2013. április 20., szombat

Pécsi Rita előadásán voltam

Rita felolvasta a következő példabeszédet:


Egyszer régen, amikor az embereknek még császáruk volt és a lovak is gondolkoztak – akkoriban még az állatok is járhattak iskolába. Az iskolarendszerük egyfajta egységes iskolát ismert: végül is minden tanuló egyformán állat volt. Éppen ezért az egységes, általános érvényű iskolában a tantárgyak elsajátítását (futás, úszás, fáramászás, repülés)  minden állat számára kötelezővé tették.
Minden állatnak mind a négy tantárgyat tanulnia kellett az általános műveltség elérése érdekében. Minden osztályban ügyeltek arra, hogy a tanulók azonos életkorúak legyenek, és minden osztályban minden állatból, mindkét nemből egyformán legyenek tanulók.
 Osztályfőnökük egy csaknem nyugdíjas korú, lógó hasú sertés volt, aki elméletben mind a négy tantárgyból kiváló volt, a gyakorlati képzésben azonban semmilyen motivációs ingert nem jelentett készségfejlesztés terén tanulóinak.


A kacsa kiválóan úszott, ami az első tehetségmérés alkalmával osztályfőnökét kezdetben igen megörvendeztette. Repülésből azonban csak átlagos képességű volt; futásból és mászásból pedig szinte reménytelennek tűnt. A futásból és mászásból készségfejlesztés hiányában a rettentően gyenge osztályzatok miatt a kacsát felmentették az úszás órák látogatása alól, hogy több ideje maradjon a felzárkóztató gyakorlásra futásból és mászásból. Mivel így sem sikerült a minimális követelményszintnek megfelelnie, ezért külön készségfejlesztésre is kellett járnia a tanítási időn kívül. Így a kacsa a futástól megviselt lábaival a következő készségmérés és tehetségmérés alkalmával végül az úszásban is csak átlagos teljesítményt tudott nyújtani. Ám az átlagos teljesítmény teljesen elfogadott volt a csoportban, ezért senki sem aggódott emiatt. Kivéve a kacsát és a kacsaszülőket.
A nyúl volt a legjobb futó az osztályban, azonban idegösszeomlást kapott a sok úszólecke miatt.
A tehetségmérés mászásból egyértelműen osztályelsőként tüntette fel a mókust. Mivel további készségfejlesztést nem igényeltek, repülési órái mindig katasztrofálisan végződtek, mert a tanár a mókus kiinduló helyzetét a repülési feladatokhoz mindig a földön adta meg a fa teteje helyett. A folyamatos túlterhelés miatt a mókusnak izomláza, majd krónikus izületi gyulladása lett, így az iskolaelőkészítő végén legerősebb tantárgyából, a mászásból is csak hármasokat, futásból pedig csak egyeseket kapott.
A beiratkozási készségmérésben a sas magatartási zavarokkal küzdő, problémás tanulóként volt feltüntetve, akit szigorúan kellett fegyelmezni. Bár tehetségmérése is bebizonyította, hogy mászásban mindenkit megelőzve, elsőnek jutott a fa tetejére, mégis renitensnek számított, hiszen készségfejlesztés nélkül, a számára kézenfekvőbb módszert, a repülést választotta a feladat megoldására.
A nyúl helyett, aki idegösszeomlása miatt idő előtt távozni kényszerült, a prérikutya szülők akarták beíratni fiúgyermeküket. Elkésett szándékukat ne rójuk fel nekik, hiszen a prérikutyák sok időt töltenek a föld alatti odújukban, így későn értesültek csak arról, hogy előzetes készségmérés és tehetségmérés után első osztály indul föld felett. Amikor azonban megtudták, hogy a tantervben az üregásás nem szerepel, a mormotákkal és az ürgékkel közösen magániskolát szerveztek készségfejlesztéssel.
A tanév végén, mint az iskola legjobb tanulója, egy abnormális angolna – aki a készségfejlesztés megkezdésének köszönhetően viszonylag jól úszott, egy kicsit tudott mászni, futni, repülni is – kapta a megtisztelő feladatot: a tanévzáró ünnepélyen elmondhatta a búcsúbeszédet.

16 megjegyzés:

  1. :)))
    Én is voltam már Pécsi Rita előadásán... többször is... mindig nagyon élveztem... jó szakember! :)

    VálaszTörlés
  2. Szép megfogalmazás a mai magyar iskolarendszerről... És a legrosszabb, hogy telitalálat....

