Gyereketető

Cantuccini a kamrából

2012-02-13T02:51:00.000-08:00

Évekig kitartottam. Nem ittam soha egy korty kávét sem.

Aztán amikor nem kellett már azon aggódnom, hogy ha én iszom, más is issza, akkor vettünk egy kávéfőzőt.

Szombaton pedig nekiálltam, és megsütöttem életem első cantucciniját.

Ami nélkül ugye nem kávé a kávé...

Csak azt nem értem, miért vártam ennyi ideig.

A süti elfogy kávé nélkül is egyébként, és gyerekjáték elkészíteni.

Hozzávalók:

25 dkg liszt

5 dkg vaj

10 dkg barnacukor

2 tojás

10 dkg mandula, mogyoró, vagy fenyőmag (vagy a három vegyesen)

8 dkg aszalt gyümölcs (mazsola, áfonya, narancshéj)

1 csipet só

fél zacskó sütőpor

A recept címében azért szerepel a kamra, mert a cantuccini maximálisan igazodik a kamrában található nyersanyagokhoz.

Ami muszáj az a liszt, cukor, vaj, tojás.

A többi tetszés szerint variálható, sütőport pedig nem tartalmaz az autentikus cantuccini.

Elkészítése:

A lisztet összekeverem a sütőporral, sóval, és félreteszem.

A tojást, vajat, cukrot habosra keverem, majd hozzáadom a lisztet is.

Végül belekeverem a magokat és az aszalt gyümölcsöket.

Nagyon fontos, hogy előmelegített sütőbe toljuk, és 180°C-on 25 perc alatt pirosra sütjük.

Ekkor kivesszük a sütőből, és felszeleteljük 1-2 cm-es darabokra.

Ezeket a tepsire visszaültetjük, és újból betoljuk a sütőbe. 5-5 percig szárítjuk még mindkét oldalán.

KÉSZ! :)

Pár szó Vacakról

2012-02-07T04:36:00.000-08:00

Kicsit magam alatt vagyok.

Vacak alig három hónapos, és úgy néz ki, elkerülhetetlen, hogy hétvégén megműtsék.

Eddig próbálta húzni-halasztani a dokibácsi, de már nincs mire várni, csak szenved.

Vele együtt persze mi is.

Közben nem panaszkodik, hanem tanul, okosodik.

Már tudja, hogy ha azt mondjuk "NEM", akkor azt nem szabad csinálnia, amit legjobban szeretne.

Buborékos móka a kertben

2012-02-07T03:52:00.000-08:00

Nálatok is úgy mennek a dolgok, hogy télen strandolni, nyáron korizni volna jó?

Mert nálunk így megy.

Végre tombol a tél, elő hát a buborékfújókkal!

Irány a terasz!

Kicsit fújt a szél, hideg is van, így nem sokáig gyönyörködhettünk bennük.

Aztán voltak, amelyek szépen földre szálltak.

Figyeltük őket, míg meg nem fagytunk...

Aztán a megfigyelt buborékok is megfagytak.

Tudtátok, hogy -25 °C alatti hőmérsékleten a buborék még a levegőben megfagy, és földet érve eltörik?

Ha ennél melegebb van, mondjuk -15°C, akkor földet érve fagy meg, szép lassan eltávozik belőle a levegő, és saját súlya alatt összeroskad.

Remélem, látszik a fotókon. :)

Sajtos ropogós levesbetét

2012-02-06T05:52:00.000-08:00

Ma olaszos napot rendeztem, lasagne van ebédre.

Mivel ilyenkor mindig azt kérdezik, hol a paradicsomleves, tudtam, hogy azt is kell főznöm.

Útközben a betűtésztához eszembe jutott, hogy inkább újítok egy cseppet.

Sajtot úgyis reszeltem, a pesztó is szem előtt volt, ezeket összekevertem, került még bele fenyőmag is, és apróra vágott baconszalonna.

Mindezt összekevertem, kiskanállal sütőpapírra halmoztam, és 210°C-on megpirítottam.

Forró levesben kicsit megolvadt a sajt, nekünk nagyon ízlett.

El tudom még képzelni krumplilevesben, és mindenféle krémleveshez is.

Ebéd után már csak az a kérdés, mitől ketchup-os Vacak orra?

Tippek?

Somlói, az igazi

2012-02-06T00:55:00.000-08:00

Vasárnap Istvánt ünnepeltük.

A tortát nemigen szereti mifelénk senki, az édességeket annál inkább.

István kedvence a somlói.

Az igazi.

Hozzávalók:

két lap piskóta 6-6 tojásból.

Az egyik piskóta kakaós, a másik sima.

Ezekhez felverek 6 tojást 6 evőkanál cukorral. Én egészben szoktam, nem választom szét a fehérjét és a sárgáját. Amikor ez kész, beleszitálok 6 evőkanálnyi lisztet.

A csokis ugyanígy készül, de egy evőkanál liszt helyett kakaóport kanalazok a tésztába.

Jól járunk, ha előre elkészítjük a piskótát, nem baj, ha megszárad, sőt!

Vaníliakrém 6 tojásból

A 6 tojás sárgáját elkeverem 6 evőkanál cukorral, a 6 fehérjét pedig lefagyasztom. A sárgájához teszek 6 evőkanál kukoricakeményítőt, jól kikeverem. Felöntöm bő 1 liter tejjel, és felteszem főni. Folyamatosan keverem, és amikor elkezd sűrűsödni, leveszem a tűzről.
Amikor elkészült, beletettem két evőkanál vaníliaesszenciát.

Rumos cukorszirup

Fél liter vizet felforralok 20 dkg cukorral, és egy deciliter rummal.

Mazsola, dió

A diót durvára daráljuk, a mazsolát rumba áztatjuk.

Csokoládéöntet

20 dkg vajat felolvasztunk, elkeverünk benne 10 dkg cukrot, három evőkanál kakaóport, és néhány evőkanál tejet, vagy a rumot, amiben a mazsola ázott.

Tetejére tejszínhab

Amikor minden hozzávalóval elkészültünk, egy négyszögletű üvegtálba belevágjuk a piskótát, felváltva a csokisat és simát. Meglocsoljuk a rumos cukorsziruppal.

Megszórjuk mazsolával, dióval, majd leöntjük vaníliakrémmel.

Újra piskóta következik, locsolás, majd mazsola és dió, végül vaníliakrém.

Ezt addig folytatjuk, míg a hozzávalók el nem fogynak.

A tetejét bevonjuk a csokiöntettel, majd tálaláskor tejszínhabbal.

Pogácsaszaggatóval kis köröket szaggatok belőle, ezeket tányérokra tettem.

A maradék darabokért reggelinél lehetett versenyezni. aki időben felkelt, beágyazott, szellőztetett, annak még jutott. :))))

Bónuszfotó: Vacak a hóban

Annyira élvezi, velünk együtt...! :)))

Reggeli szombaton

2012-02-03T23:28:00.000-08:00

Avagy klasszikus tojásrántotta újragondolva.

Hozzávalók:
tojás
baconszalonna
zöldborsó
friss petrezselyem
só

A tojásokat felverem, és hozzá keverem a szalonnát, és a zöldborsót.

Megsózom, és muffin formákba töltögetem.

Egy kapszliba kb 1 tojás fér bele.

Mellé forró limonádé dukál.
Ehhez vizet forralok, majd mézet, citromlevet, fahéj rudat, szegfűszeget teszek bele. Addig forralom, míg a méz fel nem oldódik benne.
Ízlés szerint rummal, kifacsart narancs levével fokozhatjuk az ízorgiát.

Arra gondoltam, készítenék egy "listát" forró italokból. Szívesen kipróbálnánk más finomságokat is itthon.
Ti miket szoktatok készíteni?

Pici krepp virágok tutorial

2012-02-03T02:39:00.000-08:00

Hiába, mindig az kell, ami nincs. Most, hogy végre itt a hó, valahogy vágyódunk a tavasz színei után.

Pici krepp virágokat készítettünk, pici üvegekben várják a tavaszt.

Érdemes egyszerre többet készíteni, mert az előkészülettel megy el a legtöbb idő.

Mi kell hozzá?

krepp papír:

rózsaszín és zöld

hobbiragasztó

vékony drót

(hobbiboltban kapható, különböző színekben is, én zöldet vettem az egyszerűség kedvéért)

A rózsaszínből virágonként három kis sziromra kell szükség. Ezeket félbehajtjuk.

A zöld papírból is kell egy levélke.

Meg egy vékony csík.

A levélkét ráragasztjuk az egyik drótra.

A szirmokat a másik drótra.

Kettőt egymással szemben,

a harmadikat egy picit lejjebb ragasztjuk.

Összefogjuk a két drótot, és egymásra tesszük, a levélkés legyen alul.

A vékony csíkkal körbetekerjük, összefogjuk a két drótot.

Kész. A végeredmény hajlítható, szúrható, így ajándékokra, levélpapírra, scrapbook-hoz is használható.

Az ötlet továbbgondolva INNEN származik.

Bögremelegítő tutorial

2012-02-03T01:41:00.000-08:00

Előre szólok, nagyon egyszerű, szinte egyszerűbb, mint ahogy itt leírom. :)

Kézzel is érdemes nekiállni, a varrógép csak kicsit gyorst rajta.

Először is szemrevételezzük a bögrét, melyre készítjük a melegítőt. Egyszerűbb a dolgunk, ha egyenes henger a bögre alapja, és nem szélesedik avagy keskenyedik.

Mérjük le, mekkora legyen a melegítő magassága, és szélessége, és hagyjunk rá fél-fél centit a varrások miatt.

Én egyben vágtam ki, és félbehajtottam, de ha kisebb maradékokból dolgozunk, akkor ugye kétszer kell venni a téglalapot.

Egy téglalapnyi vatelint is vágunk.

A bögremelegítő textiljét most díszíthetjük, én csak egy csík csipkét varrtam rá.

Utána színt színre fordítunk, és az egyik oldalra bedugunk egy kb. 3 cm hosszú kalapgumit, amivel gombolni tudunk majd.

Hozzávesszük a vatelint, és a három réteget egymáshoz varrjuk. Oldalt hagyunk egy kis rést, ahol kifordítjuk majd.

Ezt a kis rést kézzel varrtam össze.

A másik oldalra kerül a gomb.

Kész. :)

Zsebmelegítő

2012-02-02T05:50:00.000-08:00

Nincs mese, itt a hideg! :)

Ennek örömére készítettem a gyerekeknek zsebmelegítőt.

Az elsőt természetesen Emesének. Filcből négy egyforma kört vágtam.

Kettőt díszítettem, majd összevarrtam egy díszeset, és egy simát.

Rizzsel töltöttem.

Mikróban 30-40 másodperc alatt forró lesz, és indulásra kész! :)

ÖTLET FORRÁSA

A klasszikus pacsi, avagy...

2012-02-02T05:16:00.000-08:00

...aminek nincs sok értelme, mégis muszáj megtanulni.

És Soma megtanította. :)

Tavaly Alfinak, a szomszédnak, most pedig Vacaknak is.

A felvételen látszik, hogy a kis Vacak laterális dominanciája még nem alakult ki. :)

Bögremelegítő

2012-02-02T02:01:00.000-08:00

Az elmúlt hetünk nagyon zsúfoltra sikeredett. Istvánnak rengeteg munka sűrűsödött bele, emiatt aztán nekem is. Nem bántam, csak hiányzott a délelőtti béke és nyugalom. Ráadásul Vacak is beteg lett, és még most is aggódom érte. :(

Hát...kislány a drága, és hüvelygyulladást kapott.

A szakszerű állatorvosi vélemény szerint a pisije csurgott vissza, és ez okozta a gyulladást. Szegénykémnek nagyon kellemetlen volt, naponta percekig tartó kínzásnak volt kitéve a rendelőben, mire a hüvelykúpot beleimádkozta az orvosi team. (két asszisztens lefogta, orvos próbálkozott)

Első nap Csincsivel vittük el, aki ugye állatorvosnak készül már évek óta. Ő elsősorban tanulni jött velem, cserébe egy hatalmas érzelmi megrázkódtatással távozott.

Kis megingás után azonban kitart eredeti terve mellett.

A kezelésnek már vége, de minden pisinél fájdalmasan vinnyog, szóval ma este visszamegyünk.

Addig is igyekszem az élet apró örömeire figyelni.

Jön a hideg, remélhetőleg a hó, és nekem ez a kedvencem.

Reggeli forró tej mellé, meglepetésnek készülnek a bögre-pohár melegítők. :)

Klikk...!

2012-01-27T01:36:00.000-08:00

...és Vacak már farkcsóválva várja a jutalomfalatot. :)

Tudja, hogy minden klikk után jár neki.

De mi is ez a klikk? Egy hónappal ezelőtt nekem sem volt róla semmilyen fogalmam, ma pedig egy csodálatosan hatékony módszernek tartom.

A módszerről rengeteg internetes oldalon olvashattok, például ITT.

Én most inkább a személyes tapasztalataimról írnék.

A klikk egy hang, mely jól elkülönül a környezet hangjaitól, egy kattintáshoz tudom legjobban hasonlítani.

Egy kis szerkezet, amivel klikkelünk, abban az esetben, ha a kutyánk valamit jól csinált.

Az okos könyvek úgy fogalmaznak, hogy lefényképezzük a pillanatot, amikor a kutya azt csinálta, amit várunk tőle.

Egyetlen szabály: klikk után jutalomfalat jár. Így aztán a kutyus rendkívül hamar megtanulja, mit is szeretnénk tőle. :)

Az egész tanulási folyamat rendkívül szórakoztató, és azt kell mondjam, addiktív. Már ami engem illet.:)

Mindig azt gondoltam, egy kutyát valamire megtanítani fáradtságos, izzasztó folyamat.

És most látom, hogy egyáltalán nem az. Mivel a kutyának rendkívül sok sikerélményt jelent, nincs ez másként velem sem, hiszen percről percre azt élem meg, hogy ügyes gazdi vagyok.

A kilikkerrel bő két hete kezdtünk dolgozni.

Az első héten Vacak megtanulta, hogy ha klikkelek, jutalomfalatot kap. Én megtanultam, hogyan tudok egy adott pillanatot leghatékonyabban elkapni.

Egyébiránt pedig az egész család azt a kis bigyót nyomkodta, és nyomtalanul tűntek el a lecsókolbászkarikák. :)

(természetesen ezt az ételadagot levontuk a vacsorából, reggeliből)

Aztán elérkezett a nap, amikor elég volt megnyomni a klikkert, és Vacak mindent hátrahagyva rohant hozzánk.

