Nemezből készültek.
Egy egész csokor a színtelen, komor télre. :)
A szárat belülről drót merevíti..
2011. október 11., kedd
2011. október 10., hétfő
A lavina megindult....
Ez a kedvenc kanapém. Igen, fehér színben. Kényelmes benne hímezni, és lehet benne aludni is.
Amikor beköltöztünk a házunkba, nagyon vágytam rá. Nézegettem, nézegettem, de hát amíg fontosabb dolgaink is hiányoztak, addig be kellett érnem a régi, kopottas darabbal.
Egyszer az IKEÁ-ban sétálgattam, amikor a FYND részlegen megláttam egy árválkodó darabot.
Fehér volt, és rám várt. Mivel az egyik hátsó-alsó tartódeszka eltört, mindössze 20 000 Ft-ba került.
Gyorsan telefonáltam az öcsémnek, tudna-e a számlánkra tenni ennyi pénzt, mert bizony a miénken nem volt egy peták sem. Azt hiszem, 10 percig azért várnom kellett, de estére a nappalinkban volt a kanapé.
Szerettük, nyúztuk, használtuk évekig. Aztán a huzat....hát hogyismondjam...enyhén szólva koszos lett, és hiába mostam, mostam, egy idő után már nem segített. Akkor vásároltunk rá egy drapp-kockás huzatot, és szerettük, nyúztuk tovább a kanapét.
Időnként észrevehetően átalakult a belső váz, értsd: eltört. Mi már pontosan tudtuk, hova lehet ülni, és hova rizikós. Mesi és Soma szabadon huppanhatott le bárhová, de 35 kg felett már csak limitált volt a férőhelyek száma.
Így sajnos megesett, hogy egy-egy kedves vendéget figyelmeztetnünk kellett, hová ülhet le, ha nincs baleset biztosítása. Jelesül most hétvégén is megtörtént az eset. Mire István úgy döntött, hogy akkor ő most szétszedi, és megcsinálja.
Érték ám meglepetések!
Kiderült, hogy a kanapé nem csavarokkal, netán szögekkel van egybefogva, hanem kárpitos tűzőgéppel.
Így ni!
Látható, végig eleresztettek a kárpitos tűzések.
A jó minőségről híres IKEA nem is faanyagot, hanem pozdorját, és bútorhátlapot használt olyan helyeken is, ahol emiatt 1-2 év alatt el is tört az anyag.
Hmm, megjavítani lehetetlen, minden lehetséges helyen el van törve.
Csavarok helyett...
Na. Hát így történt, hogy István szétszedte a kanapét, de összerakni már nem tudta.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Én gyorsan hímeztem egyet, jól ismert minta második része. Ez tökéletesen levezeti a frusztrációt, az idegbajt.
István ezalatt körbenézett a kanapépiacon, és megállapította, hogy még mindig az IKEA a befutó.
És még mindig az Ektorp kanapé érte el a legjobb ár/érték arányt.
Azért 5 évig bírta...még 2 évig pedig mi bírtuk.
Mindezt 80 000 Ft-ért.
2011. október 9., vasárnap
Segítsütis hétvége
Igen, a cím nem csalóka, a segítsüti jegyében telt a szombat, és majd nemsokára kiderül, mi mindent indított el vasárnap.
Szóval, ha a kronológiai sorrendet veszem alapul, akkor először is meglátogattak minket Orsiék.
Kiderült, hogy Orsi és István (mármint a férjem) régi ismerősök, úgy 5-6 évvel ezelőtt egy pszichodráma csoportba jártak. Orsi akkoriban tervezte az esküvőt, és lám, milyen jól tette. :)
Három csudaaranyos gyerkőccel érkeztek, akik pont akkorra oldódtak fel, mire el kellett menniük. Megnyugodtam, hogy hozzánk hasonlóan ők is több kör futkosás után tudták csak összegyűjteni az összeset.:)
Már-már úgy tűnt, Marci fiuk itt marad. Az enyémek örültek volna, kiváltképp, ha Virág és a pici Simon is maradhat vele.
De amint az már lenni szokott, minden gyereket elvittek.
Sőt, a sütit is. :)
A másik esemény még péntek délután történt, mikor végre megérkeztek a segísütis sütipecsétem. :)
Stílszerűen Orsiék tiszteletére avattuk fel őket.
Mogyoróvajas keksz készült.
Hozzávalók:
20 dkg liszt
20 dkg barnacukor
20 dkg sótlan pörkölt földimogyoró
10 dkg vaj
1 tojás
A mogyorót aprítógépbe teszem, és addig aprítom, míg krémes" peanut butter" nem lesz belőle.
