Zsombor gyereknapja

A történet még vasárnapi, de azt hiszem, mindig emlékezni fogok rá.

Gyereknap lévén mindenképpen szerettük volna, ha együtt van a család. Zsombornak azonban Győrben volt versenye. Országos maraton, 15 km evezés. 

A maraton az ő erőssége, mert hihetetlenül kitartó, akaratereje mint a vas.

Jó esélyekkel indult, az edzője még az éremmel is biztatta.

Így hát csekélyke programváltozás: szokásos balatoni mártózást megelőzte a győri verseny.

Hajnalban keltem, mert mire összekészítem az ennivalót 8 emberre, azzal megy ám az idő, és hét előtt indulnunk kellett. 

Az úton egészen Győrig kiselőadással készültünk. 

Gyereknap lévén a gyerekkorunkról meséltünk, a gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy nagyon figyeljenek, mert este témazárót írnak belőle. 

(edzünk a jövő évi dolgozatokra!)

Hát ilyen kedélyesen telt a közel két óra autóút.

Amikor leértünk, Zsombor elkezdte a bemelegítést, és szép komótosan készült lelkiekben is a versenyre. 

Egyszer csak az edzője idegesen kapkodni kezdte a fejét, hogy azonnal szálljon vízre, mert ő következik. (Vagy az edző órája késett, vagy a szervezőké sietett, de mindegy is, menni kellett)

Zsombor vízre szállt, elrajtolt. Néztük is, hogy a rajt ismét nem sikerült valami fényesen, de így szokott ez lenni, az elsők kifáradnak, megelőzik őket. 

Mintegy fél óra múlva érkezik vissza az élboly, Zsombor sehol...jön a középmezőny, Zsombor nélkül.... a vége is megjelent, de Zsombor hol van?

Aztán egy magányos kajakos...hát ez volt Zsombor.

Nem tudom leírni, mit éreztem. 

Azt hittem, kievez a partra, és feladja, hiszen már küzdenie sem érdemes, utolsó lett.

De nézem az arcát, és látom, hogy hajt, feszülnek az izmai, hihetetlenül elszánt.

Mi csak találgatunk a parton: beborult volna? Valami biztosan történt, hogy ennyire lemaradt.  

Zsombor végigvitte a távot, utolsóként ért célba, mintegy 100 méterrel lekésve az előtte haladót.

Pár perccel ezelőtt még legalább 2 km hátránya volt.

Kiderült, a lábtámasza nem volt jól beállítva, nem tudott taposni. Ezért partra szállt egyszer, de akkor túlságosan előre tolta, és a lába nem fért el. Aztán partra szállt másodszor, így végre sikerült jól beállítani a lábtámaszt. De a két kiszállás-beszállás során annyi víz került a kajakba, hogy harmadszorra is ki kellett eveznie, hogy kiöntse a hajóból a vizet. 

Mindezek ellenére ő még versenyben maradt, és küzdött. Azt mondta magának, hogy nem adja fel.

Úgy indult, hogy élmezőnyben végez, és 40 perc alatt ez a cél szertefoszlott. Ő ezt pontosan tudta, mégis végig csinálta....

Tudjátok, én hányszor feladtam?

Kupakbékák

Elkezdtük kiválogatni a technika munkálat. 

Mesi és Soma megszavazta a top 10-et. :)

Az elsők ezek a békák lettek.

Akkor készültek, mikor a vizek világáról tanultunk.

Van még tippetek kupak-állatkákra?

Olyan sok szép kupakunk gyűlt össze az elmúlt időben: lila, sárga, narancs...

Pitypang

Ez a pitypang téma még mindig virágzik nálunk...a kertben is.

Ráadásul EZT a szuper oldalt is most találtam.

Kicsit módosítottuk az elkészítést, mert nem volt itthon csak nagyon erős drót.

Szóval bevagdostuk a virágot, befestettük a hurkapálcikát, és ragasztópisztollyal rögzítettem.

A levél kéremszépen az eredeti pontos mása.