A tanítást ekkor kezdtük el.

EBBEN a könyvben részletesen le vagyon írva, mit hogyan tanítunk meg a klikker segítségével, de nekem nagy segítség volt, hogy Bori meg is mutatta élőben.

Elmondhatom, hogy Vacak már mindent tud, amit egy kiskutyának tudnia kell:

ülni

feküdni

maradni ( természesen ez még csak fél percig megy, az idő fokozatosan növelendő)

láb mellett sétálni az utcán (tegnap mindig azt hittem, elveszett, annyira szépen, laza pórázon jött mellettem)

helyére menni (ott maradni ritkán szokott, az újabb feladat reményében jön utánunk)

és természetesen ha meghallja a nevét, egy pillanat alatt előttünk terem. (ezt behívásnak mondják szaknyelven.)

A klikker segítségével az állatorvosi rendelőbe is sikerült saját lábán bemennie, pedig tudta szegénykém, hogy ami ott következik, az fájni fog. :(

Ezt a videót ma készítettem, éppen kint játszott a kertben, én pedig bentről szóltam neki.

Itt most nem klikkeltem, mert sajnos a gép és a jutifalat lefoglalta a kezeimet. :)

Amit most tanulunk: szemkontaktus felvétele séta közben.
Valahányszor rámnéz a séta során, megnyomom a klikkert, és dicséret, jutalomfalat. :) Hazafelé szinte le sem vette rólam a szemét. :)

Ebéd kettesben

2012-01-26T00:04:00.000-08:00

Ahogy végignézek az életünkön, elmondhatom, minden álmom valóra válik szép lassan.

Még az is, hogy István itthonról tudjon dolgozni.

A munka így sokkal hatékonyabb, mert nem megy el több óra a munkahelyre való eljutással, majd ugyanez hazafelé. Persze ami engem érint, én annak örülök, hogy több időt tudunk a gyerekekkel együtt tölteni.

Délután 5-8 között szünetelhet a munka, amikor pedig a gyerekek már alszanak, akkor be tudja pótolni az itt kieső időt.

És a főnyeremény: együtt ebédelhetünk! Ráadásul akár kettesben is.

Tegnap az egyik kedvencét főztem: levest marhahúsból, velős-csonttal.

A leves után kenyeret pirítottam, a forró csontból kirázogattam a velőt. A pirítósra kenve, sózva, lilahagymával fejedelmi volt.

Ti szoktatok velőt enni? Bevallom, én elmúltam 30 éves, mikor először készítettem, és meg mertem kóstolni.

A csontot persze Vacak kapta. :)

Eleinte azt hitte, ez a csont maga a Főellenség, és jól megugatta! Miután a csont behódolt, összebarátkoztak.

Annyira, hogy szerintem a csonttal álmodott.

De még álmában is szemmel tartotta...

Az a bizonyos félévi...

2012-01-24T02:08:00.000-08:00

...igen, a bizonyítvány.

Talán túl nagy jelentőséget tulajdonítunk neki.

Örök példa számomra Zsombor fiam, akinek soha nem sikerült matekból ötösnek lennie. Mégis felvették egy jónevű nyolcosztályos gimnáziumba. És ott is mindig négyes volt matekból. Nem értettem.

Miért látom én azt, hogy igenis kifejezetten jó esze van hozzá. Hiszen alig volt 4 éves, mikor ismerte az órát. De nem úgy, hogy "az ott a tiktakk", hanem ha megkérdeztem, hány óra van, azt válaszolta, hogy fél négy múlt két perccel. 5 évesen tudott szorozni, megértette egy pillanat alatt az osztást, kiszámolta, mennyit fizetünk majd a boltban.

Szóval a rozsdás bökőt a nyakamhoz engedtem volna, hogy mindig ötöse lesz matekból.

És nem, és nem, és nem.

Aztán volt egy fölöslegesnek látszó körünk az egyik piarista gimnáziumban. Ott Vízhányó Zsolt Tanár Úr (igen, csupa nagy betűvel) kezei alá került Zsombor. Az első jegyei kettesek voltak, de félévkor már ötöst kapott.
Életében először.
Igaz, sokszor éjfélig ült egy-egy példa felett. És akkor egy reggel azt mondta, ő matematika tanár lesz. Olyan, mint Vízhányó Zsolt. Ha jól emlékszem, ezt hívják példaképnek...és annyira kevés van belőlük.
Aztán vissza került a régi gimnáziumba, és egy évvel korábban választott fakultációt is, természetesen a matekot.
Amilyen mázlija van, ismét egy nagyszerű tanár - Holló Gábor tanár Úr - tanítja.
Az Arany Dániel országos tanulmányi verseny második fordulójára egyedül ő jutott tovább a csoportból.
De félévkor négyest kapott.

Természetesen nem kaptam a szívemhez, mert tökéletesen immunis lettem az utóbbi időben.
Zsombort sem viselte meg a dolog, kiment az Educatio 2012-re, meg sem állt az ELTE matematikus szak standjáig, ott megszerzett minden információt, és teszi a dolgát. A jegyei csak utolsó két évben számítanak be, az meg még csak jövőre lesz. Ha ismét négyest kapna, legfeljebb duplázik majd.

Mindezt csak azért meséltem el, hogy tudjátok, egy négyes nem a világ. De szerintem egy hármas sem az. Sőt, adott esetben egy kettes sem.

A két kicsivel rengeteget tanultam együtt idén is. Hazajönnek a suliból, ebédelünk, beszélgetünk, és lecke.
Együtt. Másfél-két óra, de szinte mindent ellenőriztem, kikérdeztem, kijavítottam.
Sokan mondják, ne tanuljunk együtt a gyerekkel, mert akkor sosem lesz önálló. Ezzel egyet is értek. Amíg itthon oktattam őket, rengeteget tanultak önállóan.
De az iskola más. Kevés olyan gyereket ismerek, aki nem kap napi segítséget a szüleitől, és mégis kitűnő tanuló.
Mert bizony elfelejtik, hogy holnap lesz kedd, és holnap lesz a dolgozat is. Nem figyelik, mikor van az utolsó lecke természetből, és bizony abból is jegy kerekedik hamarosan. Azt se bánják, hogy kevés jegyük van, tehát biztosan fognak felelni. Igen, ilyen apróságokon múlhat egy félévi, év végi ötös!
Nos, Emese kitűnő lett.
Somának három négyese lett.
1. Matekból. :)
Nem, nem vettem a szívemre, sokszor összead kivonás helyett, vagy kifelejt egy részfeladatot. De ugyanolyan jó képességű matematikából, mint Zsombor.
2.Természetből.
Igaz, a témazárói ötösök lettek, de bizony egyszer becsúszott egy hármas röpdolgozat. És az iskolarendszer nem tűri ezeket a kihágásokat.
3. Nyelvtanból
Sajnos a helyesírása igen sok kívánnivalót hagy maga után.

Mesi felvételit is írt, ugyanabba a nyolcosztályos gimibe menne, ahová a nagyok is járnak. Somának pedig most jön az igazi hajtás, az év végi jegyei beszámítanak a jövő évi felvételibe.

Hát így állunk. :)

Muffin kapszli házilag

2012-01-22T03:45:00.000-08:00

Elviekben én nagyon rendes háziasszony vagyok, mindig gondoskodom arról, hogy tele legyen a hűtő, a kamra.

Mégis, néha felsülök...azaz bekeverek egy nagy adag muffintésztát, és akkor jut eszembe, hogy elfogyott a papírkapszli.

Ekkor jön a nagy segítség.

Gugli, a jóbarát.

ITT és ITT találtam jó ötleteket. Mivel az alufóliát nem szeretem annyira, az utóbbinál maradtam.

Sütőpapírból hajtogattam meg a kapszlikat.

Choco banana

2012-01-21T02:30:00.000-08:00

A mai desszertünk. :)

Annyira egyszerű, és legalább annyira finom.

Ráadásul mindenki szereti.

Elkészítése:

Csokit olvasztok egy pici olajjal.

Közben a banánokat három-négy egyenlő részre vágom. Mindegyik banánba egy fagylaltpálcikát szúrok.

A banánokat meglocsolom a csokoládéval, majd sütőpapíron dermesztem.

Amikor már nem folyik a csoki, de még nem is szilárd, akkor díszítem. Mandula, mogyoró, aprított kandírozott gyümölcsök...jöhet minden. :)

Vacak angolul tanul

2012-01-19T05:16:00.000-08:00

És elég jól megy neki!

Nemezelt gombok

2012-01-18T01:42:00.000-08:00

Ma délelőtt gombokat nemezeltem.

Összesen 15 db lett, közben megsült az ebéd is.

A lányok egyszínű ruháit feldobja.

Összecsomagolva remek apró ajándék lesz belőle.

Felfűzve nyakba kívánkozik.

Ötlet forrása a GOMBVILÁG BLOG. :)

Betűtípusok - memória játék

2012-01-17T01:29:00.000-08:00

Egy ötletes játékot szeretnék megosztani veletek. Soma kapta a keresztszüleitől karácsonyra.

Ezúton is köszönet érte! :)

Elsősöknek, olvasni tanuló gyerekeknek hatalmas segítség, a felnőttek esetében pedig karbantartja a vizuális emlékezetet. Akár nagycsoportos ovisokkal is játszható, teszteltem, nagyon élvezték!

A lapokat mentsétek el, nyomtassátok ki két példányban. Ha sokáig szeretnétek használni, érdemes laminálni is.

Játszható hagyományos memória játék szabályaival, de tetszés szerint variálható is.

Nálunk a kedvenc:

A két paklit szétválasztom, az egyiket szétosztjuk annyi felé, ahányan játszunk. Érdemes sokan játszani, vagy esetleg csökkenthetjük az elemszámot.

A másik paklit lefelé fordítjuk, és sorban mindenki húz egyet belőle. Mindenki megmutatja, mit húzott, majd lefordítva maga elé teszi. Ha nála van a pár, egymásra teheti őket, ha pedig nincs, a kör végén lehet cserélgetni.

Az a nyertes, akinek legelőször meglesz minden párja!

Hajni, köszönöm! :)

2012-01-16T03:12:00.000-08:00

Mikor Vacakról másodszorra írtam, Hajni a hozzászólások közt felhívta a figyelmemet egy könyvre:

Korom Gábor: Neked ugatok

Bátran állítom, életem legjobb döntése volt, hogy megvásároltam.

Nem csupán azért, mert addig nem volt semmilyen kutyanevelési könyvünk itthon, hanem mert ez a könyv alapjaiban változtathatja meg kutya és ember kapcsolatát.

Amikor arról írtam, Vacak milyen remek partner a gyereknevelésben, nyilván komolyan gondoltam, de ezek a tények senkit ne tévesszenek meg, emiatt nem szabad kutyát hozni a házhoz.

Viszont vannak pillanatok, amelyekért érdemes. :)

Azt már az elején elhatároztuk, hogy nekünk egy jól nevelt kutyánk lesz.

/Tudjátok, jól nevelt gyerekek, jól nevelt kiskutya. :))))/

Nos, a Tükör-módszernek köszönhetően igen jó úton haladunk.

/Rossz hír: a gyereknevelésről nem jelent meg semmilyen tuti könyv, vagy módszer. :((((/

Nem hittem volna, hogy 10 hetes kiskutya már tökéletesen megérti a lényeges vezényszavakat, és készen áll rá, hogy minden körülmények között engedelmeskedni tudjon ezeknek.

Ebben nagy segítségünkre volt Bori is, aki a Tükör módszer oktatójaként eljött hozzánk, és a gyakorlatban is megmutatta, mit, hogyan célszerű tanítani a kutyusnak.

Sok apróságra eddig nem figyeltünk.

Amikor valami rossz fát tesz a tűzre, és nemtetszésünknek vagyunk kénytelen hangot adni, sose nevezzük a nevén. A nevéhez csak és kizárólag jó élményeket kapcsoljon, ha azt meghallja, tudnia kell, hogy itt az ideje a gazdihoz szaladni.
Egy vezényszót egyszer mondunk el, különben megtanulja, hogy "ezerszer is elhangzik, ráérek engedelmeskedni..."
Amikor hazaérünk, nem őt üdvözöljük először, amikor elmegyünk, nem köszönünk el tőle.
A kutya mindig legyen éhes. Sok problémát megelőzhetünk ezzel.

És persze játék, játék, játék, kimerülésig.

Hát ez megy is nálunk, estére annyira kipurcan, hogy reggelig meg sem mozdul.

(jó, jó, nemsokára írok másról is...)

Cserépben sült túrógombóc

2012-01-11T02:52:00.000-08:00

Miután Vacakkal portyáztunk egy hatalmasat (elmentünk az utca végéig!), rádöbbentem, hogy ebéd még sehol...

Túrógombócot terveztem, így aztán eme felfedezés tényleg sokkoló hatással bírt. A gombócnak ugye állnia kell, főnie kell, hemperegnie a morzsában.

Ráadásul azt is elfelejtettem, mennyi darát szoktam 1 kg túróhoz keverni.

Mint a mai modern háziasszonyok, én is elindultam, hogy megguglizom a pontos arányokat.

Na és akkor nagyot fordult velem a világ. Mert EZT találtam.

S ha már megtaláltam, ki is próbáltam.

Kicsit másként, mert nem volt itthon zsemlém, így a karácsonyról megmaradt kekszeket használtam fel.

Azzal is működik a recept, így a mi gombócunk mézeskalács ízű lett.

A bónusz a receptben a zsemlemorzsa készítése volt. A vajon megpirítjuk a zsemlemorzsát és egy pici cukrot is, ami kellemesen karamellizálódik, picit ropogós lesz.

S ha már sok időt sikerült megspórolnom, tudok írni pár szót Vacakról is.

Nos Vacak szobatiszta lett pontosan azon a napon, mikor először kettesben maradtunk. Talán nem véletlen. :)

Tud már helyre menni, és ott maradni!

Átalussza az éjszakát, szigorúan az ágyam alatt.

Hobbija a kertészkedés. Mondjuk jobban örültem volna, ha megtanul vasalni, de ismét koppantam.

Megyek is, mert két kosárnyi ruha vár. :(

Crispy müzli házilag (ropogós)

2012-01-08T01:42:00.000-08:00

Mostanában reggel kicsit kevesebb időm van. Így aztán elmaradtak a villásreggelik, frissen sült kiflik hétköznap.

Helyette müzlit esznek szegények. :) Igenám, de az igazán finom fajták méregdrágán kelletik magukat.

Utánanéztem, hogyan lehetne azt a ropogós félét itthon is előállítani. Jelentem, van megoldás!