A krémet beleteszem a robotgép keverőtáljába, hozzámérem a többi hozzávalót, és addig keverem, míg össze nem áll. Utána a hűtőben pihentetem, majd kis gombócokat formázok belőle, és a tepsire ültetem.
Minden kis gombócba belenyomtuk a sütipecsétet, majd 10 percig sütöttem 170°-os sütőben.
2011. október 8., szombat
Színek, recycling, játék
Tavaly nagyrészt arról szólt a blog, hogy amikor tanulunk, akkor is játszunk, és amikor játszunk, akkor is tanulunk. Valahogy így. :)
Mostanában a hétvégén van időnk ilyesmire, és nagyon élvezzük.
Színkört festettünk, pontosan akkorát, amekkora egy CD-re fér. Ráragasztottuk.
Aztán egy kupak és egy pingpong labda kell csak (nekünk éppen egy műanyag golyó akadt a kezünkbe), melyet a két oldalra felragasztunk. A labdán fog forogni, a kupakkal fogjuk forgatni.
Kitaláltunk még mintákat, mutatom majd a többi pörgettyűt is!
Íme két kedvenc könyvünk, melyekből még rengeteg érdekességet tudtunk meg a színekről.
Megunhatatlan. :)
Őszi organza virágok
Hiába, megnőttek.
Élvezik még a festést, meg mindenféle kézművest, de már szeretik, ha nagyok lehetnek.
Ha érzik, hogy bízom bennük, elhiszem, hogy ők már ezt is tudják.
Például a tűzzel bánni. :)
Őszi színekben készültek kitűzők. Soma természetesen ajándékba készítette.
Lovasoknak lovas. :)
Gondolom, sokan ismeritek a technikát: organzából köröket vágunk, és a gyertyalánghoz közelítjük a szélüket.
Mi csipesszel fogtuk az organzát. akkor sincs nagy baj, ha beleesik a lángba, nem gyullad meg, elolvad rögtön.
A felpöndörödött köröket kásagyöngy segítségével összefogjuk.
Az organza métere 100 Ft volt.
2011. október 6., csütörtök
Délelőtt, egyedül 3.rész
Megfogadtam, hogy igenis ráncba szedem a házat. Sokszor az jelenti a legnagyobb problémát, hogy nincs helyük a dolgoknak. Hát most lesz!
Hajcsatt-hajgumi tartó a lányoknak
És akkor végre a tincseket is megfegyelmezzük. :)
"Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!"
Október 6-án ezek voltak utolsó szavai Poeltenberg Ernő tábornoknak.
Nem is gondolta talán, mennyire reménykedünk ebben a debütációban ma is.
Ma este az aradi tizenhármakért gyújtunk gyertyát.
Nem tudom megállni, hogy ne meséljem el az ünneppel kapcsolatos tegnapi élményemet.
Somáért mentem, de a termük üres volt. Kiderült, hogy a templomban próbálnak a mai ünnepélyre. Eleinte csak a zárt ajtók mögül hallgattam a műsort, aztán vettem a bátorságot, benyitottam, és élőben végignéztem.
Nem tudom, nálatok milyen tünetei vannak a katartikus élményeknek, nekem futkosott a karomon és hátamon a hideg közben, és csorgott a könny a szememből.
Egy csapatnyi 9-10 éves gyerek olyan színvonalas műsorát láttam, hogy nem akartam hinni a szememnek-fülemnek.
Természetesen tudom, hogy mindez a tanítónénik nélkül nem valósul meg, az ő munkájukat dicséri, hogy mindezt igenis elő tudták ásni a gyerekekből.
Soma egyébként már két hete gyakorol, ugyanis ő kísérte gitáron az osztály énekét. Az én kedvemért csak az első versszakot volt hajlandó eljátszani. :(
(A felvétel vacak, ideje lenne már egy jó kamerát beszereznünk.)
Az eredetit itt hallgathatjátok meg.
2011. október 5., szerda
Délelőtt, egyedül 2. rész
Sajnos elérkezett az idő, hogy őszi színekbe öltöztessük a házat.
Sajnálom a napsütést, a napon száradt ruhák illatát, és azt, hogy ha kedvünk támadt, fagyiztunk egyet suli után.
Csak be-és kipördültünk a házból, nem kellett kabátra-sapkára-sálra ügyelni.
Ennek ellenére szeretem az őszt, a sok-sok bordót, narancssárgát, a pulcsis sétákat is.