    VálaszTörlés
  3. Ez sajnos tényleg így van, szenvedünk mi is..

    VálaszTörlés
  4. Ez nem csak magyar, szinte az osszes europai ilyen :(
    Mennyire talalo megfogalmazas.

    VálaszTörlés
  5. Ez a hasonlat eléggé irányított, és a tanárt helyettesítő "lógó hasú sertés"-hasonlat kifejezetten rosszindulatú. Még nem csinált semmit és máris utálják. Tanárként én is másfajta oktatásra vágyom,játékosabbra, gyakorlatiasabbra, hasznosíthatóbbra (nem véletlen olvasok otthonoktatós blogokat). Épp ezért kíváncsian vártam az új kerettantervet is, ahol ugyanis MEGMONDJÁK " a lógó hasú sertéseknek", hogy mit kérjenek számon. Csalódás volt!
    Valóban van javítanivaló az oktatási rendszerünkön,de nem a tanárokat kérdezik meg, hogy hogy is kellene. Sőt egy évekkel ezelőtti évnyitó értekezleten (amit az iskolaigazgatóknak tartottak), egy igazgató megkérdezte, hogy pedagógusokkal egyeztették-e a változtatásokat. Az értekezleten résztvevő politikus válasza a következő volt: "A mocsarak lecsapolásánál sem kérdezik ki a békák véleményét!"
    Úgyhogy, amíg nincs belekuruttyolási jogunk, addig a kacsát is osztályozzuk fáramászásból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Betti, teljesen igazad van, a lógó hasú sertés rosszindulatú hasonlat.
      Persze, irányított, ez is a célja.

      Nem gondolom, hogy a tanár csak egy végrehajtó eleme lenne az oktatási rendszernek.
      Valójában ő az, aki kreatívan, a gyerekek igényeit felmérve, személyre szabhatná a tananyagot.

      Törlés
    2. azt a politikust úgy kéne (seggbe) pardon, kirúgni, hogy a lába se érje a földet...

      - egy nagyon kezdő kacsaosztályzó -

      Törlés
    3. Kéne, bizony...helyette viszont kacsákat osztályozunk fáramászásból. :)

      Törlés
  6. Próbálom kreatívan a gyerekek igényeit felmérve személyre szabni a tananyagot. Naponta 4-5 órát alszom, nem tudom, meddig bírom. Egy logó hasú sertés

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen!
      Nagyon sajnálom, hogy a példázatból csak ezt értetted meg.

      Ez külön megérne egy bejegyzést...ugyan, ki az a magyar pedagógus, aki fel meri vállalni, hogy hibázik, téved, félreismer egy-egy gyereket, túlzásokba esik itt-ott, ekkor-akkor....

      A rendszer a hibás, a döntéshozók, a gyerekek, a szülők....
      Igen, ezek mind.

      A példabeszédben sokkal komolyabban érintett vagyok. Nem csupán a súlyfeleslegem okán, hanem mert gyógypedagógusként olyan gyerekekkel foglalkozom, akik felzárkóztatásra járnak hozzám. Foci, szaladgálás, és önfeledt játék helyett... Mégsem a sértést éreztem a példázat mögül, hanem a jelzést, hogy valami nagyon nem jó, ha a kacsa úszni is elfelejt....

      Törlés
  7. Sajnálom, hogy a sertés tényleg nem lett a legszerencsésebb pelda, de azt hiszem, inkább csak a nehézkességére akartak utalni. Mert bárhogy nézzük -a rátestált feladatok miatt, vagy a gyerekek szabadságához mérve, a tanár helyzete nehézkes. Én legalább így értelmeztem, talan igy nem bántó a pedagógusoknak.

    VálaszTörlés
  8. Tudod, azon is elgondolkoztam, miért nem az abnormális angolnát találja bántónak az emberek többsége...
    Azt senki nem kifogásolta eddig...

    VálaszTörlés
  9. OFF nem lehetne ezeket a lapbookokat a reklámokkal teli, pénzt tarháló data.hu helyett az ingyenes, reklámmentes Google Drive-on tárolni? tök jó lenne...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anrás, köszönöm az észrevételt, a válaszom, de, lehetne. Sőt! Át is lesznek rakva. :)

      Törlés