És íme a kép Barbara virágairól!
:)

Köszönöm, hogy elküldted! :)

Láthatatlanok

Lássátok ti is.....

Ha akadozik, vagy más probléma nehezíti a megtekintést
KATTINTS IDE

Vizsgáink

Elérkezett az OO-s vizsgaidőszak. Soma már túl is van az írásbelin. 

Immár szervezetten, a terhelést elosztva zajlanak a vizsgák, tanulva a félévi "egynapalattmindent" kivitelezhetetlenségéből.  Huh, ezt most jól megmondtam. :)

Így hát május 23-án, hétfőn Soma megírta a matematika és a magyar írásbelit.

Mielőtt hozzákezdett volna a feladatokhoz, én átfutottam a feladatsort, és megnyugodtam. Mindent begyakoroltunk, mindent tudni fog.

Amíg írta, én elintéztem néhány dolgot a városban, és teljesen nyugodt voltam. 

Ami ez után következett, azt nem kellett volna, és akkor még mindig nyugodt lennék:

átfutottam Soma megoldásait.

A matek feladatlapon egy oszlop osztás felett gálánsan átsiklott. Megoldott már 4 oszloppal, ez az ötödik úgyis menne - talán ezt gondolta?

Mindegy, tudom, hogy tudja, még ha az év végi jegye nem is ezt tükrözi majd.

A nyelvtantól viszont nem tudok szabadulni. Mit csináltam rosszul? Mit nem magyaráztam elég pontosan, milyen feladattípusokat nem gyakoroltunk eleget?

Az egyik feladat így hagzott:

"Pótold a szavakban a "j" hangot!

é..el, furu.a, fo.osó, hé..a, mé., stb, stb, nem emlékszem már a szavakra...

Soma az intstrukció szerint be is írta mindenhová a pontos j-t. 

"Még töprengtem is, mert a mély "ly", nem? De a feladat nem úgy szólt, hogy döntsem el, hanem úgy, hogy írjam be a j-t-"

De ez még semmi!

"Alkoss a következő szavakkal mondatot:

cseresznye, kert, szed, ropogós" (ezekre emlékszem, de lehet, hogy kicsit más volt)

Soma mondata:

"Nagyon szeretek a tengerparton a parti homokból várat építeni"

Komolyan, nem hittem a szememnek.

Amikor rákérdeztem, miért nem az adott szavakkal írta a mondatot, azt felelte, hogy a cseresznye és a ropogós nem tartozik össze. A cseresznyének semmi köze a ropogáshoz.

Holnap Somának szóbeli, Mesinek írásbelik.

Kezdek izgulni...de rettenetesen.

Aszfaltkréta házilag

Tegnap, amikor szokásos éjjeli vásárlásom alkalmával megpillantottam az aszfaltkréta árát, megdöbbentem. 

20 db kréta 1700 Ft-ba került.

Ennek netto súlya  fél kg volt.

Talán már Soma is ki tudja számolni, mennyivel olcsóbb az, amit itthon készítünk.

Hogyan készül a házi aszfaltkréta?

Először is gyűjts össze minimum 10 db WC papír gurigát, majd szépen egyesével tekerd szét őket.

Aztán olyan vastagra tekerd fel, amilyen vaskos krétát szeretnél. 

Béleld ki sütőpapírral, és állítsd egy olyan műanyag tálba, amit nem sajnálsz.

Ez után egy rész gipszet keverj össze 2 rész vízzel, és temperával, vagy porított festékkel. 

Gyorsan dolgozz, mert melegben a gipsz hamar köt, és könnyen márványos lesz a kréta. 

Mondjuk az sem baj. :)

A gipszet öntsd bele a kis gurigákba, és egy napot, majd egy éjszakát fékezd meg a gyerekeket!

Másnap egyszerűen szedd le a borítást a krétáról, és irány az aszfalt!

Modellgipsz lelőhely
2 kg 400 Ft.

