A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kémia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kémia. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. június 7., péntek

Kémia - angolul

Folytattuk az angol-könyvünket. 
A hobbikról, érdeklődési körről kaptak feladatokat, és persze Soma egy angol periódusos rendszert. :)
Kis kártyákat készítettem, vágtuk, lamináltuk.
Játszható vele memory, candy and spider, mire gondoltam?, illetve táblás  társasjátékok.


Megtanulandó fogalmak
fémek
alkáli fémek
gázok
nemesgázok
stb


Az elemek nevei között sok olyan van, amit használunk a hétköznapokban is:
 iron, carbon, oxygen, stb
Aztán meg a tengerimalacokat nálunk Stronciumnak, Foszfornak, stb hívják.


Soma tehát magára maradt 118 kémiai elem kártyájával, és ezek neveivel.


Dolgozott, dolgozott....


És egyszer csak elkészült! 
:)




Készülünk a nyárra kémiás játékokkal, kísérletekkel :)


2013. május 30., csütörtök

Kísérletek otthon


Forraltam a vizet, hogy tésztát főzzek, Soma odaállt mellém:
-Mit csinálsz anya, kísérletezel?
:)

Hát ami azt illeti, azon kísérletezem lassan 12 éve, hogy egyszer annyi ételt tegyek az asztalra, hogy 10 perc múlva ne legyen újra éhes....

Na de lássuk, mi volt a mai napi betevő kísérletünk:

Végy egy mélytányért,
tegyél bele egy kis darab gyurmát,
szúrj a gyurmába egy gyufaszálat!




2013. április 29., hétfő

Kémiai jojó

Kísérleteinket tovább folytatjuk, majdnem minden napra jut belőlük.
A mai nemcsak érdekes, de szép is :)
Hozzávalók: sütőpor (vagy szódabikarbóna), olaj, ecet, festék (meggylé, vörös káposztalé, ételfesték)




2013. február 21., csütörtök

Pattogatott kukorica és az otthonoktatás

Lassan, de biztosan felejtjük el otthon készíteni az ételeinket. 
Fagyasztott a rántott hús, a fasírt, a sült krumpli, a lángos, és sorolni sem tudnám a többit...
Persze ha már nagyüzemben készül,  akkor adnak hozzá tartósítószert, és különböző adalékanyagokat.
Tudjátok, csak hogy finomabb legyen, meg szemrevalóbb.
Persze finomabb sem lesz, meg szemrevalóbb sem.
Sírjuk vissza a nagymama vasárnapi ebédjét, meg utána az almás pitét, pogácsát.
Csakhogy senki nem emlékszik a receptre...
Már nem is mosolygunk azon, hogy a gyerekek szerint a tejet a doboz adja nekünk, a sajtot meg a medve.
A kukorica csakis a mikróból jöhet, esetleg a tescós zacskóból.

Pedig nem. :)
Pattogtattál már kukoricát otthon, a tűzhelyen?

KATT IDE A FOLYTATÁSHOZ!



2013. január 4., péntek

Könyvajánló

Legszívesebben karácsony előtt írtam volna meg ezt a bejegyzést, de interneten aktív gyerekeim miatt ezt nem tehettem. 
Nameg amúgy is illett kivárnom, tényleg bombasikert aratnak-e a remegve kiválasztott könyvek, vagy csak felkerülnek a könyvespolcra.
Jelentem, bombasiker mind a kettő. De most végre kölcsönkaptam őket néhány fotó erejéig. :)

Tegnap nem bírtam uralkodni magamon, és közzétettem a facebook-on  ezt a képet.


Semmi különös, egy kevés kacsazsír, amit Soma meglátott a pulton, és hatalmas örömmel kiáltotta, hogy : JAAAJ, majd rögvest lelombozódott, és csak annyit mondott: Azt hittem, Lítium. Bevallom, először fogalmam sem volt, mi köze a kacsazsírnak a Lítiumhoz, és szerintem ezzel sokan így vagyunk. 
De nem akartam Somát kellemetlen helyzetbe hozni, így nem firtattam a dolgot. Azt hitte, és mégsem az, elég baj ez neki...de este fény derült a mélyebb összefüggésekre. :)

A kulcs egy könyv, ami a fa alatt volt.