Zöld Máté honlapján találtam rá, és már a sokadik adagot készítem.

A receptet egy kicsit módosítottam, mert nem szeretjük a kókuszt.

4 bögre zabpelyhet tettem a tepsibe. (nem kell bele sütőpapír, mert nem maszatolja össze a tepsit)

1 bögre forró vízben elkevertem 2 evőkanál mézet, és egy evőkanál nádmelaszt. Hozzáadtam egy evőkanál olajat is.

Ezt ráöntöttem a zabpehelyre, és alaposan elkevertem az egészet.

170°C-on kezdtem sütni.

Sűrűn bekukkantottam a sütőbe, kb egy óra múlva lett készen.

Mikor kihűlt, üvegekbe töltöttem. Reggel mindenki ízlés szerint tesz hozzá kukoricapelyhet, mazsolát, friss gyümölcsöt, pirított mandulát, diót, mogyorót.

Nagyon finom! :)

Vacak nevel

2012-01-08T01:17:00.000-08:00

Én, mint 6 gyerekes édesanya óriási hálával tartozom Vacaknak, a lassan 9 hetes goldimnak.

Íme a lista, amit nekem sosem sikerült elérnem, Vacak pedig 2 hét alatt megtanított minden gyerekemnek:

1. Papucsban közlekedünk a lakásban

(már első éjjel sem akartak kutyapisibe lépni)

2. Nem hagyjuk "szanamegszét" a játékokat, zoknikat, gitárpengetőket, stb a földön, elpakoljuk a cipőket az előszobában.

(Vacak nem vacakolt, egyszerűen megrágott néhány cuccot)

3. Amit elvállaltam, meg is csinálom

(beosztottuk a sétákat, pisiltetéseket)

4. Anya a falkavezér, Apa a domináns hím

(elég ciki volt szembesülni azzal, hogy egy kutya hamarabb tanul meg egyes szabályokat, mint ők)

5. Aki feláll az asztaltól, az befejezte az evést

Istvánnak és nekem is hatalmas adag önbizalmat adott Vacak. Megerősített az irányítói szerepünk fontosságában. Ami bizony kezdett kicsúszni a kezünkből, lévén már nagykorú és kamasz gyerekeink vannak.

Rádöbbentünk egy hét alatt, hogy mennyire fontos számukra az iránymutatás még mindig....

Főzőcske Vacakkal

2012-01-07T04:57:00.000-08:00

Főzök :)

Eszünk :)

Jövök ám a receptekkel is. :)

Ruhából táska

2012-01-02T06:50:00.000-08:00

Szép lassan meg kell barátkoznom a gondolattal, hogy nem lesz már több kisbabánk.

Nem mondom, hogy könnyű a barátkozás, de Vacak sokat segít nekem ebben. :)

El is kezdtem felszámolni azt a néhány kisruhát, amit annak idején nem ajándékoztam el.

Hogy a rugikból mi lesz, azt nem tudom, de ez a kordbársony kötényruha már új életet kezdett táska formájában.

Kényelmesen elfér benne pár könyv, tolltartó, és mobil.

A vállánál szétszedtem, ide rögzítettem a táskapántot.

A fodor alatt szépen megbújik az alsó varrás, semmi sem látszik ki belőle.

Anton Berg házilag

2011-12-30T08:00:00.000-08:00

Ha már elmúlt karácsony, mégsem készíthetünk szaloncukrokat a maradék csepp marcipánból.

Így lettek Anton Berg desszertjeink.

Az ihletet Gyopi barátnőmtől kaptam. :)

Hozzávalók:

marcipánmassza

aszalt szilva

portói bor

étcsokoládé

1-2 evőkanál olaj

Elkészítés:

Először a marcipánmasszát készítem el.

Ehhez cukorszirupot főzök 30 dkg cukorból és 1 dl vízből.

Ebbe a szirupba keverem bele a darált mandulát. Amikor már nem égeti a kezemet, de még meleg,

porcukor segítségével kinyújtom.

Kis pálinkáspoharakkal köröket szaggatok belőle, a maradékokat újra lehet nyújtani, szaggatni, míg el nem fogynak.

Utána 30 dkg aszalt szilvára 1dl-nyi portói bort öntöttem, és botmixer segítségével pépesítettem. Azért arra figyeltem, hogy nem bébiétel készül, maradjanak benne darabok is. :)

Ezt a masszát kanalaztam a marcipán lapokra.

Sütőpapírra tettem a korongokat, majd az olvasztott csokival leöntöttem a tetejüket egy kiskanál segítségével.

Amikor megszilárdult a tetejükön a csoki, mindet sorban megfürdettem még egyszer a csokoládéban.

A duplacsokis megoldásra azért volt szükség, hogy a szilvás massza egyben maradjon a tetején.

Már csak meg kellett enni. :)

Játékok Szilveszterre

2011-12-30T07:29:00.000-08:00

Szeretem az év utolsó napját. Ilyenkor hálát adunk az előző év minden történéséért, és egymásért.
És persze játszunk, együtt vagyunk.
Idén két nagyobbunk már külön tölti az estét, ezért korábban elkezdjük a szokásos programjainkat.
Ebéd után rögtön. :)
Borítékokat készítettem, amelyekben egy-egy lapot helyeztem el. Ezekre írtam rá, mit fogunk csinálni a következő borítékig, azaz egy óra hosszáig.
Erre azért volt szükség, hogy mindenre maradjon idő.

A kérdések, feladatok, egyebek a következők:

1. 2011. év fotóinak kivetítése. Nevetés, emlékek felidézése...:)

2. Játék: Az érzelmek birodalma

3. Köszönet és hála
Kártyákat teszek az asztal közepére, és mindenki ráírja, mit köszön meg a másiknak. Ami megosztható, azt elmondjuk hangosan is, de természetesen lehet olyan is, amikor csak a két emberre tartozik a köszönet.
Egy ember természetesen többeknek is készíthet kártyát, sőt az a jó, ha tulajdonképpen mindenki mindenkitől kap. Igyekszünk minél konkrétabb köszönetet írni.

4. Családi activity
A hagyományos táblán játszunk, de a kártyákat mi készítjük hozzá.
A kártyákra összeírtunk olyan gyerekszájakat, vicces családi történeteket, melyek velünk történtek meg, ezért mindannyian ismerjük ezeket.
Minden kör 6 pontos nyílt kör.
Amilyen mezőn állunk, megszabja, hogy mutogatunk, rajzolunk, vagy beszélünk.
Egy kártyán csak egy esemény vagy gyerekszáj szerepel.
(remélem, érthető voltam)

5. Célok 2012-re
Mindenki összeír néhány célt, amit szeretne elérni.
Ezeket egy kupacba tesszük, és egyenként felolvasom. Ki kell találni, ki írhatta.
Néha egyszerű, de bizony mindig volt sok olyan is, hogy beletört a bicska.
Ki határozhatta el, hogy ezentúl minden este fogat mos???
(ugye-ugye, mik ki nem derülnek....)

6. Vacsora készítése
Mindenki kap egy részfeladatot. :)

7. Rajzold le, mi volt az a 3-4 esemény, ami meghatározó volt számodra 2011-ben!
Ezeket felfűzöm, és a nappalinkat díszíti a következő évben.

Légfrissítő-Illatosító házilag

2011-12-30T06:49:00.000-08:00

Az ötlet annyira kézenfekvő és egyszerű, hogy nem is tudom, megérdemel-e egy külön bejegyzést.

De én pont az ilyen egyszerű és kézenfekvő ötleteket szeretem.

Így aztán eldöntöttem, megírom.

Hozzávalók:

zselatin

víz

ételfesték

illóolaj

kis méretű üvegedény

(pl. bébiételes)

Először is kimértem, mennyi víz fért bele az üvegbe. Utána kiszámoltam, mennyi zselatin köt meg annyi vizet.

Megsúgom: 1 dl vízhez 2 evőkanál zselatin szükséges.

A zselatint felfőztem a vízben, majd amikor már kicsit hűlt, de még nem kötött meg, hozzáadtam az ételfestéket, és az illóolajat.

Beleöntöttem az üvegbe, majd a hűtőbe tettem hűlni.

Nálunk a fürdőszobába került. Amikor kezet mosok, olyan, mintha egy illatos rózsalugasba érkeznék.

Nedves törlőkendő sáros tappancsoknak (házilag)

2011-12-29T08:31:00.000-08:00

Na jó, nevezhetjük simán popsitörlőnek is, elvégre ez az őse. Legalábbis a gyerekes családokban.

Már régen szobatiszta volt minden gyerekünk, mikor még mindig vásároltuk. Volt belőle az autóban, és nem indultunk el erdei túrára sem enélkül. Hihetetlenül praktikusnak bizonyult.

Most, hogy Vacak "kimegy a kertbe-bejön a házba", ki kellett találnunk valamit, hogy a lakás tisztasági faktora megmaradjon.

Fogtunk egy félig elfogyott konyhai törlőkendőt, majd háromfelé vágtuk.

(jó-jó, István vágta)

Kiszedte a középső hengert belőle.

Beletettük egy műanyag tégelybe.

A gyerekek egy pohárban összekevertek fél evőkanál szappant fél evőkanál olajjal és 2 dl vízzel.

Ezzel kanalanként szép fokozatosan locsolgattuk a kenőket.

Forgattuk jobbra-balra, fejre állítottuk, és szépen átitatódott mindenhol.

Nem csak kutyás házakhoz! :)

Vacak

2011-12-29T02:24:00.000-08:00

Ha még egyszer kiskutyánk lesz, nem szenteste fogjuk elhozni, az biztos.

Szegénykém alaposan megsínylette a hatalmas vendégjárást. Azért túlélte, és rendkívül kedves volt mindenkivel, mint aki tudja, hogy a vendég az vendég.

Nem tudom, elmeséljem-e, hogy ő is volt vendégségben. Szupertitkos akció volt ugyanis.

De azért elmesélem. :)

Az én kedves nagymamám már 92 éves, és az egyik fővárosi Arany Alkony Idősek Otthonának lakója.

Ebben az otthonban van egy másfél szobás kis lakása. Mosnak rá, főznek rá, nagyjából jól is érzi magát.

Régebben mindig elhoztuk őt magunkhoz karácsonykor, de mostanra már túl hosszú neki az út, és jobban szereti, ha mi látogatjuk őt. Igen ám, de Vacakot nem hagyhattuk még egyedül, az meg egyszerűen vállalhatatlan lett volna, hogy valamelyik gyerek a kutya miatt nem jön velünk. Mert ugye a kutya nem lehet fontosabb a Dédinél.

Elég hamar megszületett a döntés, hogy magunkkal visszük. Az úton jól viselkedett, egyszer hányt egy picit, de hát még nem szokta az autóutat.

A portásnak nagyot köszöntünk, meg sem említettük neki, hogy a kosárból nem plüss jegesmedve, hanem egy élő kiskutya kukucskál.

Abban állapodtunk meg, hogy a Dédinek sem említjük a kutyust, mert szeretnénk, ha még sokáig köztünk lenne, de legalábbis nem karácsonykor kapna szívbajt.

A gyerekek sorban leültek a kanapéra, Soma ölében Vacak, egy pulcsiba tekerve.

Vacak tudta, hogy sem morogni, sem horkolni, sem nyávogni nem szabad.

Ilyen sikerélményben még sosem volt részünk, ugyanis a gyerekeinkkel hiába beszéltünk meg ilyesmit, egyszerűen elfelejtették két pillanat alatt.

Képzeljétek, Dédi semmit nem vette észre az egész akcióból!

Illetve valami azért feltűnhetett neki...ugyanis szóvá tette, hogy Soma máskor milyen kis sajtkukac, most meg szépen ül, csendben van, és mosolyog. :)

Ekkor megállapítottam magamban, hogy bizony, a kutya nevel.

Szóval Vacakban sok örömünk telik azóta is.

Elkészült a törzskönyve is. :)

A reggeleket beosztottuk, mikor ki kel fel hozzá.

Éjszaka már nem pisil be, azóta, mióta megtalálta Mesit és Somát. Ott alszik ugyanis náluk. Nappal is bírná, de minden apró izgalomra bekapcsol a vesegombja, és annyi...:(((

Igyekszünk minél több időt a kertben tölteni vele, és már megtalálta a levenduláimat is. Az már most látszik, hogy nagy kertész lesz.

Mindenben a gyerekek gondoskodnak róla, takarítanak, etetik, tanítják.

Hallgat a nevére, és már tud ülni is. Igaz, még csak jutalomfalatért hajlandó ezt bemutatni.

Psszt! Azért, ha valaki nálam tapasztaltabb kutyatartó olvasómnak van tuti tippje a benti szobatisztaságra, ne fogja vissza magát a tanácsadásban. Írhattam volna azt is, hogy SOS segítsetek! :))))

Mindig friss petrezselyem

2011-12-28T01:53:00.000-08:00

Amikor karácsony másnapján sétálni indultunk, Soma elképedt, milyen üres és csendes a város.

Meg is kérdezte, nem halnak-e meg ilyenkor emberek, akik elfelejtenek bevásárolni. Hiába, Soma már a nonstop nyitva tartó üzletek világába született bele.

Nekem viszont különös örömet jelent, ha nem kell boltba mennem, mégis gondoskodhatok arról, hogy minden friss legyen itthon.

Például a petrezselyem is.

Tudtátok-e, hogy a levesbe vásárolt fehérrépa tönkjét vízbe áztatva folyamatosan kihajt újra és újra a friss petrezselyem?

Emlékszem, nagymamámnál mindig volt az ablakban ilyen petrezselyem, és a számomra legendás borsólevesbe én tehettem bele a friss zöld levélkéket.

A Szenteste

2011-12-27T08:50:00.000-08:00

Alig vártam, hogy újra írhassak, de egyszerűen nem volt egy szabad percem sem. Igazából most sincs ám, csak már muszáj. :)

Naszóval, még december 22-én kezdődtek az események, amikor István házimunka közben félig lerokkant.

Izé...vagyis a lábára ejtett egy tányért. Semmi különös - gondoltam, de aztán kiderült, elbagatellizáltam a dolgot. A láb dagadni és lilulni kezdett.

Ennek ellenére István hatékonyan tudott segédkezni az előkészületekben felpolcolt lábbal is:

a gyerekek verbális irányítása lett a feladata.

Gondolhatjátok milyen az, amikor 6 gyereket próbál szavakkal rávenni a rendrakásra...

Sebaj, 24-én, a sebészeti ügyeleten kipihentük a készülődés fáradalmait. Itt kiderült, hogy nincs eltörve a láb, csak egy szép nagy vérömleny keletkezett, ami nyomkodja az idegeket, hát ez a hatalmas fájdalom oka.