Szorzótábla a tornaórán

Akik blogot vezetnek, biztosan nézegetik, milyen keresőszavak vezetnek a blogjukra. Hát ezzel én is így vagyok. Döbbenten tapasztalom, hogy nap mint nap a szorzótábla gyakorlása, vagy szorzótábla előkészítése, 

stb keresőszavakat beírva találnak el hozzám.

Így aztán arra gondoltam, sorra veszem, milyen játékokat játszottunk, milyen gyakorlatokat végeztünk a szorzótábla tanulása során.

Most két mozgásos feladatot mutatok, ami lehetne egy tornaóra anyaga is, de ha téli időszakban zsong az osztály, mert lehetetlen kimenni az udvarra, nos akkor képes lenyugtatni 25 gyereket is.

Játszható egyénileg és csoportosan is.

Csoportban: körben áll az osztály, feladat, hogy  50-ig, 100-ig számolunk hangosan.

Egy babzsák halad körben, minden gyerek fel-feldobálja négyszer, majd az ötödikre tovább adja a szomszédjának. Természetesen akármelyik szorzótábla gyakorolható vele, senki nem tiltja, hogy hetesével adjuk tovább a babzsákot. :)

Soma az ötöst mutatja be. A végén hibázik is, de ez így hiteles, azt hiszem. :)

A másik játékhoz két csapatra osztjuk az osztályt. Az egyik csapat feladata, hogy ötvenig számoljon hangosan, és minden páros számra tapsoljon. A másik csoport szintén ötvenig számol, és minden hárommal osztható számra dobbant a jobb lábával.. (Később lehet variálni, három csoportra osztjuk a társaságot, és a harmadik csoport a héttel oszthatókra dobbant a bal lábával.)

Ha ez már jól megy, akkor a gyerekek gyakorolhatják önállóan is, azaz a gyerek számol, közben tapsol, és ha ügyes, akkor ugrik is néha. :) 

Tudjuk, hogy a kisgyermek elsősorban nem munkafüzetből tanul, hanem saját testén, érzékelésein át tapasztal. A mozgás fokozza az agy oxigénellátását, örömet okoz, nevettet. 

A videón Soma kicsit megilletődött, sosem szoktam ilyen konszolidáltnak látni, ne ijedjetek meg! :))))

Szombat Keszthelyen

Mónival lassan egy évtizede ismerjük egymást. Még az NLC fórumán ismerkedtünk meg, aztán itt a blogvilágban ismét összetalálkoztunk. Igazán megérett már a kapcsolat arra, hogy végre személyesen is lássuk egymást. Ezért is örültem meg, amikor megnyertük a szombati bográcsozós alkalmat.

Szombaton felpakoltunk, megvártuk, míg a horgászaink hazaérkeznek, és elindultunk.

Ja, hogy volt-e kapás? Én is ezt kérdeztem Somától. Ő nagy büszkén sorolta, hány kárász milyen körülmények közepette harapott rá a horogra. Mire én, hogy hol vannak? 

- Visszaeresztetem őket.

-Miért is?

-Hát, anya, akkor holnap mit fogok majd ki?

És milyen igaza van...talán ez a módszer segít megelőzni, hogy élő pontyokat legyek kénytelen a boltban vásárolni, és azokat telepítsük a horgásztóba.

Szóval 10 óra helyett 11-kor indultunk el.

Sajnos a két nagyobbunkat itthon hagytuk, mert ugye az év végi hajrá alaposan rányomja a bélyegét a hétvégéikre.

Sebaj, így aztán egyenlő pályák, egyenlő esélyek voltak a focinál. :)

Móni valami fantasztikusan finom lepénnyel várt bennünket, amit azóta meg is sütöttem itthon, lássák csak a nagyok, miről maradtak le.

Az ilyen pizza-lepény-és egyéb nevű finomságokat mindig csak paradicsomos, vagy besameles alappal tudtam elképzelni, fel sem merült bennem, hogy pestot kenjek rá. Most megtettem, és senki sem bánta.