Nos ebben van egy ilyen oldal


Sajnos tükröződik a fotó, de azért felismerhető a hasonlóság, nem? Nos, a lítium-sztearátos gépzsír és a kacsazsír között már kimutatható a laza kapcsolódás...szerintem eme információk birtokában még sokan kevernénk a kettőt. :)))

A mai poszt másik zseniális könyvét is Soma kapta. 



Fenti linken bele is tudsz lapozni a könyvbe.
Zseniális ötlet és megvalósítás, még felnőtteknek is érdekes történetekkel.








Ha a képekre kattintotok, olvashatók az oldalak. 
Tegnap rendrakás közben ezt találtam Sománál:


Azt hiszem, nemcsak a kezében volt a könyv, hanem el is olvasta a "Háború matematikája" című részt.
Nem mellesleg, a savanyú káposzta illatát is megmérte...50 hobó lett az érték.
Ha esetleg nem lennétek képben, 50 hobótól már hányni lehet...

2012. december 28., péntek

Kémiai kísérlet és gyerekszappanok

Lassan megnyithatjuk a sufnilabort itthon. :)

Soma újabb kísérletező felszereléssel lett gazdagabb, komoly vegyianyag bázist is kezelünk már.
Ennek ellenére ma csak egy egyszerű, könnyen beszerezhető alapanyagokra volt szükségünk,
mégis kedves ajándékok születhetnek belőle: gyerekkézbe való színes-illatos kis szappanok.


Nem kell hozzá más, mint egy babaszappan, és élelmiszerfesték.
A babaszappant tegyük be a mikróba.
Hogy kinek jutott ez először eszébe, nem tudom,  mindenesetre áldom a nevét.
Nekem csak egy kis darabka szappanom volt itthon, gondoltam, próbának ez is jó lesz.
Egy perc alatt kb tízszeresére nőtt. 


De láthattok sokkal szebb szappanfelhőket is IDE kattintva.
Most indulok vásárolni, már fel is írtam a bevásárlólistára a babaszappant.
Miután a szappanfelhő szépségével beteltünk, aprítógépbe tettem a felfújódott szappant.

Ledaráltam, ebből  kaptuk a szappanport.
A porhoz ételfestéket adtunk.


Összegyúrtuk a port és a festéket, majd a sütiszaggatókat megtömködtük velük.


Egy fél óra pihenés után egyszerűen kinyomtuk a sütiszaggatókból a szappanokat.


Sajnos a szappanpor-ételfesték arányról nemigen tudok mit mondani, csak érzésre készült. Egy-egy ilyen kis formához tényleg csak pár csepp kell, hogy gyúrható masszát kapjunk.


Jó hír, hogy elronthatatlan, hiszen ha kevés festéket csepegtettünk bele, és poranyós maradt, további festék hozzáadásával tökéletesíthetjük. Ha pedig a festék lett sok, szappanporból szórunk még bele.

2012. november 22., csütörtök

Termi - 4.osztály

Soma kedvence a Természetismeret.
Igaz, kémia még nincs benne, de ezt most betudja a rendszer hibájának.:)

Egyébként a legtöbb gyerek 10-12 éves kora körül  fokozottabban érdeklődik a természettudományok iránt. Ez az érdeklődés azonban csak a jelenségek ismeretének szól. Sajnos a természetismeret tantárgy tanulása során ezt nem ismerték fel a tankönyvek írói. Olyan ismeretanyag bebiflázására kényszerülnek a gyerekeink, amely ismereteket nem tudnak közvetlenül kötni semmilyen tapasztalatukhoz, éppen ezért igen hamar feledésbe merülnek.
Természetismeretből éppen a "Tájékozódás" témakörének kezdtünk neki Somával. Az első két lecke anyaga a "Föld a világegyetemben". Két hete csak ezen dolgozunk, annyira érdekli őt.

Esténként a kvízkártyáit olvasgatja, már bajnokságot is rendeztünk belőle. Néhány kérdés volt csupán, amire nem tudta a választ.


A kártyák olvasgatása során a szövegértése is sokat fejlődött. Ennek azért is örülök, mert olvasásból a farsangnál tart, így azt beszéltük meg, hogy az olvasás munkafüzetet hanyagoljuk egy kicsit. :)
Remélem, jövő héten befejezzük végre a Naprendszer elkészítését is.