Amikor a baj manifesztálódott is, már az ajkait sem bírta kinyitni.

Ezt a gyengeségét azonban csúnyán kihasználtuk.

De erről később.

Szokás szerint megérkezett hozzánk édesapám, megfőtt az ebéd is.

Évek óta nem készülök semmilyen különlegességgel.

Ennek rövid története 5 évre nyúlik vissza, amikor aztán volt ám karácsonyi fogás az asztalon! A gyerekek meg sorban jöttek hozzám, és sugdosták a fülembe, hogy ehetnek-e makk levest...

(Makk leves az a smack márkanév alatt futó borzalom, ami egy segélyszállítmányból került hozzánk tévedésből)

Megették az összeset, és ragyogó arccal mondogatták, hogy életük legjobb karácsonyi ebédjét fogyasztották el. Később az iskolai karácsonyi fogalmazásban is előkerült a téma, le is írták becsülettel, hogy itthon makk levest főztem, és végre milyen finomat ettek.

(egy darabig bujkáltam a tanító nénik elől)

Így aztán idén is húsleves gőzölgött, és egy bébipulyka sült utána. Rizzsel, zöldségekkel tálaltam.

Utána hamarosan megérkezett az angyal is. Idén először belenyugodtak mindannyian, hogy az angyalt várjuk, ezért felesleges köröket sem kellett futnunk. Énekeltünk, imádkoztunk, majd bontogattunk. Mindenki örült mindennek, majd mutatom még, miket készítettek a gyerekek. Nagyon megható volt.

Hiába, a Tökéletes Karácsony részesei voltunk.

Amikor ezt éppen szavakba öntöttük, valakiből kikívánkozott, hogy nem, mégsem. Még valami nagyon hiányzik.

És akkor mindenki rádöbbent, hogy tényleg hiányzik valami...vagy inkább valaki.

István pedig, mint írtam szólni se bírt...

Egy-két telefon, és már itt is volt.

Vacak,a hetedik testvér.

Eltelt három nap, és még mindig nem hisszük el, hogy részünk van ebben a csodában.

Holnap Vacak bemutatkozása következik. :)

Boldog Karácsonyt!

2011-12-24T08:08:00.000-08:00

Minden kedves olvasómnak áldott Karácsonyt kívánunk! :)

A Sárosdi család apraja nagyja :)

Szaloncukor házilag

2011-12-22T04:24:00.000-08:00

Évek óta nem vásárolok szaloncukrot. Mivel Zsombor volt legkitartóbb rajongóm és segítőm ebben, így már tavaly reá hagyományoztam a feladatot.

Idén igazi karácsonyi cukrászmesterré avattuk. :)

Marcipános szaloncukor hozzávalók:

mandula (legjobb a szeletelt)

kristálycukor

mazsola és egyéb aszalt gyümölcsök

folyadék: víz is lehet, de narancslé, sűrű limonádé avagy vodka az ideális

csokoládé a bevonáshoz

A mandulaszeletekkel összedaráljuk a kristálycukrot, fele-fele arányban.

Egy másik tálban botmixer segítségével a mazsolát és az aszalt gyümölcsöket összeturmixoljuk a folyadékkal.

(1 kg mandulához 250 gr mazsola, 1 csomag aldis kandírozott narancs fogyott el, és kb 1 dl narancslé)

A kettőt összekeverjük. Rudat sodrunk belőle, és felszeleteljük. A rúd formálásánál használhatunk porcukrot, ha nagyon ragadna.

Tepsire, sütőpapírra tesszük őket, majd bevonjuk csokoládéval. A csokimáz kihűlése után csomagolhatjuk.

Tavaly vásároltam szaloncukor csomagolópapírt, én ebbe tettem.

Ötletes csomagolásokat találhatsz ITT!

Még elkészül...!

2011-12-21T01:29:00.000-08:00

...nyakláncok nemezelt golyókból.

Nálunk mindig kitör a pánik, így karácsony előtt néhány nappal.

Én már rég készen vagyok mindennel, amikor a lányok is észbe kapnak: jaj még Annának, Vikinek, Rékának, és akkor, ha nekik igen, akkor még gyorsan Sárának is egyet. :)

Szóval így.

Ilyenkor berendezzük a fürdőszobát nemezelőműhelynek, és indulhat a munka.

Nem kell hozzá más, csak nemezgyapjú, vékony damil, kásagyöngy, vagy egyéb kislyukú gyöngy.

Nem kell hozzá szerelék sem, mert ezek hosszú láncok.

8 évestől fölfelé bármelyik kislány elkészíti. :)

(Vörösmarty téren a vásárban 2000 Ft darabja)

Az ilyen laposra nemezelt darabokból pedig

hajcsat, hajgumi készül.

A rögzítéshez pillanatragasztót használtunk. A gumihoz egy-egy öltéssel is lehet erősíteni.

Jó munkát! :)

Hóember ruhatár

2011-12-20T00:55:00.000-08:00

Nem tudom, tifelétek hogy megy a hóember-építés, de nálunk óriási pánik tör ki, amikor leesik az első (második, harmadik, stb) hó.

Ugyanis mi november első napjaitól kezdve a havazást várjuk.

Aztán végre megérkezik, és persze épül a hóember is.

Mindig tartunk itthon répát, de pont akkor főzöm bele a levesbe, mikor havazni kezd. Ráadásul tuti, hogy nem a piros lyukas fazékban főzöm, az viszont akkor meg hová lett?

Sál nemhogy a hóember nyakába nem jut, de éppen akkor benn marad a suliban, vagy a mosógépben, így még a gyerekeknek is saját hernyóselyem sálamat kötöm a nyakába.

Szénnel már rég nem fűtünk, az meg aztán tényleg gáz, ha gázból lenne a hóember szeme.

Node egyszer és mindenkorra leszámolunk az ilyen kaotikus viszonyokkal.

Hóember ruhatár készült.

Szemek és száj egy romantikus-zseblámpás-téli Duna-parti séta köveivel. Akrillal festve.

Sál termo anyagból, végén rojtok, és egy Luca szenvedte hópihe.

(tényleg nehéz volt sablont átrajzolni, kivágni)

Kalap fekete termóból, hogy ne fázzék.

Szabásmintát ITT találsz.

Répaorr és gombok sólisztgyurmából, akrillal festve.

(mindig lesz itthon répa!)

A répaorrba beledugtunk egy fél hurkapálcikát is, ez tartja majd.

Ötlet forrása

Mi lesz a maradék tojásfehérjével?

2011-12-15T00:17:00.000-08:00

Erzsébet kérdezte a pudingos poszt kapcsán, most válaszolok is.

Természetesen nem dobjuk ki. :)

Karácsonyi süti lehet belőle.

Nemrég találtam a papírboltban sütésálló papírformákat. Olyasmi, mint amit a muffinokhoz is használunk, de ezek nagyobbak, és rendkívül sok méretben és formában kaphatók.

Először ezeket az őzgerinc formákat próbáltam ki, de most indulok is, és vásárolok még másféléket is.

A sütikhez felvertem a maradék tojásfehérjéket, tojásonként 1 evőkanál cukorral és 1 evőkanál liszttel. A végén még adtam hozzá 3 evőkanál darált mandulát, és a tésztába kevertem 3 evőkanálnyi kandírozott narancshéjat. Amikor ezzel elkészültem, olvasztott vajat csurgattam még hozzá, kb 3 evőkanálnyit.

150 °C-on sütöttem meg. Amikor kihűlt, bevontam csokival a tetejét, megszórtam mandulával, és aszalt áfonyával.

Puding házilag

2011-12-12T03:41:00.000-08:00

Tavaly szervezettebben éltünk.

A két kicsivel itthon tanultam, nem volt iskola, nem volt lecke a szó hagyományos értelmében. Volt viszont idő...:)

És volt Rend is kéremszépen.

És egyik nap tejbegríz, másik nap puding.

És ez így ment napról napra, és senki nem panaszkodott, hogy ez a Rend unalmas.

Emese főzte.

(Nem kell megijedni, ezen kívül tojásrántottát is tud készíteni.)

Én tanítottam. Na persze, hogy tanítottam? Végy egy zacskó pudingport....így.

Most már tudom, teljesen mellélőttem. Eszembe sem jutott, hogy a recept máshogy kezdődik.

Szóval végy 6 tojást, válaszd szét a sárgáját a fehérjétől.

(Ha a sárgáját egy nagyobb méretű teflon edénybe teszed, az utómunkálatok egy részétől megmenekülsz.)

A sárgáját keverd el alaposan 12 evőkanál vaníliás cukorral, és ha elkészült már a vanília esszenciád, akkor csepegtess ebből is 5-6 cseppet.

Egy evőkanál rumot is adhatsz hozzá, az alkoholtartalma majd elpárolog, de az íze benne marad.

Amikor ezzel elkészültél, keverd össze 12 evőkanál étkezési keményítővel.

Utána szép lassan, és alaposan keverd el 1.5 liter hideg tejjel. Lassan adagold a tejet, eleinte csak evőkanállal, nehogy csomós legyen!

Amikor beleöntötted az összes tejet, tedd fel főni a lábost pudingostul.

Én a legnagyobb lángon főztem, de egy percre sem hagytam abba a kevergetést. Ráadásul egy habverővel kevertem folyamatosan.

Egyszer csak elkezd sűrűsödni, és akkor már csak egy kicsit kell kitartani.

Ha a kiborítós változathoz ragaszkodsz, akkor hideg vízzel kiöblített tálkákba öntsd hűlni.

Ha viszont melegen szeretnéd enni, felesleges öblögetni, egyből szedheted tálkákba.

(csokis pudinghoz egy tábla étcsokit keverj bele a forró pudingba)

Vanília esszencia készítése házilag

2011-12-09T00:21:00.001-08:00

Lassan megnyitom a házi laboromat. :)

Nagyon élvezem, hogy itthon, a saját konyhámban kotyvasztom mindazt, amit a boltban is megvehetnék.

Ráadásul a gyerekek, és István is hálás kóstolgatói, próbálgatói az új ízeknek, illatoknak.

Egy hete készül a vanília esszencia, és mostanra megérett arra, hogy veletek is megosszam.

Bátran állítom, érdemes nekiállni.

A boltban kapható vaníliás cukrot már régen elfelejtettük, azt eddig is saját magam gyártottam.

Egy jól zárható üvegbe tettem a hosszában félbevágott vaníliarudat, ráöntöttem a porcukrot, és eltettem a kamrapolcra. Amikor eszembe jutott, megrázogattam.

Amikor erősebb vanília ízére vágytunk, akkor kikapartam a vaníliarúd belsejét, és ezt daráltam össze a kristálycukorral.

A vanília esszencia viszont más.

Sütemények tésztájába, valódi, otthon főzött pudingba, krémekbe, fagylaltba keverhető.

A kelt tésztáknak kifejezetten jót tesz az alkoholos folyadék, a kelést segíti.

A főzött ételekből az alkohol elpárolog, így gyerekek is fogyaszthatják nyugodtan.

Hogyan készül?

Nagyon egyszerűen. :)

5 rúd vanília babot félbevágtam, majd hosszában bevágtam. Egy csatos üvegbe tettem, és ráöntöttem 2 dl vodkát. Jó hozzá a gyógyszertári etilalkohol is, vagy bármilyen semleges ízű, tömény szeszes ital.

Az eredeti receptben rumot is ajánlanak hozzá. De én most csak a vanília ízére voltam kíváncsi. :)

Ebben a löttyben kell áznia a vaníliarudaknak 2-3 hétig.

(Az eredménnyel egy hét után is elégedett vagyok, bele sem merek gondolni, milyen lesz később)

Készítettem hozzá címkét is.

Eredeti recept, és inspiráció ITT.

A JÁTÉK még tart, ne felejts el jelentkezni rá!

Ötletek a fa alá...

2011-12-08T10:27:00.001-08:00

Hogy mi legyen a fa alatt...nézzük csak...

Hát először is egy ilyen papucs, hogy ha éjjel elindulok szaloncukrot csenni a fáról, akkor lássam, merre menjek. Eddig az orrom vezetett. :)

Istvánnak ilyen ecsettartót kérek majd, mert még 10 év után is találok a parkettán festékpacákat, angolvörösre festett nyílászáróink után.

A gyerekek pedig ilyen csini krumplihámozó tálat kapnak majd; tuti azon vesznek össze, ki pucolhat több krumplit. Bár akkor meg minek...veszekedéstéma akad enélkül is. Na de akkor is...

Végül még egy jó ötlet...ha nyolc ilyen bicónk volna, akkor be tudnék állni télen a garázsba, és nem kellene a jeget kaparni reggelente a kocsiról...

Ti mit szeretnétek?

Filléres díszek a lakásban

2011-12-07T00:36:00.001-08:00

Csillagos blogját nagyon szeretem. Mesi szokta kérdezni, hogy "ez a zene már nem volt tegnap is?" De, volt, és néha mosogatás közben is Csillagosnál hagyom megnyitva az ablakot.

Nemrég filléres díszeket gyűjtögetett csokorba, és nagyon megtetszettek.

Írtam már, hogy idén zsinegszerelem lobbant bennem, így aztán első látásra szerelem volt amiket láttam.

Csillag helyett innen nyomtattam formákat.

Nem tudom, nálatok fellelhető-e az ilyen papír. Ha igen, akkor ebből is tudtok filléres díszeket varázsolni.

Az én gyerekeim mániákusan letépik a széleit, valamiért zavarja őket a rajzolásban. Megértem. :)

Főleg, mióta kitaláltam alternatív felhasználását is.

Darabolom, a végeit kerekítem, vagy élesre vágom.

Egymásra ragasztva csillag lesz belőle.

A harmadik filléres díszünk a vattapamacsokból gyúrt minihógolyó. Ezt damilra tudtam csak fűzni, mert nem találtam zsákvarró tűmet, melybe be tudtam volna fűzni a spárgát.

Ne felejts el jelentkezni a JÁTÉKRA! :)

Közeleg...

2011-12-06T03:31:00.001-08:00

a karácsony, és...az 500. olvasó :)

Még nem látom, de bármikor megérkezhet.

S bár a váratlan vendégeknek is megvan a maga varázsuk, ezennel leleplezem magam, s megmutatom, mivel készültem.

Mivel két esemény is okot szolgáltat az ünneplésre, így két csomagot sorsolok majd a jelentkezők között.

Íme az egyik: hangulathoz igazodó kitűzők filcből varrva.