Aztán megfőtt a pörkölt is a bográcsban, vaddisznót és borjút kevertünk...hmm...szóval finomra sikeredett.

A gyerekek eközben fociztak, csocsóztak, és úgy feltalálták magukat egymás társaságában, mintha már évek óta ismerték volna egymást.

Na meg persze ettek...:)))

Mi a sütit vittük, gondoltam, ahol ennyi gyerek összegyűlik, biztosan akad valaki, aki szívesen veszi. Hát ilyenek a megérzéseim...akadt. :)

Hogyan készül?

25 dkg vajat megolvasztok, bele keverek egy bögre porcukrot, 5 evőkanál cukrozatlan kakaót, és két tojást.

Ezt a masszát addig főzöm, amíg be nem sűrűsödik. 

Utána hozzátörök 20 dkg bármilyen édes, de legalábbis sótlan kekszet, és kb 15 dkg darált diót, vagy mogyorót.

Nem tudom, már nem először készítem, eddig még nem sikerült ugyanannyi vajhoz ugyanannyi kekszet adnom. Szóval azt tanácsolom, legyen még kéznél keksz, ha esetleg hígabbra sikerül a massza, tudjátok még sűríteni. 

Én zabkekszet, és csokis Győri édest szoktam használni, mikor miből van itthon nagyobb mennyiség.

Ez a tészta lesz az alapja, amit rögtön bele is nyomkodok egy tepsibe. A hűtőben pihentetem.

Ezt követően készítjük el a krémet.

Ebből is két fajtát próbáltam már ki, az egyik, amit Móniékhoz vittünk így nézett ki:

25 dkg vaj (margarin nem jó!)

1 dl tejszín

1 csomag vaníliás pudingpor

1 pohár porcukor (szerintem alig kell bele cukor, így is nagyon tömény süti)

Az eredeti recept szerint hidegen kell robotgépben habossá keverni, de én a tejszínt összefőztem a pudingporral. Már amennyire lehetett a sűrűsége miatt. A krémet rákentem a kekszes alapra, és ismét hűtőbe tettem.

Amikor már hideg a krém, a tetejét bevontam vízfürdőben olvasztott étcsokival. 

Legjobb, ha ilyenkor van egy éjszakája összeérni.

Hát ismét nem volt.

A csoki repedezett a tetején, mert alig tettem hozzá olajat, ami kicsit lágyítson rajta.

Sebaj, mi ezt elintézzük azzal, hogy így legalább rusztikus. :)

Végül, nézzétek, itt a csapat, akik lelkesen megettek mindent. :)

Persze az eszem-iszom csak egy aspektusa volt a szombati együttlétünknek, bár kétségkívül nagyon hatásosan meghangolta. :)

A gyerekeim hazafelé már szervezték a következő találkozást, ahogyan az lenni szokott. Abban tehát biztos vagyok, hogy lesz folytatás hamarosan. :)

Móni, innen is üzenjük: köszönjük a vendéglátást, igazán jól éreztük magunkat!

Kedvcsináló-lapbook ízelítő :)

Ha már annyi mindent tanultunk a LEGO-ról, rengeteget matekoztunk vele, fogalmazást és levelet írtunk, és egy zokszó nem hagyta el ajkukat, igazán megérdemlik, hogy egy kicsit vidámkodjunk is.

Tegnap LEGO fejek készültek.

Miből, és hogyan?

Meglepi, és mint ilyen, előbb-utóbb kiderül. :)

Annyit megsúgok, hogy az eredeti márkahű változat kevésbé aratott sikert ízében, állagában, mint az egyszerűbb testvérei. De hát ez már csak így van, mióta világ a világ, nem?

Ha minden érdekel, amit ki lehet hozni egy doboz LEGO-ból, akkor gyere játszani!

Jelentkezés: ITT

LEGO lapbook

Kerek számhoz közeledünk, ami a rendszeres olvasóimat illeti.

