2011. március 29., kedd

Utolsó vacsora - reprodukció :)

Azért jó blogot írni, mert kinyílik a világ. Nyitogatom persze én is, de még izgalmasabb, amikor rám nyit valaki, és megajándékoz. Egy valódi kinccsel.
Mint nemrég egy kedves olvasóm, Ildi.
Engedelmével nektek is bemutatom, amit kaptam, és aki szeretné, annak át is küldöm emailben a sablont.
(Hagyj a poszt után egy megjegyzést az emailcímeddel!)


Biztosan felismertétek, igen-igen, Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című fesménye.


Nem kell hozzá más, csak nyomató, ragasztó, tojástartó és lelkes gyerekkezek.


S ha már elkészült, kicsit részletesebben megismerkedtünk az eredeti művel is.

Nagyon várom vissza a régi számítógépemet, mert azon készítettem el a hozzá tartozó lapbook-ot. Remélem, nemsokára közkinccsé tehetem. 


Amikor kutakodni kezdtem a kép története után, rengeteg meglepetés várt. Nem emlékszem, hogy taultunk volna róla, hogy egy himnusz kottái vehetők ki, ha a tanítványok és Jézus kezeit illetve az asztalon lévő tányérokat kottafejekkel helyettesítjük.

Azóta ráleltem a forrásra is, a sablonok letölthetők
 INNEN
INNEN
INNEN

Köszönet érte Lucynek!

2011. március 28., hétfő

Szorzótábla

Hát bizony, tudni kell.
Nem elég érteni a lényegét, nem elég, ha gyorsan kiszámolod, és már mondod is...
Nem. Rá kell vágni.
Álmodból ébredve is...
Sokat gondolkoztam ezen, mert Soma pontosan tudja a szorzótáblát, de bizony háromig elszámolok magamban, mire rávágja az eredményt. 
Rájöttem, azért, mert legtöbbször papír alapon találkozik a szorzással, és ott van idő...
Persze, kérdezgetem én tőle, meg gyönyörűen elkántálja verssel, vagy anélkül is.
 De már rérmesen unja...
Ekkor támadt egy ötletem...
Bingi-bongi...
Ismeritek? Már írtam róla a régi blogban is. Pont akkor kell előkapni, amikor már tudja a gyerkőc a szorzótáblát.
Nézzük, hogyan kell játszani!
Mondjuk a hetes szorzótáblát akarjuk gyakorolni.
Elkezdjük a számsort tetszőleges helyen, és minden számnál, ami osztható héttel azt mondjuk, bingi-bongi.
Példánál maradva mondjuk 4-nél kezdem, 5,6,bingi-bongi, 8,9,10,11,12,13,bingi-bongi

A másik variáció, amikor visszafelé indul a számsor, mondjuk 98-tól kell 3-ig eljutni. Aki kettőt mond, az már rontott! :) Természetesen itt is bingi-bongit mondunk megadott szám többszöröseinél.

A harmadik játék, amikor mozgással kötjük össze a sorozatot. A lenti videón láthatjátok, nem is kell magyaráznom. :)


Őszinte leszek: első nekifutásra csak az ötös sorozattal ment hibátlanul, és megfelelő ütemben. Nehéz feladat ám! De hihetetlenül élvezik...én is be szoktam állni, akkor négyes mozgás-sorozatot választunk.

Mutatok egy játékot is hozzá, amit te magad is elkészíthetsz, mert egyszerűen megrajzolható.

forrás

Játékszabály a következő:
- 2-4 játékos számára a legoptimálisabb a játék.
- a játékosok színes korongokkal játszanak, minden játékos más színt választ magának. A korongokból játékosonként 10-10 db legyen. Ezen kívül minden játékosnak szüksége lesz egy-egy bábura, amivel lépni tud, és persze kell egy dobókocka is, hogy tudd, mennyit kell lépni:)
- A játékosok sorban dobnak a kockával, és ennek megfelelően lépnek körbe a játéktáblán. Ha olyan mezőre lépnek, amiben egy szorzást találnak, megmondják annak eredményét. Ha ez helyes, akkor megkeresik a táblán középen ezt a számot, és egy korongjukat ráteszik.
Ha olyan mezőre lépnek, ami üres, akkor sajnos nem tehetnek korongot.
Ha a szám már foglalt, sajnos akkor sem tudnak korongot tenni.
Az nyer, akinek elsőként lesz három korongja egymás mellett vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan.