Mosolygó bárányfelhő

Mosolygó pirítós a reggeli kapkodáshoz

Málnás jégkrém, hogy mindig rózsaszínben lásd a világot

És a másik: egy karácsonyi kitűző

Remélem, hamarosan mindkettő meleg télikabátokra kerül. :)

A játékhoz nem kell mást tenned, mint hagyni egy megjegyzést a poszt után, és a blogodban ( ha van) meghirdetni a játékot.

Amikor meglesz az 500. olvasóm, azonnal sorsolok!

(Minden reggel és este biztosan ránézek majd a blogra)

Zserbógolyó

2011-12-06T02:39:00.001-08:00

Már több fémdobozt megtöltöttünk sütikkel, ma pedig befejeztem a zserbógolyót is.

Ez tipikusan olyan édesség, ami több napig készül.

1-2.nap

40 dkg aszalt sárgabarackot beáztatunk 2-3 dl barackpálinkába.

3.nap

Botmixerrel összezúzzuk a barackot, és összegyúrjuk 40 dkg cukorral darált dióval.

Ebből golyóbisokat formázunk, és félretesszük szikkadni.

5.nap

Bevonjuk csokoládéval.

Karácsonyig műanyag dobozban tartom, amire csak lazán ráhelyezem a fedelét, nem szabad lezárni teljesen, mert a csokinak nem tesz jót.

A gyerekeknek szánt változat ugyanígy készül, csak aszalt barackot narancslében áztatjuk, vagy használhatunk simán baracklekvárt is.

Fényfüzér újra gondolva

2011-12-05T23:16:00.001-08:00

Ha már a kültéri fényfüzért felújítottuk, úgy igazságos, hogy a benti is új ruhát kapjon.

Első nekifutásra fehér tulipánokat nemezeltünk, és azt hiszem, maradunk is ennél a verziónál.

Karácsonykor a fát díszíti majd, utána lestoppolták a lányok, náluk lesz majd hangulatvilágítás.

Elkészíteni nagyon egyszerű.

Hozzávalók:

fagolyók, vagy diók

nemezgyapjú

hagyományos szappan

A golyókat, vagy diókat bevonjuk a nemezgyapjúval, és addig szappanozzuk meleg víz segítségével, míg össze nem állnak a gyapjúszálak, és semmi nem látszik a fagolyóból, dióból.

Utána egy éjszakára a radiátorra tesszük, várjuk, hogy megszáradjon.

Majd öt vágást ejtünk rajta, mint a képen is látható.

A fagolyót/diót kivesszük belőle, és a másik oldalon is megvágjuk.

Ráhúzzuk a füzér égőjére, és készen is vagyunk.

Kérlek, drukkoljatok!

2011-12-05T10:50:00.001-08:00

Nehéz dolgunk lesz...Mesi és Soma összefogtak, és elhatározták, el kell érkeznie az Igazság pillanatának!

De meg lehet-e lesni videón a Mikulást?

A dalt ismeritek? Nálunk ez a legkedvesebb.

Szent Miklós a hulló hóban puttonyával körbejár.

Bekopogtat minden házba, minden szegényt megtalál.

Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,

röpíti szél, szánkó.

Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,

nekünk adja jókedvét.

Ajándékát hátán hordja, szíve csupa szeretet.

Sose nézi, jó vagy, rossz vagy? Szeret minden gyereket.

Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,

röpíti szél, szánkó.

Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,

nekünk adja jókedvét.

Ajándéka nem az arany, nem is hamis földi kincs.

Szeretetet, víg örömet, olyat hoz, mi nekünk nincs!

Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,

röpíti szél, szánkó.

Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,

nekünk adja jókedvét.

Ezen a szép téli estén kövessük a példáját,

vidám, boldog nevetéssel ünnepeljük Mikulást.

Mosoly ül az öreg arcán, merre ő megy hull a hó,

röpíti szél, szánkó.

Nálunk hagyja a szívét, reánk szórja örömét,

nekünk adja jókedvét.

Hagyományaink - készülődésünk 2.

2011-12-05T01:34:00.001-08:00

Mindig megdöbbentem, amikor itt-ott azt hallottam, hogy "ma este akkor büntetésből nem lesz mese".

Vannak dolgok, amivel sosem büntettünk: a mese és mozgás megvonásával.

Nálunk minden este volt mese. Mostanában ritkulnak már a felolvasások, de éppen egy-két hete olvasta el István a Kis herceget a két kisebbnek.

Hiába, már ők is önállóan olvasnak.

Advent idején azonban mindig előveszünk egy könyvet, amit együtt hallgatunk végig. Régebben mi olvastuk fel, de mostanában már a gyerekek is aktívan részt vesznek benne.

Idén Karl May-tól a Szentesté-re esett a választás.

Bizony, már Soma is felolvasó volt!

S hogy lássátok, a felolvasás igazi közösségi élmény, megosztom ezt a képet is veletek. :)

(Tavaly a Legeslegszebb Betlehemest olvastuk.)

Nem múlhat el hétvége valami közös kézműveskedés nélkül sem. Mostanában sajnos kevés lehetőség kínálkozik arra, hogy együtt alkossunk valamit, mert a suli-vívás duó alaposan lekötik az időbeosztásunkat.

De hétvégén szabad a pálya! :)

Rengeteg üres dobozunk gyűlt össze az utóbbi időben, főleg, mióta kincsként nézek rájuk.

Ezekre Soma és Mesi sniccerrel ablakot vágtak, majd arany akrilfestékkel befestették.

A tetejükre fenyőmulcsot ragasztottunk, és befújtuk hóspray-vel.

Így téli házikókká varázsolták a dobozokat.

A házikókat összeragasztottuk, és belefűztük a fényfüzért. (ennek külön kis lyukat kell vágni)

István csinos lécet rittyentett alájuk, és már lógott is a bejárat felett.

Kicsit csálé, de a sötétben nagyon jól mutat. Ígérem, teszek fel képet arról is.

Szombaton még adventi vásárban is voltunk, mi, lányok. Sajnos esett az eső, így képek nem készültek. :(((

Azt hiszem, sikerült bebizonyítanunk a fiúknak, hogy igenis van értelme végighömpölyögni a tömegben dacolva esővel, hideggel. :)

Íme...

Mikulásposta

2011-12-02T03:11:00.001-08:00

Nemsokára JÖN! :)
Nálunk már sokat formálódott az ünnep, hiszen 10 éves a legkisebbem.
Sokszor le fogom még írni, mert még mindig nem hiszem el. :)))
Így aztán már csak a Mikuláspostás jár mifelénk.

Ismeritek a játékot?

Azok a gyerekek élvezik, akik már tudják, hogy mi fán terem a Mikulás. De mit is regélek gyerekekről? Igazából a felnőttek kedvence.
Ehhez készültek ezek a papírbögrék. A kis zsebecskébe kerülhet levélke, teafilter, esetleg forrócsokipor. :)

A levélbe különféle bizalmas üzenetet írhatunk, például:

"lécci este 10 után csendesebben tanuld az új fuvola etűdöt!"

"lehetne, hogy minden nap süss sütit?"

"még mindig szeretem az esti meséket"

"igyekezz nem elhúzni a leckekészítést!"

"szeretném, ha többet legóznál velem!"

A kis cetliket nekem adják, majd én leírom, és postázom annak, akinek szól.

Aztán kezdődök a találgatás, vajon ki írta?

Mire kitalálom, ki szeretne még esti mesét, addig véletlenül már hárman is végighallgatják...:))))

Nem kell hozzá más, csak piros karton, szemnek való, és fehér lap.

A bögre sablonját szabad kézzel rajzoltam, bajszot innen másoltam.

Update: közben találtam bögre sablont ITT.

Hagyományaink - készülődésünk 1.

2011-12-02T01:00:00.001-08:00

Amikor Istvánnal még csak együtt jártunk, sokat beszélgettünk arról, milyen élményeket hoztunk magunkkal egy-egy ünnep kapcsán.

A mi családunkban kicsit minden "ahogy esett, úgy puffant", amolyan spontán módon szerveződött ünnepeink voltak. Van ám ennek rengeteg előnye, hiszen nem voltak kőbe vésett, mindenki által nyűgnek érzett szabályok. Egy ünnep mindig úgy zajlott, ahogy mindenkinek jó volt. Nálunk otthon a gyerekek is formálhatták a szülőket, és hát meg is tettük. Ez azonban néha fejetlenségbe torkollott, mert mindenki mást gondolt fontosnak.

Istvánéknál viszont mindig "rendben" zajlottak az ünnepek. Abban a rendben, ahogy az édesanyja akarta. Apelláta nem volt, ha nem tetszett neki valami, maximum csendben mondott rá igent.

El tudjátok képzelni az első házasságban töltött karácsonyunkat?

Gyönyörű volt.

Előtte minden percét átbeszéltük, és minden úgy zajlott, ahogy mi szerettük volna.

Igyekeztünk mindkét család pozitívumait megőrizni. Én a spontaneitást, a változásokhoz való rugalmas hozzáállást tettem a közös kosárba, István pedig a hagyományok megőrzését, az állandóságot képviseli.

Így lett az első évektől kedvenc adventi játékunk az "Angyalkázás".

Régebben minden nap új angyalkát húztunk, akinek egész nap folyamán kedveskedünk anélkül, hogy felfednénk kilétünket, azaz angyal mivoltunkat.

Nemrég azonban felvetettem a játékszabályok módosítását (tudjátok, én vagyok a spontán és rugalmas). Szerettem volna, ha inkább egy hétre húzzuk az angyalkákat, ugyanis volt olyan nap, amikor nem is láttam a pártfogoltamat.

Így nagyon kevés alkalom kínálkozott a "kedveskedésre" is. Miután mindenki bőszen helyeselt, (csak remélni tudom, hogy valóban így is gondolták) a szabályok változtatását szavaztuk meg.

Most aztán rengeteg alkalom kínálkozik arra, hogy apró dolgokkal megszépítsük egymás hétköznapjait.

Tegnap például ez várt engem:

Ilyen finomságot rejtett:

Aztán persze az Angyalkám elpakolt a konyhában is, nem húzta az időt a leckeírással, mégis szépen dolgozott.

Marcinak meg nem kellett beágyaznia, mert mire odanézett, már rendben volt az ágya, Csincsi radírozós tollat talált az íróasztalán, egyik-másik cipőből pedig TúróRudi került elő...

Az első héten megírtuk az adventi "céljainkat" is. Hétről hétre ügyelünk arra, hogy teljesüljenek is.

A célokat mindenki magának tűzi ki, magának fogalmazza meg, és maga dönti el, mit oszt meg ezekből a családdal, illetve velünk.

Minden hétvégén együtt készítünk valamilyen süteményt, amit éppencsak megkóstolunk, és eltesszük az ünnepre.

Legtöbbjükben a dió a főszereplő, így az advent diótöréssel indul. Eközben a Diótörőt hallgatjuk.

Most is úgy volt, mint máskor:

kettesben kezdtük Istvánnal a munkát. Gyertyát gyújtottunk, bekapcsoltuk a zenét, és elkezdtük törni a diót.

(ha munkára hívjuk a gyerekeket, akkor mindegyiknek rengeteg tanulnivalója akad....)

Aztán amikor látták, hogy ez csak munkának álcázott élvezet, szép lassan kisündörögtek mellénk.

A zenét egyre halkabbra vettük, hogy jobban halljuk egymást.

A diótörés után megnéztük EZT az angol nyelvű kis mesét is. Bizony, már Emese is rengeteg ismerős szót, kifejezést elkapott belőle.

Ezen a hétvégén a lányokkal adventi vásárba megyünk, a fiúk pedig elkezdik a ház díszítését.

Amit együtt sütünk, az legyen maradjon meglepetés. :)

Bibibííí! :)

2011-11-30T23:49:00.001-08:00

Ez egy dicsekvős bejegyzés, lehet irigykedni.

Lucától kaptam, ő festette.

Nagyon tetszik, és büszke vagyok rá, hogy olyat tud, amit én még meg sem mertem próbálni. :)

Köszönöm, Lucus, innen is. :)

Házi forrócsoki

2011-11-30T01:33:00.001-08:00

Hmm..nincs advent forró csoki nélkül. :)

A házi változathoz kell:

egy tábla tejcsoki, és egy tábla étcsoki

1 rúd vanília

15 dkg barnacukor

3 evőkanál holland kakaópor

2 rúd egész fahéj

A csokikat aprítógépben felaprítom.

A vaníliarúd belsejét kikaparom, és összedarálom a barnacukorral.

(első verzióban nem daráltam össze, így is finom, de a vanília nehezebben keverhető el)

Ezeket mind egy tálba öntöm, majd apránként elkeverem a kakaóporral.

A fahéjat egészben belecsúsztatom az üvegbe.

Ínyenceknek csomagolható mellé csili is.

Készült hozzá címke is.

Jessze fája - Advent

2011-11-30T00:25:00.001-08:00

Advent van. Várakozás a Fényre.

Megdöbbentünk rajta, hogy nekünk már "csinálni" kell a sötétséget. Lekapcsolunk minden lámpát, de még mindig világított a sütő órája, a dvd lejátszó gombja, a laptop, a hangszóró, és a nyomtató...s amikor sorban mindent lekapcsolunk, akkor az utcai lámpa fénye szűrődött be...de vajon ahol nincs már Sötétség, tudnak-e örülni még a Fénynek?

Idén az első advent, hogy nem készültem adventi naptárral.

Szándékosan. Marci jegyezte meg, hogy ezzel agyoncsapjuk az Ünnepet. Nem lesz mit várni, hiszen nap mint nap potyog egy kis pótlék...és milyen igaza van.

Esténként körülüljük az asztalt, és várunk...minden nap más készül fel az esti imádságra.

Tegnap Emese vállalta el, hogy felolvassa a Jessze fája aznapi Igéjét, és elmondja azzal kapcsolatos gondolatait.

Ha még nem ismernéd a "Jessze fa" olvasmányait, mindenképpen járj utána!

Angolul tudók elég, ha beírják a keresőbe, hogy "Jesse tree", és válogathatnak.

Magyarul sok segítséget kaptok ezeken a linkeken:

Jessze fa 1.hét

Jessze fa 2.hét

Jessze fa 3.hét

Ezen a linken Mary minden nap felteszi az aktuális Bibliai részt belőle, remélem, nem hagyja abba. :)

http://greyhomechool.blogspot.com/

Mi fehér akrilfestékkel festettünk be egyszerű faágakat, ezekre akasztjuk a kinyomtatott és laminált képeket.

Innen nyomtattam.

Ahol kisebb gyerekek szaladgálnak az ima alatt, érdemes színezhető verziót választani, addig is csend van. :)

Katt ide, ha ilyen színezősre vágysz.

