2011. február 11., péntek

Csinosítás

Tegnap leizzadtam. Komolyan mondom, nem így képzeltem el 18 évvel ezelőtt....mérhetetlen naivitásomban azt gondoltam, hogy ha majd az egyik lány kinövi a ruháját, szépen odaadja a sorban következőnek, az meg boldogan viseli, hiszen hőn szeretett nővéréről pottyant rá.


Aki esetleg ugyanígy gondolkodik, azt óvatosságra intem e téren!
Nálunk ugyanis egyik hippi, másik sportos, harmadik dáma. A sorrend szándékosan keverve van. :)
Namármost Emese számára pottyant egy egyszínű lila pulóver.


Ugye nem gondolom, hogy ő EZT felveszi?
Rövid lélekmasszázs (másfél óra), és rövid alkotósdi (egész délután) után már boldogan vigyorgott.
A pilóverre kerültek horgolt virágok, az ujjaira gombok, nyakába gyöngysor.


Ráadásnak egy körmöcskézett virág, hiszen itt a tavasz!
:)
Nálatok hogy megy a ruhaöröklés?


42 megjegyzés:

  1. Rám a bátyám gatyái maradtak. Lehet, hogy nem tetszett, de nem igazán volt nálunk kecmec. :) Kénytelen voltam "stílust váltani"... :) De azért néha szereztünk szoknyákat is. Azokat a húgom örökölte, majd a vidéki rokonok. :)

    VálaszTörlés
  2. Bátyám cipői meg az öcsémhez vándoroltak, akinél egy idő után elszakadt a cérna és kifakadt, hogy "neki miért kell mindig használtban járnia, hogy mindig csak a nagyok kapnak újat, ő meg sosem". Úgyhogy kapott egyet, hiába volt már öt pár cipő otthon. :) Hiába, vannak dolgok, amiket nem lehet megúszni. :)

    VálaszTörlés
  3. Én igazán maradi vagyok, mert nálunk a fiúk a fiúktól, lányok a lányoktól örökölnek. :)
    Az öröklötteken kívül kapnak új darabokat is, de azért újraruházni mindenkit minden évszakban kétszer, az nem megy. Ha menne, akkor sem tartanám jó iránynak. :)

    VálaszTörlés
  4. Ismerös probléma. :-) Nálunk a kicsi mindig akkor mérges, amikor hazaállítok egy nagyobb adag új cuccal a nagyobbnak. Persze, a kicsinek is veszek mindig 1 új darabot, de hiába. Veszekszik, mérgelödik, hogy a tesójának sokat vettem, neki csak egyet, hogy neki pont ugyanolyan kell, mint a tesónak van. Amikor aztán megkapja a ruhákat, amiket kinött a fiam, akkor nem szól semmit, de azért nincs feldobva. Csak megkérdezi: ez a tesómé volt? És ilyenkor nekem mindig hatalmas büntudatom van.

    VálaszTörlés
  5. Nálunk a nagylánynak kényszerűen egy kicsit fiúsabb bakancsot kell venni, hogy azt a két öccse elhordhassa. A nagyfiútól örökölne a kisebb, de a nadrágok nem bírják ki az öröklésig. :-( Cipőt mindenki újat kap(kivéve a hótaposót, mert azt hordják kb. 2 hónapig, míg a többi cipőt szétnyűvik), ruhát örökölnek csak.

    VálaszTörlés
  6. Nálunk cseles megoldás volt a nagyobbak újat kapnak témára, ugyanis a nagyok sem kaptak újat, hanem használtan szermányolta a család valahonnan (tágabb rokonság, ismerősök, turkálós haver, mikor mi) így mindenki egyformán boldog lehetett, amikor a zsáknyi ruhát kidöntötték a szoba közepén és lehetett válogatni, ami tetszik, meg főleg ami jó.. illetőleg, ami nem tetszik, de jó, az is maradt... :) (ez utóbbiból volt a legtöbb valahogy.. nem is értem... :) )

    VálaszTörlés
  7. Találtam egy 100 Ft-os turkálót. Amit találok a számukra, az meglepiként kapják egyesével. Ha reggel 2 perc alatt kiuranak az ágyból, és összekészülődnek. (Ez most a nagy örömöm) A nadrágokkal bajban vagyok egyébként, mert nem várják meg az öröklést, előbb kijukadnak. Néha naponta kettő. Luxusnak tartom kidobni, így hát marad a varrnivaló kupac halmozódása. A legnagyobbnak van kevesebb cucca, meg a 4. fiamnak, mert addigra már tönkremennek a ruhák. Persze más a kedvencük, de nem baj. Az 5. meg lány, neki lehet új ruhatárat szedegetni. ( Itthon fiús cuccokban mászkál)
    Most látom, hogy rátaláltál a húgom blogjára. Nagyon örülök!!! Orsi