2011. március 27., vasárnap

Vasárnap reggeli

Napok óta Limara briósaival álmodok. :)
És ma reggel, mikor úgy éreztem, a világ összeesküdött ellenem, megadtam magam. 
Megsütöttem reggelire.
Csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy elaludtunk, és az óraátállításról sem tudtunk semmit.
A kettőt összeadva fél 11-kor keltünk ki az ágyból...


Este végül csodálatos napért adhattunk hálát.
Próbáljátok ki, lehet, hogy a briós volt az oka mindennek. :)

2011. március 26., szombat

Csoki(fél)tojás házilag, tojásgyertyák húsvétra

Két locsolóajándék is készült a mai napon.
Az egyik egy igazi házi csoki(fél)tojás, bonbonokkal töltve.
Ebben a csokitojás készítése igényel némi furfangot. Mi lufi segítségével késztettük.


Először is egy tábla csokoládét felolvasztottam gőzfürdőben. Ebből az adagból két nagyobb fél tojás lesz.
A felolvasztott csokoládéba mártogattuk kitartóan a beolajozott és felfújt lufikat.


Amikor a lufi már kellően csokis lett, sütőpapírra tettük, és a hűtőszekrényben várta, megdermedjen rajta a csokoládé.  Utána következett az izgalmas rész...


Lufit egy gombostűvel nagyon óvatosan ki kell szúrni. Fontos, hogy lassan eresszen le, különben eltörhet a csokitojásunk.


Leeresztés után még óvatosabban kell leválasztani a csokitojás belsejéről a lufit. Nyugi, ha jól beolajoztad, menni fog, ne legyél türelmetlen!
Ha véletlenül megtörik valahol a tojás, semmi baj, egy kis frissen olvasztott csokival befoltozhatod!
Már csak tölteni kell, és mehet celofánban a kamrába. :)


Elkészültek a feltámadási gyertyáink is, ezekből is szoktunk adni a locsolkodóknak.
Ehhez sok-sok feltört tojás héját kell összegyűjteni. Alaposan kimosni forró vízzel, és a tojás hártyáját is ki kell kotorni. 
Egy hétig szárítgattam.
Ma egy konzervdobozban viaszt olvasztottam, és belecsorgattuk a tojáshéjakba.
Mi úgy csináltuk, hogy a tojáshéj aljára öntöttünk egy pici viaszt, vártuk, hogy megszilárduljon. Ekkor belenyomtuk a kanócot, majd teljesen megvártuk, hogy szilárd viasz képződjön a tojáshéj alján.
Ekkor öntöttük rá a maradék viaszt, hogy tele legyen a héj.


Piros és fehér színekben készültek.  



Ez bizony medvehagyma!

Tavaly tavasszal rengeteg medvehagymát ettünk. Pogácsába, tízóraiba, pástétomokba mind került belőle.
Nem elhanyagolható szempont, hogy mindenki szerette.
Dóri hugomtól kaptam gyökérrel is, megpróbálkoztam hát a kertben elültetni. Kerestem egy árnyékos, hűvös helyet, és próbáltam úgy tenni, mintha erdő lenne.
A medvehagyma pedig úgy látszik, hiszékeny egy növény, mert sikerült kicselezni: elhitte! 
Itt van, ni!


Lelkes szurkolóknak pedig köszönet és hála! :)
Kedd nagy nap lesz a jövő héten! Vagy sikerül használtan videokártyát szereznünk az én szeretett laptopomhoz, vagy kapok egy új laptopot!
Hurrá, nekem édesmindegy...szeretem, amikor mindenféleképpen jó lesz nekem! :)

2011. március 24., csütörtök

Jaj, kényszerszünet...


Mindig is tudtam, hogy a számítógép elromolhat...de eddig még sosem tette.
Tegnap óta meg se nyekken, elhallgatott szépen csendben.
Most odáig jutottunk, hogy a gyerekektől kértem egy kis gépidőt :)
És persze, adtak. :)
Remélem, hamarosan folytathatok mindent, drukkoljatok, kérlek!

2011. március 22., kedd

Válogatós gyerekek - Répahét 2.nap


Ma répákat varrtunk. Mesi filcből kitűzőket készített, 


én pedig készülök a tavaszi lakásdíszekkel.


Reggelire narancsos répajuice-t ittunk. 

Hozzávalók:

1 kg narancs leve
2 db narancs héja
4 közepes méretű répa
cukor vagy méz ízlés szerint.

A narancsok héját egy éjszakán keresztül áztatjuk, majd alaposan leöblítjük, és feltesszük főni a répakarikákkal együtt. Cukorral édesítjük. Ha mézet szeretnél bele tenni, akkor érdemes kivárni a végét, hogy ne főzd a mézet, mert ezzel sok vitamin kárba vész. Amikor a répa már puha, turmixgéppel pépesítjük, a narancs héját kidobjuk.
Eközben a narancsok levét kipréseljük, és ezzel a narancslével keverjük össze a leturmixolt répát.
Én leszűrtem utána, mert ott még nem tartunk, hogy darabosan is megigyák.