Adventi vásár

2011-11-24T23:15:00.001-08:00

Somlekvár, ismét. :)

Ezúttal a veresegyházi családos közösség szedte, magozta, főzte, nálunk volt elég hely a garázsban tárolni, István címkét készített hozzá, éjjel felöltöztettük őket.

Nagyon izgulunk, hogy ez a recycling hangulat tetszik-e majd a leendő vásárlóknak.

A csomagolópapír sima postai csomagoló, zsineggel átkötve.

A tetejüket fakéregből vágott fenyők, illetve csillagok díszítik.

Nekünk Istvánnal nagyon tetszettek.

El is döntöttük, hogy idén ebben a stílusban csomagolunk. :)

Nem néztem az órát, mikor feküdtünk le, ennek aztán az lett a következménye, hogy nem állítottam be a reggeli ébresztőt sem.

A gyerekek ébresztőjére riadtam fel, és vártam félálomban, hogy megszólaljon a miénk is...aztán egyszer csak gyanús lett a csend, béke, nyugalom....

Bő félóra csúszással indult a napunk. Idejét sem tudom, mikor fordult ez elő. :(

Aztán végül mindenki odaért mindenhová, és én is megittam a kávémat.

Bolti játékok - 2011

2011-11-24T00:21:00.001-08:00

Vannak olyan játékok, amelyeket nemigen lehet szépen elkészíteni otthon, de kár lenne, ha hiányoznának a játékospolcról.
Értelemszerűen ezeket játékboltból szerezzük be. :)))

Nemrég érkezett hozzánk ez az autós-pakolós.
Az ajánló szerint 3-8 éveseknek való játék...hát nem tudom, melyik 3 éves jut a harmadik feladványnál tovább. Én a 6-10 évesekből nézem ki, hogy képesek megérteni a lényegét, nem tépik össze a füzetkéjét, és képesek üldögélni mellette.

Nagy hátránya, hogy egyszemélyes játék, de nagy előnye, hogy mégis lehet családilag játszani.

A fokozatosan nehezedő feladatokat egy kis könyvecske mutatja, adott elemeket adott színű-és nagyságú autóba kell bepakolni úgy, hogy ne lógjon ki sehol a csomag.

Ha nem sikerül, a megoldásért csak lapoznunk kell egyet. :)

Erre a lapozásra azért ne legyintsünk, mert amikor két teherautót kel megpakolnunk, akkor már nincs olyan könnyű dolgunk.

Mi úgy játszottuk, hogy vacsora után körbegurultak a teherautók, és sorban mindenki megoldott egy feladványt. Soma kezdte, István volt a végén, nagyság szerint. :)

Aki nem boldogult adott idő alatt, az továbbadta a következőnek, és amíg valaki be nem pakolt makulátlan rendben, addig nem léptünk új feladványra.

Az időből természetesen a kisebbeknek több járt, mint a nagyobbaknak, így aztán igazságos volt a rendszer.

Egy hétvégi estén el is jutottunk a legutolsó feladványhoz is, melyet természetesen István tudott csak megoldani. :)))))

A játék fejleszti a téri tájékozódást, és a logikai képességeket, sajnos a kudarctűrést is.

A felesleges háztartási gépek

2011-11-23T06:23:00.001-08:00

Nemrég olvastam el ezt az írást, és bizony elgondolkoztatott.

Nem is tudom, képes lennék-e még 12 tojásból kézi erővel piskótát sütni...hogy a többi műveletről ne is beszéljünk. Hozzászoktam a kenyérsütő dagasztójához, a mosogatógéphez, és bár nemigen van szőnyegünk, de a porszívót el sem pakolom.

Hogy a lényegre térjek, a cikk után pironkodva vallom meg, még forrócsoki készítő géppel is megajándékozott minket egyszer a Mikulás.

Mivel apró örömökre szükség van, nagyon örültünk neki, és ebben a zord időben rengeteget használjuk. :)

Amikor még lábos mellett álldogáltam, és kavartam a csokit a forró tejben, mindig szemcsés maradt a végeredmény. Ez az ügyes gép azonban valahogy úgy kever és habosít, hogy az élmény tökéletes lesz.

Parádé

2011-11-23T03:01:00.001-08:00

Reggel, félálomban Somának eszébe jutott, hogy parádéra kéne menni.

-Hová??? -kérdeztem vissza.

-Parádéra. Az iskolában és a templomban is mondták.

Mint már sokszor megtörtént, segítségkérő tekintetemet Mesire vetettem.

-Szerintem rorátéra gondol-mondta Mesi, aki felsőfokon beszél Somául.

És lőn...valóban rorátéra kéne menni.

Hétfőn lesz az első.

Fürdőgolyók házilag

2011-11-23T00:26:00.001-08:00

Az egész fürdőgolyó-lázat Zsuzsi barátnőm indította el, akitől szülinapomra kaptam egy csinos kis csomagot.

Ha nem kellene újabb egy évet várnom a következő szülinapig, talán nem is készültek volna el az újabb golyóbisok. De másnap arra ébredtem, hogy már nem én vagyok az ünnepelt.

"Magad uram, ha szolgád nincs", nos nekiláttam.

Sok-sok receptet végigböngésztem, végül ennek hittem.

A lakást napok óta levendulaillat lengi be, mára pedig megértek a kis golyók.

Ajándék is lesz belőle, és lássuk be, nekem sem árt...majd egyszer elmesélem, miért. :)

Zsuzsi, neked pedig nagyon köszönöm! :)

Karácsonyi lapbook 2011

2011-11-17T02:07:00.001-08:00

A karácsony örök.

Ha rendszeres olvasóm vagy, szívesen elküldöm neked a tavaly készült karácsonyi lapbook-ot.

Írj egy hozzászólást, emailcímet!

Karácsonyi dísz gombokból

2011-11-17T00:45:00.001-08:00

Megtetszett ez az ötlet. Rengeteg gombunk van itthon, neki is álltam a válogatásnak.

Textillel bevont vállfa

2011-11-17T00:42:00.001-08:00

Mondjátok, hogy nem vagyok normális, de nagyon szeretek vasalni, a ruháinkat hajtogatni, elpakolászni.

Olyankor mindig az a gyerek, (vagy István) jár a fejemben, akinek a ruháival foglalatoskodom. Jó érzés ez, főleg akkor, ha a nap nagy részét nem töltjük együtt.

Ez a vállfa most nagyon habosrózsaszínre sikerült,

ajándékba készült. :)

Ha elfogy az actimel...

2011-11-16T02:41:00.001-08:00

...ne dobd ki a flakonját! :)

Készítsetek belőle hóembert!

Kell még hozzá mécses fémdobozkája, gomb, gyurmarépa, de tökéletes lesz úgy is, ha alkoholos filccel dekoráljátok.

Azt tervezem, hogy egész füzért készítünk majd, csak még gyűlnie kell a mécsestartóknak.

Cipelő cicák nyomában

2011-11-16T00:27:00.001-08:00

Még nem írtam blogot, mikor a Cipelő Cicák életünk szerves részeivé váltak. Természetesen elkészültek a valódi cicák is, kilépve a könyv történeteiből. Vitték is a kicsik mindenfelé, sőt, Lucának is volt egy, pedig már elmúlt 14 éves is akkoriban. Remélem, nem ciki...:)

Az ő szabásmintájukat elkallasztottam valamerre, de úgy érzem, pont attól voltak olyan szívhez szólók a kis macskák, mert ahogy estek, úgy puffantak.

Így voltam most is ezekkel a zsebbe költöző kis állatkákkal: minél inkább amorf az alakjuk, annál inkább szeretjük őket.

Mint láthatjátok, lázas karácsonyi készülődés folyik délelőttönként.

A család többi tagja csak azt veszi észre, hogy késik az ebéd, néha odaég, néha meg nincs is.

Mire hazaérnek, a varrógép csendben piheg, az asztal elpakolva...

Ilyenkor a zsebes barátok is bebújnak a hálózsákba, és csendben szunyókálnak egyet.

Valószínűleg az új gazdijukról álmodnak. :)

Utánozhatatlan :)

2011-11-11T01:16:00.001-08:00

Minek is szövegeljek?

Karácsonyi vásár

2011-11-10T01:44:00.000-08:00

Egyszer addig-addig rágtam István fülét, mígnem elvitt a híres bécsi adventi vásárra.

Ittuk a forralt bort, sétáltunk a forgatagban, de bizony semmi nem fogott meg. Egyszerűen telis-tele volt bóvli kíni árukkal. Azért vásárolni tudtunk, hála annak a fiatalembernek, aki használt svájci bicskákat pakolt ki a standjára. Hát nem sokat hagytunk belőle másoknak. 1-2 Euróért szórta ki a gyűjteményét, itthon darabját több ezer forintért lehetne megvaterázni.

Így aztán lebeszélni senkit nem akarok a vásárról, menjetek csak, hátha megint ott lesz a bicskáspasi.

A Vörösmarty téri vásárt viszont senki ne hagyja ki!

Vásárolni ott sem szoktam, de amikor csak üres hétvégéink vannak, megyünk. :)

Vessetek rám követ, de oda járok ihletért.

Ezektől a kicsi szívecske kitűzőktől sem tudtam szabadulni, varrom őket sorban.

Filcből is elkészíthető, de én esküszöm az itthoni nemezre, mert sokkal puhább, plasztikusabb a végeredmény.

Gombot innen rendeltem hozzá.

Színes szórócukor házilag

2011-11-09T00:23:00.000-08:00

"Karácsonykor hó essen, ne porcukor" - mondta egyszer Barsi Balázs atya, és én teljesen egyetértek a gondolattal.
Ezért kicsit meghasonlok az elveimmel, mikor mégis cukormázat szórok a karácsonyi sütikre. Mégis, minden évben van egy ilyen cukros-édes-problémákat pár napra elfeledő rétege is a karácsonyunknak. Persze ahogy öregszem, igyekszem megkomolyodni, és az életemet nem porcukorban, hanem Jézusban élni.
Most mégis...
Szóval eme színes cukor kiválóan alkalmas a karácsonyi kekszek, mézeskalácsfigurák díszítésére.

Nem kell hozzá más, mint pár zacskó töltetlen savanyúcukor, amit aprítógépben pici darabokra aprítunk.

Sütés előtt is rászórhatjuk a sütikre, akkor ráolvad majd, kicsit roppanós réteget képez rajta.

Sütés után még forrón tegyük a sütikre, akkor csak ráragad, de nem olvad meg a tetején.

Kockacukor házilag

2011-11-08T07:39:00.000-08:00

Ismét egy karácsonyi vásárra való apróság. :)

Via blogján találtam, kicsit lendítettem rajta, víz helyett ételfestékkel kevertem cukrot. Készül majd fehér és zöld változat is, más-más formában.

Csomagoláshoz celofánt hajtottam,

a csinos címkéket a netről töltöttem. :)

Potyaötös, avagy madáretető

2011-11-08T00:41:00.000-08:00

Soha nm szoktam letolni a gyerekeimet, ha rossz jegyet hoznak haza. Bár néha őrjöngeni tudnék, de csak szép csendben teszem. Igen, vannak helyzetek, amikor olyan dologért kapnak rossz jegyet, amiért szinte csak a kisujjukat kellene megmozdítani, de ők nem teszik. Például legutóbb Mesi szedett össze történelemből egy hármast.

Mit tett, illetve nem tett ezért? A munkafüzetet kellett kitölteniük itthon. Egyrészt egy-két oldalt nemes egyszerűséggel kihagyott, amit meg megoldott, abban hemzsegtek a hibák. A tankönyvből kellett volna szó szerint kimásolnia a megoldást, ő meg valami ókori fantáziát dobott össze ehelyett.

Persze tudom, hogy ettől még simán megkaphatja az ötöst, hiszen a felelete, a dolgozatai ötösre sikerültek.

De akkor is, most ott a hármas. :(

Ugyanez igaz a potyaötösök elmulasztására is, akkor is szoktam őrjöngeni. :)

De most megúsztam egy kiborulást. Mesi szólt, hogy készítsünk egy madáretetőt, mert természetből ötöst lehet kapni érte.

Közös családi projekt volt, ötlet tőlem (Praktikában láttam), fúrás-faragás Istvántól, dizájn Lucától, kivitelezést meghagytuk Mesinek, elvégre az ötöst is ő zsebeli majd.

Szülinapi meghívó ajándékkal

2011-11-07T09:27:00.000-08:00

Úgy néz ki, hogy amikor iskolai szünet van, nálunk havazni kezd, vagy nem tudom, mi történik, de én elhavazódok, az biztos. Rengeteg élményt gyűjtögettem, de blogot írni nem volt időm sajnos.

Sokat utaztunk, kirándultunk, ünnepeltünk.

Mesi 11 éves lett!

Mint minden évben, idén is meghívjuk a barátnőit. Azt találtuk ki, hogy a szülinapi meghívók egy kis meglepetést is rejtsenek, ami egyforma is, meg nem is.

Cerka-láncok születtek.

Icipici maradék ceruzák kellenek hozzá, ezeket István átfúrta, és bőrszíjra fűztük.

Ezekbe a kis dobozkákba kerülnek majd, a meghívókkal együtt.

A kis dobozka miből készült? Hmm...ígérjétek meg, hogy köztünk marad: WC papír gurigából.

Még mielőtt azt gondolnátok rólam, hogy agyament ötleteim vannak, gyorsan itt a forrás.

Mi akrilfestékkel festettük le, száradás után pöttyöztük.

S ha már István elővette a fúrógépet, gyorsan kifúrta a makk kupakokat is.

Végre ezek is bőrszíjon lógnak a nyakunkban.

Mindkét láncból készül ipari mennyiség, a karácsonyi vásárokra.

Politika, hírek, egyebek

2011-10-26T01:26:00.000-07:00

Amióta magam vagyok délelőttönként, gyakran bekapcsoltam a rádiót, s míg hallgatom, megy a mosógép, fő az ebéd, egyszóval a kezeim dolgoznak, a fejem pedig máshol jár...aztán pár hét után azt éreztem, hogy hiányzik a csend, és az a fajta érzés, hogy "ott vagyok a dolgaimban". Nem tudom, mennyire érthető, de nekem élmény István ingeit vasalnom, mert illatos mosószer ide-vagy oda, én érzem közben az Ő illatát.

Amikor a tízóraikat csomagolom, arra gondolok, hogyan fog beleharapni ma az a csirkefogó Soma, ha bolognait főzök, akkor már hallom Luca örömteli sikongását, hogy "navégre" az ő kedvencét esszük.