    VálaszTörlés
  8. Én egyszerre mindig csak egy gyereket ruházok, így aztán öt marad sorstárs, kevésbé mérgelődnek. :)
    Következő héten másik következik. :)
    Inecsg, nálunk csak Soma után nem marad hordható ruhadarab. :)

    VálaszTörlés
  9. Kinga, aha, ez a legegyszerűbb megoldás. :)))

    VálaszTörlés
  10. Orsi, ki a húgod? :)
    A lányoknak mindig jobb darabokat lehet ám turkálni! :) A fiúknak sokkal ritkább a jó minőségű turkálós ruha. Bár a nagyfiam tavaly turkálós kabátot kapott. A története az volt, hogy nem hajlandó polár borítást hordani sem kívül, sem belül. Na ilyet vásárolj valahol! :) Olyan Columbia dzsekit fogtam ki, hogy ihaj! 3 ezer forint volt, és szerintem nem hordta még senki. :)

    VálaszTörlés
  11. ez erdekes, mert nalunk a kicsi (4,5) jobban szereti a kapott ruhat, mint az ujat. A nagy egyik baratjatol is jottek egyszer ruhak es minden reggel mikor abbol adtam neki orommel elmondta, hogy ez D-tol van es mikor talalkoztak NAGYON megkoszonte:-) A nagy (7) meg sokaig csak mama-varrta ruhat szeretett, hosszu munka volt a bolti farmerre raszoktatni, mert ennyit nem tudok varrni:-) de meg ma is igenyli, hogy nadragot, pulovert, manot varrjak neki.

    VálaszTörlés
  12. szildi! Az jutott eszembe, bár nem vagyok sem pszichológus, sem a téma szakértője, hogy nem lehet, hogy kisebbik fiad szeretetnyelve az ajándékozás? Így lehet, hogy ő úgy éli meg azt, hogy használtat kap, hogy a testvérét jobban szeretik, mint őt, mert a testvére többet kap, meg újakat, ő meg "csak" használtat. Csak tipp. Hátha segít. :)

    VálaszTörlés
  13. Kicsoda, a másoktól kapott ruhák nálunk is nagy becsben állnak. az valahogy más...kívülről jött, és inkább ajándéknak érzik. Ami belső körből származik, tehát nagyobb tesóé volt, az inkább kényszerféle.
    Egyébként nálunk még bejöttek a közösen hordott cuccok. Mesi és Csincsi majdnem egy méret, így vannak közös ruháik. azt kifejezetten kedvelik...ikres játékot szoktak így alakítani. :)
    De amikor ott állok egy nagy doboz ruhával a nagyobb tesótól, hát ott azért van néha fanyalgás. :(

    VálaszTörlés
  14. Kapcsolódva Kinga megjegyzéséhez, szerintem a ruha megkülönböztet bennünket másoktól, vagy uniformizál másokhoz. (jaj, bugyuta egy fogalmazás, de remélem, értitek) Amikor egy gyereknek bele kell bújnia a nagyobb tesó levetett ruhájába, akkor egy kicsit azt várjuk el tőle, hogy olyan legyen, mint a nagytesó...de egy nagycsaládban, ahol amúgy is kevesebb idő lehetőség van kitűnni, másnak lenni, mint a többiek, ez azért elég nyomasztó lehet a kicsinek.

    VálaszTörlés
  15. Egyenlőre még zökkenőmentesen megy a dolog. A nagy 5, a kicsi 2 éves és "boldogan viseli a hőn szeretett nővére által rá pottyantott" ruhákat. :)

    VálaszTörlés
  16. Dia, hát így könnyű! Ha sose nőnének meg! :)))

    VálaszTörlés
  17. Nálunk a lányoknál sajnos,legfőképp a kicsi számára(ő szívesen hordaná a nővére ruháit) a nagy korkülönbség miatt(15-10)nem megoldható.A nagyfiúk néha hordják egymás ruháit,de mióta saját maguk vásárolják a ruháikat az ösztöndíjukból valahogy jobban is vigyáznak rá.Nem is értem:).A kisfiúk jobbára örökölt ruhákban járnak,őket nem zavarja,újként élik meg,hiszen nem az övék volt.Utánuk sajnos nadrág egyáltalán nem marad,pulóver,póló viszont rengeteg.A legkisebbel van a legkevesebb gondom,ő még vagy két évre el van látva ruhával.