Egyelőre itt tartunk





Nyakig a festékben:)

Nem tudom, tudjátok-e, amit én is  napokban tudtam meg Bergamott blogjából, annak is csak a hozzászólásaiból.
A Mozaikos könyvekben van egy internetes kód, amivel regisztrálni lehet a honlapon.
Itt rengeteg tanulást segítő kép, hanganyag, video érhető el.
Jelenleg a tobzódás állapotában leledzünk.:)))

És akkor következzen egy igazi Somás életkép:

Miközben éppen a fényévnyi mértékegységekben számolunk, agyserkentés gyanánt elfeleztem egy Ferrero Rochert kettejük között.


Soma nézte, fogdosta, majd azt mondta:
-Ez olyan, mint egy atom.

Hogy miért?


A figyelemzavar kifejezett előnyeként élem meg, hogy gyorsan tud egyik gondolati síkról a másikra váltani, két ismeretanyagot összefésülni :)



2012. november 17., szombat

Szivárványos lakmuszpapír

Amikor Soma kísérletezik, csak azt látom, hogy jön-megy-keverget-kutyul, kérdezem tőle, mi lesz most ebből?
-Hát nem tudom, anya...ez kísérlet!

Ez lett belőle


Szivárványos lakmuszpapír. :)

Aki elsőként megírja, hogyan készült a fenti szivárványos lakmuszpapír, kap egy "Kémia kicsiknek -találkozás a vízzel" lapbook-ot, amely a vízzel való kísérleteket, és kémiai ismereteket tartalmazza. 

2012. november 11., vasárnap

Robbantsunk!

"Sokféle népek vannak"- ezt már Füles is megmondta. Tapasztalom én is nap mint nap.

Van gyerekem, aki a matematika megszállottja, egész nap az íróasztalnál ül és szép csendben KÖMAL feladatokat ír. Egyszer-egyszer borítja csak fel a család békés napjait, amikoris KÖMAL határidő van. Ez rendszerint éjfélkor köszönt be, na ilyenkor senki sem alszik nálunk. Mindannyian drukkolunk, hogy elkészüljön az összes feladat. Jelentem, eddig úgy néz ki, mind a két hónapban sikerült, a szeptemberi eredményt már tudjuk, maximális pontszámot ért el. Ez Zsombi.

Aztán van gyerekünk, aki az állatokért élhal. Ez már kicsit sikamlósabb téma, mert kezdünk kiszorulni a házból, de nekem igazán csak abban okoz fejtörést, hogy hová tesszük majd a ketrecet, az újabb kutyapárnát, és ehhez hasonló alkalmatosságokat. Az állatok minden gondját-baját ő intézi, foglalkozik velük, sőt a felmerülő költségek egy részét is ő állja. Ez Csincsi.

Aztán most jön a kemény mag. 
A vegyészjelöltek. Na ettől mentsen meg mindenkit az ég, én mondom.
Addig nekem is tetszett a dolog, míg sütőport kértek, ecetet, meg pár csepp ételfestéket.
De valamelyik nap azzal állt elő Soma, hogy sósavat szeretne. Tudta ő, hogy ez kivágja nálam a biztosítékot, mert csak motyogni merte első körben. Félre is értettem, persze, ott a só a konyapulton, vidd csak...
Dehogy "sóSAV, anya!" Aha, hát az nem volt itthon. Sebaj, ő majd megveszi.  Hát azt azért mégsem engedtem.
Szerencsére István megvette.

A kísérlet a következő:

Végy egy pohárka 30%-os sósavat. Tegyél bele néhány gombócra gyúrt alufóliát. 
Az alumínium a 30%-os sósav vízmolekuláival reakcióba lép. Felszabadul a hidrogén és a klórgáz.
A klórgázt ne lélegezd be! :)))
(nem vészes amúgy, elég kiszellőztetni, nem képződik olyan nagy mennyiségben)
A hidrogént viszont ne engedd el, hanem tégy a pohár fölé egy nylonzacsit, abba beleszáll, hiszen könnyebb, mit a levegő. Aztán fogd össze a nylont, kösd be egy spárgával. 
Biztos, hogy benne van?
Ha igen, akkor lógasd fel, és egy meggyújtott hurkapálcika segítségével pukkaszd ki.
(a hurkapálcika jó hosszú, nem annyira veszélyes, mint egy gyufa.)


Több videó is készült, hiszen ezt ismételgették egész délelőtt, mint akik nem biztosak abban, hogy tényleg sikerült. 
Végül ez lett a legjobb videó, mert itt az is látszik, hogy ég a hidrogén. Amikor ugyanis levegőből is sok van a zacskóban, akkor csak durran, de láng nem látható. 
Itt viszont kevés levegő, annál több hidrogén gyűlt össze a zacskóban.

