2012. január 27., péntek

Klikk...!

...és Vacak már farkcsóválva várja a jutalomfalatot. :)
Tudja, hogy minden klikk után jár neki.
De mi is ez a klikk? Egy hónappal ezelőtt nekem sem volt róla semmilyen fogalmam, ma pedig egy csodálatosan hatékony módszernek tartom.

A módszerről rengeteg internetes oldalon olvashattok, például ITT. 
Én most inkább a személyes tapasztalataimról írnék.
A klikk egy hang, mely jól elkülönül a környezet hangjaitól, egy kattintáshoz tudom legjobban hasonlítani.
Egy kis szerkezet, amivel klikkelünk, abban az esetben, ha a kutyánk valamit jól csinált.


Az okos könyvek úgy fogalmaznak, hogy lefényképezzük a pillanatot, amikor a kutya azt csinálta, amit várunk tőle.
Egyetlen szabály: klikk után jutalomfalat jár. Így aztán a kutyus rendkívül hamar megtanulja, mit is szeretnénk tőle. :)
Az egész tanulási folyamat rendkívül szórakoztató, és azt kell mondjam, addiktív. Már ami engem illet.:)
Mindig azt gondoltam, egy kutyát valamire megtanítani fáradtságos, izzasztó folyamat.
És most látom, hogy egyáltalán nem az. Mivel a kutyának rendkívül sok sikerélményt jelent, nincs ez másként velem sem, hiszen percről percre azt élem meg, hogy ügyes gazdi vagyok. 

A kilikkerrel bő két hete kezdtünk dolgozni.
Az első héten Vacak megtanulta, hogy ha klikkelek, jutalomfalatot kap. Én megtanultam, hogyan tudok egy adott pillanatot leghatékonyabban elkapni. 
Egyébiránt pedig az egész család azt a kis bigyót nyomkodta, és nyomtalanul tűntek el a lecsókolbászkarikák. :)
(természetesen ezt az ételadagot levontuk a vacsorából, reggeliből)
Aztán elérkezett a nap, amikor elég volt megnyomni a klikkert, és Vacak mindent hátrahagyva rohant hozzánk.
A tanítást ekkor kezdtük el. 
EBBEN a könyvben részletesen le vagyon írva, mit hogyan tanítunk meg a klikker segítségével, de nekem nagy segítség volt, hogy Bori meg is mutatta élőben.
Elmondhatom, hogy Vacak már mindent tud, amit egy kiskutyának tudnia kell:
ülni
feküdni
maradni ( természesen ez még csak fél percig megy, az idő fokozatosan növelendő)
láb mellett sétálni az utcán (tegnap mindig azt hittem, elveszett, annyira szépen, laza pórázon jött mellettem)
helyére menni (ott maradni ritkán szokott, az újabb feladat reményében jön utánunk)
és természetesen ha meghallja a nevét, egy pillanat alatt előttünk terem. (ezt behívásnak mondják szaknyelven.)
A klikker segítségével az állatorvosi rendelőbe is sikerült saját lábán bemennie, pedig tudta szegénykém, hogy ami ott következik, az fájni fog. :(

Ezt a videót ma készítettem, éppen kint játszott a kertben, én pedig bentről szóltam neki. 

video

Itt most nem klikkeltem, mert sajnos a gép és a jutifalat lefoglalta a kezeimet. :)

Amit most tanulunk: szemkontaktus felvétele séta közben.
Valahányszor rámnéz a séta során, megnyomom a klikkert, és dicséret, jutalomfalat. :) Hazafelé szinte le sem vette rólam a szemét. :)



11 megjegyzés:

  1. Tüneményes kutyus, és jó olvasni, hogy milyen szépen haladtok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Tünde, csak egyetérteni tudok: tényleg tüneményes. :)

      Törlés
  2. Klikkert soha nem használtam a kiképzéshez, de tulajdonképpen pontosan ezen az elven működő hanghatást
    - egy csettintésfélét - produkáltam saját hanggal minden jutalmazás előtt. Nálunk is nagyon bejött, Axi képes félóráig is úgy sétálni mellettem, hogy ha szembe jönne valami, simán nekimenne, mert le nem veszi a szemét rólam. :-)
    Vacak csudiokos kiskutty lett már! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Maximálisan meggyőztél, ezt nekünk is ki kell próbálni. Kellemest a hasznossal, ha már lányaim is itthon vannak "betegszabadságon" legalább jól elszórakoznak a kutyával.
      Vacakot, mintha puskából lőtték volna ki...
      :)

      Törlés
    2. Gabka, köszönöm a hozzászólást!
      Már akartam írni a kajával kapcsolatban, hogy a múltkoriban egy esti séta után jutifalatok túladagolása következtében rá se nézett a vacsorájára. Szóval abszolút igazad van, ha tele a gyomra, nem kér többet enni.
      Annyira megható, amikor a sétán le sem veszi rólam a szemét. Teljesen elérzékenyülök a pillantásától egyébként is. :)))

      Törlés
    3. Mónika, mindenképpen próbáljátok ki, állítólag ártani nem lehet vele. Mennyi idős a kutyusotok?

      Törlés
  3. Nagyon szépen, tudatosan neveled a kutyádat! Gratulálok!Hajni

    VálaszTörlés
  4. Az a helyzet, hogy én pl. soha nem használok- használtam jutalomfalatot a nevelésnél. Klikkert igen- csodás szerszám- ám úgy tapasztalom, hogy a dicséret és a simogatás a legtöbb kutyánál elégséges motiváció. Ezt csak arra mondom, hogy írtátok, hogy eltelik a sok falatkától. Biztos vagyok abban, hogy mostmár anélkül is működne a tanulás, ugyanis több kutyás oldalon olvastam, hogy a kutyák mostanára annyira szocializálódtak, hogy a legfőbb motivációjuk a gazdának való megfelelés lett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Angéla, köszönöm a tapasztalatodat. :) Vacak nem mindig kap jutalomfalatot, ha valamit ügyesen csinál. Mivel szinte egész nap együtt vagyunk, illetve legtöbbször van vele valaki, szépen dagadna, ha mindig jutalomfalatokat kapna. Szóval sokszor "csak" egy simogatás a jutalom, és annak is nagyon örül.
      Érdekes, amit írsz a jutalmazásról. Egy ismerősünk, aki hivatásszerűen is kutyákkal foglalkozik, a kutya vacsoráját is jutalomfalatként osztja, ha valamit jól megcsinál a kutya.
      Két véglet, és ha jól látom, mindkettő működik is. :)

      Törlés
  5. Mint egy jegesmedvebocs... :)) Nagyon aranyos! :)

    VálaszTörlés