    VálaszTörlés
  18. hmmm én is emlékszem ilyenre. egy év volt közöttünk a tesómmal és mindent utána hordtam de csak míg össze nem nőttünk. Utána már annyira más lett az ízlésünk, hogy nem szívesen hordtam volna én sem az ő ruháit. Na volt pár, amit mindketten hordtunk. De sokszor nem volt választási lehetőség, ami volt, azt kellett hordani, de érdekes módon mikor tudtam, hogy ez van, nem lázadoztam ellene.
    Most én is dobozolom a gyerekek után a sok ruhát, na persze hogy lányosból sokkal több van,pedig a legkisebb fiu... Már lassan nem tudom hova raktározni.. Ezt ti hogy oldjátok meg?
    Amúgy szerintem nagyon jó ötlet az átalakitás - már amit lehet.

    VálaszTörlés
  19. Erika, nálunk a kisebbekkel van a gond. Meg azzal, hogy el vannak látva ruhákkal, ami nem biztos, hogy tetszik is nekik. :)))

    VálaszTörlés
  20. Margit, nálunk a legnagyobb vagyok, sosem kellett a tesóim ruháit hordanom. Én mindig Édesanyáét hordtam...már ha éppen tudtam.
    Nálunk nincs raktározás. :) Amit úgy nőnek ki, hogy nem vándorol a következő gyerek polcára, azt továbbadom. Annyira érdekes, hogy mindig visszakapom. Nem feltétlenül ugyanazt persze. Elég jól működött a közösségünk ilyen szempontból is, a gyerekruhák körbejártak, körbejárnak. :)

    VálaszTörlés
  21. Van benned egy nagyon meleg bolcsesseg. Nem hurra optimista, hogy a nagycsalad/otthon oktatas az a JO minden mas az rossz, hanem latod a hibakat is es ezekbol erenyt kovacsolsz. Igy hogy maga tette egyedive a ruhajat olyasmit adtal neki, amit az eredeti tulajdonos nem kapott.
    Lehet, hogy hulyen hangzik, de en neha magam teszek `nehezsegeket` a fiuk ele, hogy megeljenek dolgokat es novekdjenek tole, amire egyebkent nem lenne alkalmuk, mert mondjuk anyagilag nem okozna gondot uj ruhat/jatekot/draga edesseget stb venni, de ehhez kepest mennyire sokat ad az egyutt sutott sutemeny, az egyutt font fonalbol kotott sapka stb.

    VálaszTörlés
  22. Természetesen a nyári ruhák télen méretesek és fordítva. Nálunk amúgy nincs ebből gond, soha nem hallottam, hogy a fiúk zúgolódtak volna. Néha, mikor egyik kap valamit turiból vagy üzletből, akkor kérdik, hogy ők igen- e, és ha nem, akkor miért. Megmondom, hogy szerencse dolga is, kire mikor mit találunk. Aranyosak, nem morognak. Vannak aztán olyan ruhák, amik a szekrény alján állnak. Akkor arról sejtem, hogy az éppen nem nagyon tetszik nekik.

    VálaszTörlés
  23. Szerencsém van a kicsikkel az biztos,bár kisebbek mint a tieid,5 és 7 évesek.Csak az ötéves Csabi válogatós,szerencsére csak a meglévőkből válogat.Lehet azért,mert szeretne hasonlítani arra a kisfiúra akitől a ruhákat kapjuk!?Lehet valami abban amit írtál.:))

    VálaszTörlés
  24. Nálunk a férjem unokaöccsének a ruhái szállnak a lányomra (na igen, sportos stílust alakítottunk ki, vagy én is varázsolok a nadrágokon, pólókon kicsit), és varrok pér szoknyát, mert az oviba ugye nem lehet akármit. A lányom után a ruhákat megörökli a fiam, aki mindennek örül, csak azt reklamálja, hogy a szép szoknyákat ő miért nem hordhatja. Elmeséltem párszor, de nem enged az igazából. Ha konfrontálódok az óvónénijével, eljátszom a gondolattal, hogy liberális szülő leszek aki engedi a kisfiát szoknyában oviba menni, és elképzelem X.néni arcát :D Rögtön könnyebben megtaláljuk a közös nevezőt. :D
    Vera

    VálaszTörlés
  25. Nálunk a lányom kicsit fiúsabb stílust "képvisel". Ő szokta kérdezni, hogy majd lehet-e az övé az a nadrág, cipő(!), póló, stb. amit a bátyja majdan ki fog nőni:).

