is használom a matematikához, mint az angolhoz.
Eddig két versikét tanultunk meg, az egyiket már bemutattam, itt a másik is.
Magyarból az olvasóköynv olvasmányait vesszük végig, valamint őszi verseket tanulunk meg. Minden héten egyet.
Somának elég, ha hibátlanul lemásolja, Mesi azonban már megkeresi az igéket benne, megfigyeljük, melyik igekötős, és melyik nem.

A két magyar versünk:
( a linken még ötletek is vannak a vers feldolgozásához)

Mindkettő Soma olvasókönyvében szerepel. (Mesi könyvében nincs őszköszöntő vers....csodálkoztam, de ez van)
Az autóban egészen véletlenül találtam egy csodás őszi verses-zenés összeállítást, fogalmam sincs, honnan van, de gyönyörű!, azt is gyakran hallgatjuk.
Vivaldi 4 évszakjából is az Őszre koncentrálunk.
A poszt végére pedig úgy döntöttem, hogy a kreatív alkotásainkról külön számolok majd be, mert ez egy kicsit hosszúra sikeredett már így is.

2010. szeptember 13., hétfő

Gyerekszáj

Soma tegnap este belázasodott...elég elesett volt, mint egy férfiembertől illik, na:)
Este azt mondja nekem elhaló hangon:
-Holnap reggel korán kelts fel!
-Miért, hiszen beteg vagy, jó lenne, ha nagyot aludnál!
-Jó, de  a tanulás...ilyen betegen több idő kell, hogy megtanuljak mindent!



Fizikát is tanulunk

A cím megtévesztő is, meg igaz is egyben. Mert fizikát nem tanulunk még könyvekből, de fizikát tanulnuk a saját tapasztalataink alapján.

Ami igaz, az igaz, a gimiben nekem a matematika, a fizika és a kémia volt a mumus.

Aztán megismerkedtem egy matematikus-gépészmérnökkel...és ahogy ő mesélt Newton-ról, Pitagoraszról, az egészen más volt, mint a matek-és fizikaóra. Most senki se röhögjön, engem tényleg elkezdett érdekelni a fizika, a kémia, a matematika, és rádöbbentem, hogy az egész szép, és egyszerű...ha valaki ezt széppé és egyszerűvé teszi számomra.
Emlékszem, hányszor ültem a fizikakönyv felett, hogy oké, most megtanulom...de mit? Könyörgöm, mit kell egyáltalán megtanulni ebből?

Bemagoltam a képletet, meg a definíciót, és amit csak tudtam, azt mind leírtam a  dolgozatban. Így jó esetben kettest kaptam. De többre nemigen volt elég...Ha valamit ki is tudtam számolni, az csak a véletlen műve volt.
A fizika tényleg csoda volt számomra...mármint csodálkoztam, ha valamit véletlenül jól csináltam. Szerintem nem csoda, hogy utáltam az egészet...:(

A Csodák Palotája viszont egészen más élmény. Valóságos, kézzel fogható csodák tárháza egy kisgyerek számára is. Talán, ha ezekkel az élményekkel indul útnak, megkímélhetjük sok kudarctól...Ráadásul saját idegenvezetőnk volt a matematikus-gépészmérnök (immár a férjem) személyében. :)

Newton golyók


Szöges ágy...miért nem fáj?


És ez már nem is kizárólag fizika...reakció idő mérése.


Ez már igazán az én területem! Mozgáskoordináció...Csincsinek sikerült bevinni a golyót középre! :)


Hogyan tud a két agyfélteke együtt dolgozni? A kicsi gyerekenek még nehezen sikerül...egy vonalat kell követni az ujjukkal, de csak a  tükörben tudják vizuálisan követni a kéz mozgását.





És amit a boltban vásároltunk: egy fémből hajlított emberalak, és egy fém karikát kell végigvezetni rajta oly módon, hogy a karika ne érjen hozzá az emberhez. Ha hozzáér, úgy csörömpöl, hogy csak na! :) 


És a ráadás: egy érdekes link a fizika OO foglalkozásokhoz

Jobb oldalon található a sorozat többi része is!

2010. szeptember 11., szombat

Leveles gesztenye eledel

Nem ettem egyet sem, mert rengeteg gyerekem megette eme eledelt. Ettek, ettek, egynek sem lett vele tele eszes, kerek feje.


Lenne-e kedved ezt enned kedden?


Eme receptet kell lementened, de kedden ne feledd: meg kell enned!

(ihlet innen)