Ebből az alkalomból ismét játékot hirdetek. :)

Egy hétig lehet jelentkezni, öt darab  

LEGO LAPBOOK -ot 

fogok kisosrsolni. :)

A lapbook 35 oldalas, benne tanulás, játék, kreatív tevékenységek, sütés-főzés.
Elsősorban alsó tagozatos fiúkhoz szól, de ügyes nagycsoportosoknak, és belevaló lányoknak is tetszeni fog.
Teszteltem! :)
Eredetileg Somának készült, mert év végre egy kedvenc játékáról kellett fogalmazást írnia. Kicsit belemerültünk a fogalmazásba. :)))

Játékszabályok:

Most is a rendszeres olvasók játszhatnak.

Elég, ha feliratkozol a jobb oldali oldalsávban.

 Ha a facebook oldalt követed, szintén várlak a játékban!

Tedd ki az oldaladon a játék-lehetőséget, vagy nyomj egy LIKE-ot a facebook-on.

Hagyj egy megjegyzést itt a blogban, hogy tudjam, szeretnél játszani!

Tavirózsa

Még mindig egy kis természetismeret. :)

Azon igyekszem, hogy minden egyes növény, illetve állatfajhoz kapcsolódjon valamilyen formában kézműves tevékenység is. 

A tavirózsával kapcsolatban sokáig nem volt ötletem.

Mígnem ITT leltem egyet. :)

Természetismeret

Azt hiszem, az egyik legnagyobb élményt a természetismeret tantárgynak köszönhetjük.

Rengeteget kirándultunk itt a környékünkön, sokszor elég volt a kiserdőbe, vagy a közvetlen mellettünk található "mezőre" kiszaladnunk, máris megtaláltunk sok mindent, ami a tananyagban szerepelt. 

Sokat gondolkoztam, milyen formában tegyem maradandóvá ezt a tudást...a hagyományos füzet megoldással indultunk, aztán szép lassan körvonalazódott bennem, hogy minden mindennel összefügg, és a füzet igencsak szétdarabolja ezt a kerek egészet.

Így született meg a lefűzhető lapok ötlete. Félig-meddig lapbook, de mégsem az. 

A negyedikes tananyag Magyarország állat-és növényvilágába enged betekintést.

Az erdő, mező, vízpartok élővilágával ismerkedünk meg, majd Magyarország tájegységeit vesszük sorra.

Egy-egy életközösséget bemutatva tananyag lesz egy-egy madárfaj, egy-egy emlős állat, egy-egy rovar, hüllő, és egy-egy növény, pl. fa, vagy virág.

Későbbiekben azonban szükség lehet majd arra is, hogy más szempontok alapján tudjuk felidézni a tanultakat, ekkor jó szolgálatot tesz, hogy az általunk készített lapok kivehetők, és más szempont szerint lefűzhetők, és természetesen bővíthetők.

Pl., amikor újra növényekről tanulunk majd, ezt a lapot is fel tudjuk használni, amelyen egy virág részeiről tanultunk. (pont nem látszik a képen...na, ilyen az én formám)

Most még csak felsoroltuk a részeit, de nemsokára pontosabban is kell ismerni, melyik résznek mi a feladata, jelentősége.

Ha az évelő növényekről tanulnak majd, akkor csak előkapjuk a pitypangos lapot, és egy növényünk kipipálva.

Ha a hüllőkről lesz szó, majd kibővíthetjük a gyíkról tanultakat is. Néhány új elemet kell csak nyomtatni hozzá.

Minden nyomtatott, leírt információnál többet ér azonban a tapasztalat. Amikor a gyíkok érzékeléséről beszélgettünk, Soma rögtön mondta, hogy csak a mozgó dolgokat veszi észre a gyík. Egyszer (kétszer, százszor) amikor gyíkot nevelt itthon, próbálta etetni. Hát az élő rovarokat nem annyira merte megfogdosni (néhányszor megcsípték már akció közben), így inkább az elpusztult egyedekkel próbálkozott. Az viszont nem kellett a gyíknak. Ekkor cérnára kötötte az apró legyeket (saját ötlete!), és cérnán mozgatta a gyík előtt. 