Utóhang:
Ha most megkérdezné valaki, mi legyen a gyerekeimből, tuti rávágnám, hogy matematikus, semmi más. De sajnos, ez ma már nem opció. Így lehet belőlük állatorvos, vegyész, és még ki tudja mi.
Végülis belátom, így van ez jól, nem cserélném el egyiket sem.


2012. november 7., szerda

Nem Newtoni folyadék


Tegnap este meglátogattuk Lucát az új otthonában. Kettesben mentünk Istvánnal, a gyerekek egyedül maradtak itthon.
Éjfél volt, mire hazaértünk, és ez a kép fogadott az étkezőasztalon


Még jó, hogy Soma melléírta mi ez, mert sosem jöttem volna rá magamtól, hogy ez valami fontos dolog. István persze rögtön értette. Éjjel egy óra volt, mire én is képben voltam, és elaludtunk.
Mennyire igaz, hogy szülőként is rengeteg újat tanulunk, ha a gyerekünket itthon tanítjuk! :)

A videón Soma megmutatja, milyen is ez a nem Newtoni folyadék. Azt mondja, nagyon vicces. Hát humorérzék kell a dologhoz, azt biztos. Mármint a Nem Newtoni folyadék eltakarításához.


A flakonra Glycerol van írva... :)

2012. október 21., vasárnap

Mi van a zsebtelepben?

Az otthonoktatás mellett tett döntésünk teljesen váratlan volt. Szerda reggel még azt gondoltam, hogy csütörtökön is mennek iskolába ugyanúgy, mint eddig minden csütörtökön. 
Így aztán nem voltam felkészülve arra, hogy mit is fogunk csinálni a héten.
Meg az utána következő héten.
Amíg én összeszedtem a gondolataimat ezzel kapcsolatban, addig a gyerekek töltögették a munkafüzetet matekból, magyarból. 
Ezzel azonban igen gyorsan végeztek, volt idejük azzal foglalkozni, amivel csak kedvük van. Egy kikötésem volt csupán: nem játszhatnak, és nem nézhetnek szórakoztató izéket a számítógépen.
Tessék, estére így nézett ki Soma asztala.


A főszereplő ez a zsebtelep lett.


De azért kiolvasott egy könyvet is.


És persze kísérlet, kísérletet követett.


Rendet rakott a kincsei között...


Ezen kívül pedig egész héten nyúzta Istvánt, mi van ebben a zsebtelepben, amitől áramot termel...
Persze István válaszolt ám rögtön: három db sorba kötött ceruzaelem.
De ez Somának nem bírt információértékkel. 
Naná! Neki LÁTNIA kellett. 
Így aztán nekiálltak szétszedni.
Először a papírt szedték le...
Bár Soma teljes védőfelszerelésben vágott bele a műveletbe, ennél többet nemigen csinálhatott.


Még annyit, hogy kiemelte a három elemet.


Íme


Az üres tok...régen, amikor István utoljára zsebtelepet szedett szét, ez a borítás még teljesen papírból készült. Ma már műanyagból.


A szétszedést nagyon óvatosan!
Kénsav fröccsenhet ki belőle!
Soma rögtön figyelmeztette az apját, nehogy vízzel próbálja leöblíteni a kezét, ha kénsav ér hozzá...a kénsav és a víz reakciója ugyanis exoterm folyamat, tehát hőt termel, azaz éget.


És lőn, a kénsav szépen csepegett a kémcsőbe.
De miért van benne kénsav?
Mert ez egy elektrolit oldat, azaz olyan folyadék, amely elektromos áram vezetésére képes.



Végül a zsebtelepben ezeket találtuk:
A tok.
Egy fémrúd (szög?) köré tekert grafitporral átitatott papír.
A grafit jól vezeti az áramot, mivel az elektronfelhője könnyen elmozdul.
És persze a kénsav, amit a kémcsőben tartunk.


Nem is tudom, láttam-e már ilyen feszült figyelemmel koncentrálni ezt a gyereket...


Ti mit szedtetek szét legutoljára? 
Ha jól emlékszem, én a sírós babát...
Egyáltalán normális időtöltés szétszedni valamit, csak azért, hogy lássuk mi van benne?
A kérdés költői, meg vagyok róla győződve, hogy igen, teljesen normális...:)