Tavaly együtt készültünk a gyerekekkel, erre most sajnos nem marad idő. Suli után "ebédleckevíváshangszer" a program, így most délelőtti magányomban fogtam hozzá az őszhívogatásnak.
Egyelőre a házon kívüli dolgok készültek el.
Arról azért nem mondtam le, hogy hétvégén a lakáson belül együtt alkossunk.
Vannak már ötleteim, remélem, nem csak álom marad, hogy megvalósuljanak. :)
2011. október 4., kedd
Délelőtt, egyedül 1.rész
Ma extrém korán csengett a telefonom, mert István vidékre utazott, és bizony negyed hétkor már kocsiban ültek a nagyokkal. Őket persze kitette a suli előtt.
Szerencsére időben tudtak indulni, tízóraik, teák, minden elkészült.
Aztán megittam a kávémat, és hétkor felkeltettem a kicsiket is.
Fél nyolckor már a suli előtt álltunk.
Soma rég elfelejtette, hogy ciki puszit adni, sőt, szerinte minél nagyobb egy gyerek, annál inkább elvárható az anyukájától, hogy egészen az osztályteremig kísérje.
Mesi már szaladt volna, mikor kétségbeesve felkiáltott: TORNACUCC!
Természetesen az egész történet már eleve így volt szervezve.
Somának 4 órája van, Mesinek 5, és pont az utolsó a torna, így aztán amikor megyek Somáért, akkor viszem a tornacuccot. Minek hoztuk volna el már reggel? :)
Beugrottam a zöldségeshez friss répáért, paradicsomért, kelbimbóért. Aztán megláttam a szép nagy gombafejeket, és megváltoztattam a menüt: rántott gomba lesz ebédre.
Hazaérvén nekiugrottam a zöldségpucolásnak, gombapanírozásnak, közben pedig Istvánnal telefonon megbeszéltük ki hova, mikor, melyik gyerekért, milyen szülőire, mennyi pénzt vegyek ki az automatából, "ajaj, már megint mérnek, mennyivel is mentem?", "izé...vegyél ki még harmincezret, biztos, ami biztos...."
Naszóval így lassan megfőtt az ebéd is.
Gyors vasalás, szerencsére még rövidujjas idő van, így 5X2 perc alatt kész voltam. Ezt már pontosan tudom, egy időben azzal szórakoztam, hogy mértem az időt. :) Jólvanna, valahogy ki kell bírni, túl kell élni ezt is.
Közben persze a szakmát sem hanyagolom, frissítem a diplomámat, éppen a napköziotthonról, az egész napos iskoláról beszélgetnek a rádióban.
Hálát adok azért, hogy bennünket valószínűleg nem fog érinteni, mert egyelőre ugye nincs is rá pénz.
Pontban 11-kor sms érkezik Lucától:
"gombapörit főzz, lécci!!"
Nem értem...nem áll össze a dolog...ha egyszer tudja, hogy gombát vettem, azt miért nem tudja, hogy már bepaníroztam?
El ne felejtsek Soma osztálytársának fénymásolni egy példányt a hittan háziból, tejesflakonokat (7 liter/2 nap) tegyem be a kocsiba, indulnom kell, hogy Mesi tesizni tudjon.
El ne feledjem, még fel kell készülnöm Szent Ferencből.
Ma őt ünnepli az Egyház.
A délelőtt el is repült...tifelétek is?
2011. október 3., hétfő
Filmek
Sokat gondolkoztam rajta, milyen fülszöveget is írjak ide.
Mivel egy hét alatt sem lettem okosabb ezen a téren, így most semmi nagyívű gondolatot ne várjatok tőlem.
Azt remélem, a filmek beszélnek majd helyettem.
Mi a gyerekekkel együtt néztük meg ezeket. Igaz, nálunk a kicsik hamarabb felnőttek a nagyok miatt, szóval leginkább 14 éves kortól felfelé ajánlom.
Ha valamelyiket nem sikerül megszerezned, de szívesen megnéznéd, írj, és kölcsönadjuk.
Akkor tehát a címek:
Ez utóbbi film a Trapp családról szól. A könyvet kétszer olvastuk el. Először tavaly nyáron, de a két kicsinek még korai volt, alig emlékeztek rá, így aztán idén nyáron is ezt vittük a nyaralásra. A film nagyon tetszett, de azért lássuk be, kicsit holivudizáltra sikeredett. :)
Miután a gyerekekkel befejeztük a mozizást, lefeküdtek, elaludtak, mi még tobzódtunk Istvánnal. :)
Előkerült a
Ez viszont felnőtt film, bár sem véres jelenet, sem szex nincs benne.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)