Aha, hamar ráharapott a féltett-gondozott gyíkocska, Soma meg sírva fakadt a cérna másik végével a kezében. Viszont eme véletlen folytán feltalálta a gyíkpórázt. :)))

Mi A4-es kartonokra ragasztgattunk, így egy kicsit vastag lett a füzetünk, de sajnos a sima fénymásolólap nem bírja olyan jól a ragasztást. 

Bla Bla Bla- Ajándékok a boltból 3. rész

Szeretem a jó játékokat, és szeretem a szép játékokat. 

És a Bla Bla Bla ilyen. 

Tulajdonképpen házilag is elkészíthető.

Van nekem is több házi példányom, azzal didaktikus játékokat szoktunk játszani. 

Például a helyesírást gyakoroljuk: j-ly-s szavak, összetett szavak, stb

Alkalmas logopédiai játékra is, pl. csak "L" és "J" hangot tartalmazó képekkel, vagy a térbeli helyzetek észlelését lehet finomítani, stb.

Ennek ellenére megvásároltam az eredetit, és nem csalódtam. Igényes, kedves, humoros rajzok a kártyákon, és persze a 240 db kártyalap bőséges történetszövésre ad lehetőséget.

A játékszabályt letölthetitek INNEN.

A játékot háromféleképpen lehet játszani, az egyik, amit Mesi- Soma legjobban szeret, így néz ki: mindenkinek osztunk 5-5 lapot, majd egyet felcsapok, és középre teszek. 

Mind a két gyerek lázasan gondolkodni kezd, és egy kis történetet gondolnak ki magukban. 

Amikor elkészültek, letesznek még 2-2 lapot, és elmesélik a kitalált történetet. Elvileg csak az kap pontot, aki frappánsabbat ír, de mi nem pontra játszuk.

Ha éppen olyan kedvünk van, le is írjuk a történetet.

Mesi ugye már komoly fogalmazásokat ír, Somának jövőre lesz új tantárgy, azt kiválóan előkészíti a játék.

Iskolába járó gyerekeknek szerintem kifejezetten jó, hogy beszéltet. Legtöbb iskolában nagyon kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy gyerek beszélhessen, és valaki komolyan meghallgassa, végighallgassa.

ITT megvásárolhatod.

Katetéka - A hittanos lap

Ha a címre kattintasz, egy nagyszerű oldalra jutsz. :)

Az én kedvenc linkem a honlapon belül EZ.

Húsvét előtt nem sokkal kezdtünk el innen tanulni. Minden napra kiválasztok egy-egy történetet a Szentírásból, és az itt található feladatok segítségével dolgozzuk fel őket. Leginkább a napi evangéliumhoz kapcsolódó részeket keresem meg. Sokszor előfordul azonban, hogy a napi evangélium éppen nincs a feldolgozott újszövetségi történetek között. Ilyenkor sorban haladunk az Ószövetségből. 

A gyerekeknek szóló feladatok nagyon találóak, érdekesek, sokrétűek. Leginkább csapatmunkára épít, így Mesi és Soma kénytelenek összedolgozni. A képen éppen icipici szótagokból állítanak össze egy evangéliumi mondatot. 

Érdemes akkor is böngészned, ha még kicsik a gyerekeid, ugyanis minden rész két életkornak megfelelően van kidolgozva. Egy ovis korosztálynak, egy pedig nagyobbaknak.

Remélem, sikerül eligazodnotok az oldalon, nekem azért kellett két nap, mire mindig oda jutottam, ahová szerettem volna. De hát ez én vagyok...:))))

Ha kérdésed van, kérdezz nyugodtan, remélem, már tudok válaszolni. 

Ceruzahegyezés világnapján

Ma ünnepeltük a ceruzahegyező világnapot, ennek örömére kihegyeztük az összes cerkát.

Sajnáltam kidobni a sok szép forgácsot. :)

És még mi mindent lehetett volna alkotni! Munka közben jöttek a jobbnál jobb ötletek!