    VálaszTörlés
  26. De jó Virág! Lecserélted a fényképet családi fotóra!? Nagyon szépek vagytok!
    A pulcsi is szép lett! Erika

    VálaszTörlés
  27. A húgom Joó Enikő. ("Csodaritababa" a keressztlányom) Orsi

    VálaszTörlés
  28. :) kiskorban még könnyű! A négyévesek ujjongva veszik fel a hatéves kinőtt ruháit azzal, hogy "Nahát, mekkorát nőttél, már jó rád ez a ruha!"

    Nekem nincsenek jó emlékeim arról, hogyan kellett anno öltöznöm. Sajnos, a véleményemre nem is volt kíváncsi senki - ezt a hibát el kellene kerülni, szerintem.
    Virág, ügyesen megoldottad!

    pepita

    VálaszTörlés
  29. Dejó ez az átalakítós! :) Én is tervezem egy idő óta, hogy a kevésbé szeretett darabokat feldobjuk, csak egy csicsa-boltba kéne még eljutnom...
    Én gyerekkoromban csak azt voltam hajlandó felvenni, amit már a nővérem hordott, de emlékszem is, hogy nagyon felnéztem rá, és vágytam rá, hogy nagy legyek, talán ezért is.
    Ruházkodással egyenlőre én azt csinálom, hogy veszek egy 10-20 kilós zsák ruhát, és kiválogatom, ami kell belőle, a többit megpróbálom olcsón elpasszolni az interneten, illetve elajándékozom. Általában nullára kijövök. De még könnyen vagyok, mert kicsik.

    VálaszTörlés
  30. Kicsoda, nagyon igazad van, néha nekünk kell megugratni a gyerekeinkkel egy-egy akadályt. :)

    Engem nagyon zavar, amikor mindenhol azt olvasom-hallom, hogy a nagycsalád csak jó lehet. Nem, önmagában nem érték a nagycsalád sem, és a kicsi sem, nekünk kell értékessé tenni. Már ha sikerül. Az ember sokszor elbukik...:(

    VálaszTörlés
  31. Angéla, nem ér! Fiús anyukák nekem ne dicsekedjenek! :)))) A fiaimmal semmi gond nálunk se, felveszik, amit a polcon találnak. Kivéve, ha a lányok habos-rózsaszínű cuccai keverednek oda. :)))

    VálaszTörlés
  32. Erika, azt tapasztalom, hogy a másoktól kapott ruháknak különös kisugárzásuk van, igen. :)

    VálaszTörlés
  33. Vera, én bizony az öcséimet öltöztettem gyakran szoknyába. :) Sokkal édesebbek voltak benne, és egyébként is hugicát akartam mindig. :)

    VálaszTörlés
  34. Hajni, nálunk Csincsi leginkább lovasnadrágban járna...iskolai ünnepélyekre is...miért is ne???

    VálaszTörlés
  35. Erika, köszi, idei karácsonyi családi fotó. :)

    VálaszTörlés
  36. Orsi, de kicsi a világ! :) Örültem nagyon, hogy megtaláltam a blogot. Amikor az Oázisban elolvastam a riportot velük, olyan bosszús voltam, mert a legizgalmasabb résznél írták, hogy folyt.köv. :(

    VálaszTörlés
  37. Pepita, te majd biztosan máshogy csinálod. :) A kisebbekkel tényleg könnyebb, ez igaz.

    VálaszTörlés
  38. Kikocs, hol veszel egy zsák ruhát? Ez érdekelne! :)

    VálaszTörlés
  39. Virág,
    gondolom "kilós" turkálókban. Szuperjó cuccok vannak, és x Ft/kg áron.

    VálaszTörlés
  40. Bjelke, én kilós turkálóban még nemigen találtam jó cuccot. Viszont nagykereskedésekben lehet zsákot venni. A baj csak az, hogy nem mindenhol adnak mezei vásárlóknak. Bár már gondolkodtam, hogy turis vállalkozónak kellene lennem. :)

    VálaszTörlés
  41. Pécsen pl van... :-) Bár ez nálatok nem megoldás.
    A turis vállalkozás nem is rossz ötlet! ;-)

    VálaszTörlés
  42. Mesi nagyon ügyes, mi élőben is láthattuk a horgolt virágokat! Köszönjük a Zöld orr dvd-vel küldött meglepi hajgumikat!!

    VálaszTörlés