Szóval így el szoktam beszélgetni magamban-magammal. :)

A rádió megfoszt ettől az élménytől. Így aztán kikapcsoltam. Akkor meg azt vettem észre, hogy fogalmam sincs róla, hogy népszámlálás van, hogy mindenki izgul, megmentik-e a görögöket, és hát ez sem jó, mert igenis ebben a világban élünk, igenis kötelességünk tudni, mi folyik körülöttünk. Ez tulajdonképpen keresztényi kötelességünk, hiszen ismerjük a Jó Hírt, ami után éhezik és szomjazik a világ.

Jó, akkor marad az internet. Index, origo, fn, stb, stb...aha, szerintem aki naponta ezt olvassa, az tuti depressziós lesz.

A megoldást számomra a Mindennapi hozta meg.

Miért?

Keresztény újságírók szerkesztik, napi aktualitású híreket keresztény kontextusba helyezve tálalnak.

Ma például Böjte Csaba írására bukkantam, szeretném megosztani Veletek is.

Aztán persze igencsak érdekel, ti hogyan élitek meg a "híreket"...olvassátok, hallgatjátok, nézitek? Vagy nem érdekel, mi történik a világban, itthon? Van valamilyen szűrőtök? Hogyan fordítjátok, tolmácsoljátok a gyerekeknek az eseményeket?

Mielőtt még ezer kérdést írnék, álljon Böjte Csaba írása.

"Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy békét vigyek oda, hol békétlenség van!" Szent Ferenc

Tanárokkal, közéleti személyekkel beszéltem az elmúlt napokban politikáról, gazdasági kérdésekről. Ami meglepett, az a hatalmas feszültség, harag, elkeseredettség, - és ha nem lennék ferences szerzetes, akkor talán azt is kimondanám, hogy gyűlölet, - mely újból és újból felcsapott a beszélgetés során. Szidták a politikai csoportosulásokat, a bankokat, a gazdasági élet szereplőit, az iskolarendszert, az egyházat, mindenkit. A beszélgetés újból és újból ugyanabba a témába torkolt: "Kevés a pénz! Meg egyáltalán mit gondol a kormány, ennyi fizetésből meg lehet élni?" Én próbáltam jópofa lenni és viccel elütni az élét a durva beszédnek. A székely ember régebb is kikacagta a feléje tornyosuló gondokat, és jókedvű, vidám szemmel nézve, legtöbbször kiderült, hogy nem is annyira megoldhatatlanul félelmetes az a fojtogató gond, mely elnyeléssel fenyeget. Meglepett, hogy mennyire nem vették a lapot, nagyon mélyen ül az emberekben a feszültség és a harag. Próbáltam mondani, hogy az állam csak azt oszthatja szét, amit mi termelünk. "Ha nincs elég pénz, kérjenek kölcsön!" - jön kapásból a válasz. Ennél több kölcsön már könnyen Görögország nyomdokába viheti a mi országunkat is, itt is államcsőd lehet, - próbáltam mondani. "Kit érdekel? Azért kapják a fizetést, - mondja egy főiskolát végzett személy, - hogy nekünk is fizetést adjanak!"

Hazamentem, bekapcsoltam a számítógépet és szinte minden internetes oldalon vitákról, tüntetésekről, fenyegetőzésekről olvashatok. Jön a fűtésszámla és vele az utóbbi húsz év legnagyobb sztrájkja, mondja egy elkeseredett ember. Nézem a híreket, az indulatokat, és látom, hogy sokan készek politikai érdekekből, egy kis fizetésemelésért szétverni akár saját hazájukat is.

Nézem a megbolydult világot és nem értem, hogy okos szónokok miért nem magyarázzák el érthetően, hogy mit jelent, ha egy állam eladósodik, és mivel jár, ha már állampapírjait nem tudja a piacon értékesíteni és emiatt államcsődöt jelent be?

Tavasszal Argentínában voltam, és egy asztaltársaságot megkérdeztem, hogy az egyszerű emberek számára mit is jelentett az államcsőd? Tudtam, hogy az argentin kormányok folyamatosan átgondolatlanul kölcsönöket vettek fel, végül 2000-ben már nem tudtak több hitelt felvenni, senki nem akart Argentin állampapírokat vásárolni. Az állam nem tudta kiadni a fizetéseket, nem tudták kiegyenlíteni a költségeket, törleszteni az adósságokat. Ezért elismerték, hogy az állam csődbe van. Persze ettől az élet nem állt meg, a nap másnap is felkelt. Addig egy USD, egy Argentin peso volt, de másnap már csak négy pesoért adtak egy dollárt. Így az emberek nem fizetésük 25%-át vesztették el, hanem egyik napról a másikra mindenüknek 75%-át. A bankokban lévő pénzeket az állam befagyasztotta, és most 10 év után talán kis részletekben kezdik kiadni az embereknek a megtakarításokat. Persze az emberek lázadoztak, hatalmas megmozdulások voltak.

Megkérdeztem azt is, hogy a kormány mit tett? Az egyik férfi azt mondta, hogy: "a hatalom mindent megtett!" Mire a felesége csak annyit mondott, hogy: "elég durván tette azt, amit tett". Kíváncsian rákérdeztem, hogy mégis mit tett a hatalom durván? "Hát - jött a kitérő válasz - mikor mentem reggel a munkába, biza itt is - ott is le volt takarva 10 - 20 halott az út

szélén". Az élet nem áll meg! Eltelt 10 év, és most minden 5 -10 ház előtt egy őrbódé áll, az emberek fizetik az őrt, ki azonnal telefonál ha gyanús alakok jelennek meg az utcán, és akkor nem egy - két rendőr jön, hanem egy állig felfegyverzett különítmény.

Az elszegényedett emberek mit csinálhatnak? Elmentünk a nyomornegyedbe is. Én azt hittem, hogy mindent tudok a szegénységről. Elvittek egy homokbányába, melyből a vizet leszívatták és ahol most is zakatolnak a szalézi szerzetesek által működtetett szivattyúk, mert másképp újból bányató lenne a kisvárosnyi ember otthonából. Ebben a nyomornegyedben most 45 - 50 ezer ember él, utcák, házszámok, papírok nélkül. Bementünk néhány bódéba, igaz, hogy Buenos Airesben a higanyszál nem megy 0 fok alá télen sem, de szinte sehol nem láttam ajtót, ablakot, a földön raklapok voltak, és alatta folyt a nagyon zavaros kinézetű víz. Tizenévesek szopogatták a külföldre eladott finomított kábítószer után visszamaradó kokain malátát, mely nem csak elmezavart, de halált is hoz számukra. Néztem a parttalan nyomort és megkérdeztem a kedves nővérektől, hogy e nagyvárosban körülbelül hány ilyen nyomornegyed van? Velük volt egy jól informált, szociológiát tanító egyetemi tanárnő is, aki bennünket felvilágosított, hogy körülbelül még 200 ilyen negyed van a fővárosban és annak közvetlen környékén. Argentínának jelenleg olyan elnöke van, aki ezelőtt 15 évvel, az őserdőben fegyverrel a kezében gerillaharcot vívott a gazdagok ellen. Félve megkérdeztem, hogy milyen elképzeléseik vannak a kormánynak a nyomor felszámolására? "Sajnos - jött a szomorú válasz, - nincsenek tervek, elképzelések ilyen sok tönkrement család felemelésére." Egy szerzetes paptól hallottam, - bár nem jön, hogy elhiggyem - mikor a nyomornegyedben az emberek elkezdenek hangoskodni, akkor fegyveres dzsipekkel behajtanak álarcos emberek, és akiket elöl - hátul kapnak, azokat lelövik. Kegyetlen az élet!

Ez történt, ez van Argentínában, a világ egyik legnagyobb országában. Persze lehet azt mondani, hogy mi a civilizált világ központjában, Európában élünk, és mindez nálunk nem történhet meg. Adná az Isten, hogy valóban így legyen. De sajnos, ha a világháborúkra gondolok, akkor azt kell mondanom, hogy a hatalomért, a pénzért ennél szörnyebb dolgokat is követtek el már Európa földjén az emberek.

Angol vendégekkel beszéltem a tegnap. Az elmúlt hetekben szinte megmagyarázhatatlan elementáris erővel tört fel Londonban és sok más angol nagyvárosban a gyűlölet, az erőszak. Tizenéves fiatalok, olyanok kiknek szülei nagy pénzeket fizetnek, hogy előkelő egyetemeken taníttassák őket, kimentek és bandákba verődve törtek, zúztak, raboltak, gyújtogattak. Senki sem érti, hogy honnan van ez a hatalmas feszültség a fiatalságban? A gyermek, a fiatal olyan a családban, mint a kiolvadó biztosíték a házban. Ha nő a feszültség, akkor egyszerűen, ahol a legvékonyabb a hálózatban a vezető a biztosítéktáblában, ott elolvad és megszakad az áramfolyás. Sajnos mi felnőttek játszunk a gyűlölettel, a haraggal, de gyermekeink, fiataljaink szívén is keresztülmegy ez a sok feszültség, mely betölti otthonainkat, intézményeinket, és ez szörnyű következményekkel jár, járhat.

Mi a megoldás? Ha tűz van, nem szabad olajat önteni a lángokra! Választottunk egy kormányt, hagyjuk, hogy dolgozzanak, bízzunk bennük! Kapcsoljuk ki a televíziót és szépen menjünk el dolgozni. Nagydiákjainkat elvittük egy - egy napra napszámba krumplit szedni. Egy napi munkabérük egy nagy zsák szép krumpli volt, egy napi munkáért annyi krumplit kaptunk, mennyit egész télen egy fiatal elfogyaszt. A nyári vakációban elmentünk 20 diákkal erdőt tisztítani.

Egy heti munkánk után annyi fát kaptunk, amellyel egy 20 fős otthont a télen ki lehet fűteni. Persze lehet veszekedni, háborogni, de tudnunk kell, hogy egy ingatag lélekvesztőben hánykódunk a tengeren, és ha egymásnak esve rúgkapálunk, akkor könnyen felborul a csónakunk, ingatag civilizációnk összedől, és sokunkat maga alá fog temetni.

Meg kell nyugtatnunk magunkat és egymást, ha pánikolva, kapkodva vezetjük az autónkat, rángatva a kormányt, szinte borítékolni lehet a balesetet. Nincs olyan baj, mit ne lehetne nagyobbá tenni az ideges indulatokkal, de nincs olyan nagy gond, mit ne lehetne gyógyítani, mérsékelni, békés nyugodt döntésekkel. Rajtunk múlik, hogy az elmúlt húsz év felelőtlen költekezése milyen következményekkel jár. Én nagyon szeretném, ha eltudnánk kerülni a társadalmunk alapját jelentő gazdasági élet összeomlását, mert az anarchiánál rosszabb semmi sincsen!

Istenem adj békét az emberek szívébe, add, hogy a nehézségeket elviseljük, és csendes szorgalmas munkánkkal kis világunk gondjait megoldjuk!

Légy velünk az éjszakában Istenünk!

Szeretettel, Csaba t.

Csíkszereda, 2011 szeptember 20.

Nemezelj a nagyi pulcsijából!

2011-10-25T01:26:00.000-07:00

Nem tudom, nálatok hogy van ez, de az én gyerekeim már modern gyerekek. Ezt onnan tudom, hogy a gyapjú pulcsi szúrja őket. Mivel egyik szenvedélyem a turkálók látogatása, fájó szívvel hagyom ott a szebbnél szebb, értékes gyapjú pulcsikat, zoknikat. Néha azonban nem sikerül...a szenvedély már csak ilyen.

A múltkoriban Mesit leptem meg egy rózsaszín-lila zoknival, gondolván, majd melegíti lábacskáját a hideg nyirkos őszi napokon. A zokni azonban szúrt, Mesi szerint gombostűkkel van tele. Mit van mit tenni, a zokni gombolyagban végezte.

Aztán mikor ezeket a csinos kis makkokat készítettük, eszembe jutott a gyapjúzokni...meg a nagymama pulóvere, meg a nagypapa pulóvere...nosza, felfejtettem ezeket is.

A nemez ugyanis nem más, mint gyapjú, és akkor hátha működik a dolog a százéves pulcsikkal is!

És lőn, működött.

Ennyi fonalból egy kis makkocska jön ki pontosan.

Csak fogod a fonalat, két tenyered közé veszed, beszappanozod, gömbölyíted, leöblíted a csap alatt, majd újra szappanozod, egészen addig, míg kemény kis golyóbis nem lesz belőle.

Ragasztópisztollyal (esetleg technokollal) beragasztod a makk kupacsába, és kész.

Nemsokára megmutatom, nálunk mi lesz belőle. :)

PS. utánanéztem a neten ennek a pulóveres nemeztémának, és mint máskor is lenni szokott, kiderült, ismét nem találtam fel a spanyol viaszt. :)

KATT IDE

Vegeta házilag

2011-10-24T12:43:00.000-07:00

Mikor először szakácskönyvet vettem a kezembe, elrettentett az a tény, mikor kiderült, hogy egy valamire való leveshez, mártáshoz alaplevet kellett volna készítenem.

Nemes egyszerűséggel beledobtam a főzővízbe két kocka maggit, és készen is voltam.

Aztán nem tudom mikor történhetett, de valamit változtattak a leveskockagyárban, mert érdekes képződmény jelent meg a levesek tetején fél óra állás után.

A gyerekek nem voltak hajlandók megkóstolni se, pedig melegítés után feloldódott, eltűnt.

(nem, nem kámfor volt)

Tavaly előtti nyáron készítettem először házilag vegetát, s mivel nyár volt, 40 fokos kánikula, ezért szárítottam a hozzávalókat. Só nélkül készült, hónapokig használtam, míg egyszer csak elfogyott.

Azóta ugyanúgy, mint a lekvárt, teszek el vegetát is.

Ma újítottam az eljáráson, mert ugye nincs már aszalós idő, a sütőben meg csak nem lesz olyan napérlelte íze.

Ez a változat sós, cserébe a hűtőben sokáig eláll.

Hozzávalók:

Mindenféle zöldség jöhet, ízlés szerint:

répa, fehérrépa, zellergumó, karfiol, kelbimbó, gomba, karalábé, vöröshagyma, fokhagyma

zöldek:

petrezselyem, zellerzöld, lestyán, rozmaring, tárkony, kakukkfű, bazsalikom

Ezeket mind ledaráltam húsdarálón, majd szűrőn lecsepegtettem a levét kb. egy órán keresztül

Sóval összekevertem, üvegekbe töltöttem. Használatra kész.