Senki ne vegye ám komolyan, semmiféle ceruzahegyezés világnapja nem létezik! :)

Felfordulás és tanulás

Húsvét előtt úgy gondoltam, pár nap, és készen leszünk. 

Eredetileg ugyanis csak a lányok akarták kifesteni a szobájukat. 

Aztán ahogy az lenni szokott, alakultak az elképzelések, átrendeztük, nagylányosítottuk. Mire a kicsik is észbekaptak, hogy ők is, ők is!

A lányoknál már a végső fázisban járunk (remélem), és a dekorációk kerülnek ki a falra.

Ezeket a képeket Luca festette a Dixit játék kártyái alapján. Az Ikeában kereteket vettünk, de a paszpartu  az ő kezeit dicséri.

(most látom, milyen rémesen homályos a fotó...ezt ki kell majd cserélnem)

Közben persze a két kicsivel tanulunk. Somával a madarakról...tavaszi életkép egy hatodik-ként  felnőtt  gyerek kezeiből. Nem tudom, látjátok-e, micsoda töminyomi van a fészekben! :)

Hát igen...a festegetés-rajzolgatás nem Soma esete. Ő ennél sokkal életrevalóbb kölök.

Leendő íróasztalát megpillantván, fölvetette, mi lenne, ha ő ezt most rögtön összeszerelné. Ajánlgattam, hogy inkább majd este, apával. 

Hát nem. Ment a szerszámokért, és megcsinálta. Komolyan azt se tudtam, hol tartja a férjem a csavarozógépet. Azt meg főleg nem, hogy hol kell bekapcsolni.

Ez a kis Hatodikom meg simán összeszerelte az asztalát. Azóta persze a polcokat is.

Így történt, hogy lassan sikerül (majdnem) mindent a helyére pakolnunk. :)

Hétvége-ajánló a végén

Ismét egy hétvége, ami nagyon sűrűre sikeredett.

Volt kajakverseny, lovasverseny. Sajnos a kajakosra el sem jutottam. Furdal is mindig a lelkiismeret, ha nem látom valamelyiküket. :(

De nem csak ezzel nem dicsekednék senkinek szívesen, hanem a kertünkkel sem. Véletlenül kicsit nagyobb telket vásároltunk, mint amekkorát rendben tudunk tartani. Így aztán Soma botgyűjteménye és a kifocizott fű (gaz) miatt kb úgy néz ki, mint ha kiskutyákat tenyésztenénk. Pedig csak 6 gyereket nevelünk. :)

El is határozom minden tavasszal, hogy na most majd minden másként lesz. Virágok virítanak, az üde zöld pázsitra senki sem lép rá, és a botok majd valahol máshol kapnak helyet.

Ennek jegyében Emesével virágmagokkal szórtuk tele a kertet, és még a barátnőinek is maradt belőle.

Ha szeretnéd, töltsd le a sablont, biztosan minden kislány örülni fog neki.

A két kicsi saját virágoskertet is kapott, itt az alkalom botanikai megfigyeléseket végezni. :)

Megemlékeztünk II. János Pál pápa boldoggá avatásáról is, üveget festettünk. Eredeti sablon ITT. 

Nekünk elég vattacukor színűre sikeredett, de hát nem klasszikus üvegfestékkel dolgoztunk, hanem matricással.

A lényeget a végére hagytam - szándékosan.

Este megnéztük az Urániában a Vad Magyarország című filmet. 

Ha csak tehetitek, menjetek, és nézzétek meg. Szerintem már nagycsoportos óvodás gyerekek is élvezni fogják, de a kisiskolások biztosan. Nálunk hatalmas sikert aratott! Reméljük, lesz folytatása is, hiszen ez a rész a vízi világot mutatta be.

ITT olvashattok egy rövid ismertetőt, illetve egy riportot Török Zoltánnal, a film rendezőjével.

További részleteket ITT nézhettek meg a filmből.

Török Zoltán blogját pedig ITT találjátok.