Egyébként gyümölcscentrifugával jóval egyszerűbb, egészségesebb dolog juice-t készíteni, de nekünk nincs, így most ezt az utat választottam.

Mivel nálunk Soma Mazsolarajongó, így megnéztünk egy sárgarépás epizódot is.


2011. március 21., hétfő

Válogatós gyerekek - Répahét 1.nap


A nagyböjt első 10 napjában minimálisra korlátoztuk a médiát az életünkben. Sem a gyerekek, sem én nem használtuk a számítógépet, csak akkor, ha nagy szükség volt rá. 
Ezért is született kevés bejegyzés az elmúlt 10 napban.

A most következő 10 napban nem eszünk húst, és édességet.
Hogy ne legyen olyan komor a hét, igyekszem tartalmassá, izgalmassá tenni a napjainkat.
Gondoltam, répahetet tartunk. A múltkori gombásnak is nagy sikere volt itthon, azóta simán eszik a gombát.
Nem hittem volna...
Szóval ma répakrémleves volt az első fogás.
Ehhez a répát meg kell pucolni, és vékonyan felkarikázni. Ahogy ütemesen szeleteltem a répát, Mesi minden egyes késcsattogásnál annyit mondott: "pfuj". Mire a répa a lábosban landolt, már el is hitte, hogy ez csak rossz lehet.
Na, kéremszépen ebben a meghangolt állapotban főtt az ebéd. :)
Levesbetét gyanánt sós kekszet sütöttünk hozzá.


Mivel még nincs olyan szép kiszúróformám, amilyet István majd igenis elkészít egyszer, hát Mesi rajzolt egyet papírból, és ezzel dolgozott.


A krémleves nagyon finom lett. Ráadásul olyan édes, hogy a gyerekek azt hitték, titokban megcukroztam. Pedig nem.

Hozzávalók:
 8 db sárgarépa
1 fej hagyma
tejszín
fűszerek ízlés szerint

A répát és a hagymát kis darabokra vágtam, és nagyon puhára főztem. Utána turmixoltam, majd tejszínt kevertem hozzá. Annyi vízzel hígítottam, amilyen sűrűn mi szeretjük.

A kekszhez

25 dkg lisztet elmorzsoltam 10 dkg vajjal, majd megsóztam.
Hozzáadtam 2 tojássárgáját, és annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta. (ez most nagyon híg házi tejföl volt, 5 evőkanál ment bele)
Robotgéppel összegyúrtam, majd 2 órát pihent a hűtőszekrényben.
Kinyújtottam, Mesi vágta, Soma tojással kente, és némelyiket mákkal szórta.

A mai nap másik tevékenysége a konyhai kísérletek folytatása. A répát megpucoltam, és akkorára faragtam, hogy pont beleférjen egy üveg szájába. 
Utána egy kis mélyedést vágtam a répán, óvatosan, nehogy átlyukasszam, és a kis mélyedést megtöltöttük sóval. Várunk, várunk...hogy mi történik?


Ha gyötör a kíváncsiság, kattints a videóra, , és gyorsan kiderül. :)

2011. március 11., péntek

Nagyböjti naptár gyerekeknek

Hasonlóan az adventi naptárhoz, nagyböjtben is készítünk hasonlót. 

Nekem tetszenek ezek is, de mi évek óta ezt használjuk.


Ha nem sikerül innen kinyomtatni, elküldöm emailben. :)

2011. március 10., csütörtök

200 bejegyzés-350 olvasó-muszáj játszani, nem?

Ennyire kerek számok úgysem lesznek még egyszer...ezt igazán meg kell ünnepelni, nem?
Így aztán mindenki játszhat, aki rendszeres olvasóm, és a blogjában is meghirdeti a játékot.
Az utóbbi két napban belejöttem a teafilter tartók hímzésébe, így azt gondoltam, készítek eggyel többet, és ezt fogom kisorsolni a hozzászólók között.

A tartót olyan színkombinációban készítem el, ahogyan te szeretnéd. :)


Tehát ha szeretnél egy ilyen keresztszemes tartót a konyhádba, akkor iratkozz fel rendszeres olvasóim közé a jobb oldali sávban, hirdesd meg a blogodban is a játékot, és hagyj egy megjegyzést ennél a posztnál.
Sorsolás egy hét múlva, csütörtökön.