Összesen 4 kg zöldséget 1/2 kg sóval kevertem össze.

Húslevesbe szűrés előtt teszek 1-2 evőkanállal, mert abban nem szép, ha ilyen kis bigyók úszkálnak.

De a borsólevesben kifejezetten tetszik. :)

Őszi díszeink

2011-10-24T04:01:00.000-07:00

Iskolánkban minden évben megszervezik a lelkes szülőtársak az adventi kézműves délutánt. Ehhez pedig már jó időben elkezdjük gyűjteni az őszi terméseket.

Így esett, hogy vasárnap délután István és Soma kettesben erdőkerülők lettek. :)

Mindenféle kincs lapult a kosarukban, ezekből aztán dorbézolhatunk a héten, és még marad is adventre.

Csipkebogyóból és hajlítható drótból szív készült elsőnek. :)

Várhatóan kicsit össze fog esni, akkor majd tuja-vagy borostyán kerül mellé. :)

Egyelőre így szép, ahogy van. :)

Kaparós technika...

2011-10-24T00:18:00.000-07:00

...avagy hétvégi szöszmötölés :)

Régebben lehetett kapni kedvenc játékboltunkban egy játékot, aminek a nevét nem tudom, mert sosem állt a dobozában olyan sokáig, hogy legyen időm elolvasni. Most meg sehogy sem találom, hogy meg tudjam mutatni nektek.

A játék lényege, hogy egy fekete bevonat lekaparásával gyönyörű előrajzolt minta tűnik elő.

Na, pont ilyenre szottyant kedvük a hétvégén, hogy kapargassanak.

Ezúttal viszont házilag fabrikáltunk egyet.

Hogyan?

Egy rajzlapot sűrűn és erősen beszíneztek zsírkrétával.

Az a jó, ha a színeket felváltva használjuk, mert így lesz színes a végeredmény.

(Persze télen gyönyörű lesz az is, ha fehérrel színezzük ki a egész lapot!)

Utána fekete temperával átfestjük. Jó vastagon, és sűrűn, nem érdemes takarékoskodni.

Mi a karcos játékunk tollával rajzoltunk rá, de gémkapoccsal, vastagabb dróttal is lehet.

A kész ábrákat kivágtuk, ezúttal őszi dekorációk születtek.

Szerintem adventi naptárba, unokatestvéreknek, szülinapi zsúrra kis barátoknak sk. ajándéknak is kiváló. :)

Nem próbáltam még más fedőszínnel, de ha kellően sűrű a tempera, akkor szerintem működik úgy is. Mindenesetre kipróbáljuk majd azt is.

Iskola újra

2011-10-21T04:35:00.000-07:00

Sokan kérdeztétek, hogyan boldogulnak a gyerekek az iskolában egy év itthoni tanulás után.

Nos, röviden: jól. :)

Egyetlen kaland a reggeli ébresztés-felkelés.

Amikor még mindenki kicsi volt, elég szigorú napirend szerint éltünk, és elég józanul szerveztük a napjainkat. Este 8-kor elképzelhetetlen volt, hogy valamelyik gyerek még nem alszik.

Ma az az elképzelhetetlen, hogy valaki már aludjon 8-kor.

A három nagyunk ugyanis rendszeresen eme időpont után ér haza edzésről, különórákról, néptáncról. Ilyenkor persze még esznek, zuhanyoznak, és szeretnék elmesélni, mi történt velük. A közös esti ima is legkorábban 9-kor kezdődik.

Igaz, fél 10-kor már kényszerfektetés van a kicsiknek, de ez nem jelenti azt, hogy a szemük is lecsukódik.

Ezek után kell felkelniük reggel 7-kor. Mit ne mondjak, néha már vívtam közelharcot Somával. Kész csoda, hogy még sosem késtünk el.

S talán az is csodával ér fel, hogy még sosem aludt el az órák alatt. :)))

Éppen ma voltam fogadó órán, és a tanító néni szerint minden rendben van vele, persze kisebb ez-az előfordul, de alapvetően helyén van. A felmérői jól sikerültek, szövegértésben egy icipici hibája volt csak, a nyelvtan négyes lett, de az írás-helyesírás nála problematikus terület, én ennek is örültem.

A matematikát alapvetően érti, és tudja, de több apró figyelmetlenségből fakadó hiba miatt az sem lett ötös, csak négyes. Ezen fogunk most itthon dolgozni, mert tudom, hogy matematikából sokkal többre lenne képes.

Minden nap jár vívásra, és nemrég kerestünk neki egy gitártanárt is.

Olyan gitártanárra akadtunk, aki egyet kért tőlünk, szülőktől: soha ne kérjük Somától, hogy gyakoroljon. :)

Akkor vegye elő a hangszert, amikor kedve van hozzá. Hát így is tettünk. Néha azért figyelmeztetni kell, hogy tegye le. :)))

Még egy szösszenet:

nemrég hiányzott a suliból, ezért felkísértem az osztályba. A lépcsőnél leskelődő osztálytársai kitörő örömmel fogadták, megveregették a vállát, és egymás szavába vágva meséltek neki, mi minden történt azóta, sőt, többek szájából elhangzott, hogy "de jó, hogy meggyógyultál!" Ez szerintem nem csak a gyerekeket minősíti, hanem az tanító nénit is. Hiszen sok múlik azon, ő milyen közösséget kovácsol belőlük.

Mesi időközben ugye ötödikes lett, igazi felsős kiskamasz. Ahhoz képest, hogy tavaly Pán Péter volt a példaképe, és rövid hajat szeretett volna, most a reggel fő kérdése, hogyan fonjam be a haját, és mikor lesz már szülinapja, mert körömnyomdát, szeretne. (te jó ég, még csak nem is hallottam róla...) Naszóval van miről beszélgetnünk esténként. :)

Szerencsére nem csak a külsőségekben lett ilyen fenemód igényes, hanem a tanulásban is.

A matematika sosem volt különösen erőssége, mégis kitűzte magának a célt, hogy hibátlan dolgozatot ír. Hát nem megcsinálta? De, bizony. Ehhez rengeteget gyakorolt, anélkül, hogy én egyáltalán tudtam volna róla. Igaz, kaptak külön gyakorolni való feladatokat, a munkafüzetes házikon kívül.

A kedvenc tantárgya mégsem a matematika, hanem az angol.

Tavaly sokszor írtam arról, hogyan tanuljuk. A jelenlegi iskolai sikerélménynek több összetevője is van.

Ezeket vettem sorra magamban:

1.ugyanabból a tankönyvből tanultunk itthon is, amiből az iskolában dolgoztak

2. a tankönyvön kívül egyéb anyagokat is használtunk.

3.az angolt tanító Zsófi néni is igyekszik iskolai kereteken belül a lehető leginkább élményközpontúvá tenni a tanórákat. (mozgásos dalocskák, játékok, stb)

Ami a külön anyagokat illeti, hatalmas köszönettel tartozom Eszternek. Az ő videói, kártyái, munkafüzetei nagyon sokat segítettek. A gyerekek gyorsan megtanulták használni, és amíg beraktam egy mosást, egyedül is tudtak angolozni. Mesinek egyelőre csak ötösei vannak angolból, és a napokban mesélte, hogy a dolgozatot, amin a többiek egy tanórát dolgoztak, ő negyed óra alatt fejezte be.

Hókifli karácsonyra

2011-10-15T09:39:00.000-07:00

Olvastátok Móni reklámposztját?

Én igen, és ma meg is álltunk egy ALDI előtt. :)

Végigböngésztem Móni ajánlatát, de engem egészen más fogott meg.

A hókiflisütő.

Nem telt el fél óra, és Csincsi már sütötte az első adag hókiflit. Természetesen nagyon sürgős volt, hiszen nyakunkon a karácsony. :)

Tényleg gyerekjáték, tényleg kipotyog a tepsiből, tényleg finom.

A receptet nem is írom ide, mert kicsit lágyabb a tészta, hiszen egy lapáttal kell belenyomni kiflimélyedésekbe, tehát spéci a formához van kitalálva.

Megkóstoltuk...

kóstolgattuk...

a maradékot eltesszük karácsonyra. :)

És amivel készült:

Mit csináltam tegnap?

2011-10-14T03:39:00.000-07:00

Mostam, teregettem, hajtogattam.

8Xnemtudommárhány rövidujjas pólót. Ezeket mind elpakoltam, mert egy darabig nem hordjuk őket.

A végére a bedilizés határán táncoltam. Ekkor leültem a net elé.

És ezt találtam.

Ha ezt a videót összekombinálom azzal, hogy a férjem eredeti végzettsége szerint mérnök, és bár jelenleg más területen dolgozik, de lelkiekben mérnök marad, és a kanapét egy hatalmas papírdobozban hozta haza pár napja, és a papírdobozt mérnöki pontossággal vagdosta fel...na akkor találjátok ki, milyen projektbe kezdünk hétvégén. :)))

P.S. : a szerkezet elkészült. :)

Rózsafüzér hónapja

2011-10-12T02:59:00.000-07:00

Az októberi Élő Kenyérben találtam az ötletet, készítsünk kis méretű rózsafüzért, mely mindig kéznél van.

A miénk az iskolatáska cipzárján landolt, így reggelente az autóban is eszünkbe jut.

A zseníliadrótos ötlet innen származik.

Nyáron, amikor az esték kevésbé rohanósan teltek, recitálva énekeltük együtt a gyerekekkel.

Nem állítom, hogy óriási sikere volt, de egy kamasz szájából már azt is értékelem, ha annyit dörmög, hogy "nem olyan rossz", és másnap este is mellénk ül.

A két kicsinek aludnia kellett volna, míg mi imádkozunk, így aztán ők óriási lelkesedéssel énekelték végig. :)

Aztán kiderült, ők esténként most is elkezdik...aztán persze belealszanak.

Mesi kérdezett is egyet:

-Anya, hogy is volt a rózsafüzér? Először mondok 10 "Üdvözlégyet", utána meg 10 "Asszonyunk Szűz Máriát"?

Ilyenkor mindig paff leszek. Hová lesz az a sok információ, amit beletöltögetünk a fejekbe? :))))

Mindegy, újra és újra elmagyarázzuk.

Találtam egy helyes kis könyvecskét ezen a blogon.

Elkészítettük mi is, egy kicsit több információt gyömöszöltünk bele, hátha...:)

El nem hervadó tulipánok

2011-10-11T04:49:00.000-07:00

Nemezből készültek.

Egy egész csokor a színtelen, komor télre. :)

A szárat belülről drót merevíti..

A lavina megindult....

2011-10-10T04:51:00.000-07:00

Ez a kedvenc kanapém. Igen, fehér színben. Kényelmes benne hímezni, és lehet benne aludni is.

Amikor beköltöztünk a házunkba, nagyon vágytam rá. Nézegettem, nézegettem, de hát amíg fontosabb dolgaink is hiányoztak, addig be kellett érnem a régi, kopottas darabbal.

Egyszer az IKEÁ-ban sétálgattam, amikor a FYND részlegen megláttam egy árválkodó darabot.

Fehér volt, és rám várt. Mivel az egyik hátsó-alsó tartódeszka eltört, mindössze 20 000 Ft-ba került.

Gyorsan telefonáltam az öcsémnek, tudna-e a számlánkra tenni ennyi pénzt, mert bizony a miénken nem volt egy peták sem. Azt hiszem, 10 percig azért várnom kellett, de estére a nappalinkban volt a kanapé.

Szerettük, nyúztuk, használtuk évekig. Aztán a huzat....hát hogyismondjam...enyhén szólva koszos lett, és hiába mostam, mostam, egy idő után már nem segített. Akkor vásároltunk rá egy drapp-kockás huzatot, és szerettük, nyúztuk tovább a kanapét.

Időnként észrevehetően átalakult a belső váz, értsd: eltört. Mi már pontosan tudtuk, hova lehet ülni, és hova rizikós. Mesi és Soma szabadon huppanhatott le bárhová, de 35 kg felett már csak limitált volt a férőhelyek száma.

Így sajnos megesett, hogy egy-egy kedves vendéget figyelmeztetnünk kellett, hová ülhet le, ha nincs baleset biztosítása. Jelesül most hétvégén is megtörtént az eset. Mire István úgy döntött, hogy akkor ő most szétszedi, és megcsinálja.

Érték ám meglepetések!

Kiderült, hogy a kanapé nem csavarokkal, netán szögekkel van egybefogva, hanem kárpitos tűzőgéppel.

Így ni!

Látható, végig eleresztettek a kárpitos tűzések.

A jó minőségről híres IKEA nem is faanyagot, hanem pozdorját, és bútorhátlapot használt olyan helyeken is, ahol emiatt 1-2 év alatt el is tört az anyag.

Hmm, megjavítani lehetetlen, minden lehetséges helyen el van törve.

Csavarok helyett...

Na. Hát így történt, hogy István szétszedte a kanapét, de összerakni már nem tudta.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Én gyorsan hímeztem egyet, jól ismert minta második része. Ez tökéletesen levezeti a frusztrációt, az idegbajt.

István ezalatt körbenézett a kanapépiacon, és megállapította, hogy még mindig az IKEA a befutó.

És még mindig az Ektorp kanapé érte el a legjobb ár/érték arányt.

Azért 5 évig bírta...még 2 évig pedig mi bírtuk.

Mindezt 80 000 Ft-ért.

Segítsütis hétvége

2011-10-09T11:20:00.000-07:00

Igen, a cím nem csalóka, a segítsüti jegyében telt a szombat, és majd nemsokára kiderül, mi mindent indított el vasárnap.

Szóval, ha a kronológiai sorrendet veszem alapul, akkor először is meglátogattak minket Orsiék.

Kiderült, hogy Orsi és István (mármint a férjem) régi ismerősök, úgy 5-6 évvel ezelőtt egy pszichodráma csoportba jártak. Orsi akkoriban tervezte az esküvőt, és lám, milyen jól tette. :)

Három csudaaranyos gyerkőccel érkeztek, akik pont akkorra oldódtak fel, mire el kellett menniük. Megnyugodtam, hogy hozzánk hasonlóan ők is több kör futkosás után tudták csak összegyűjteni az összeset.:)

Már-már úgy tűnt, Marci fiuk itt marad. Az enyémek örültek volna, kiváltképp, ha Virág és a pici Simon is maradhat vele.

De amint az már lenni szokott, minden gyereket elvittek.

Sőt, a sütit is. :)

A másik esemény még péntek délután történt, mikor végre megérkeztek a segísütis sütipecsétem. :)

Stílszerűen Orsiék tiszteletére avattuk fel őket.

Mogyoróvajas keksz készült.

Hozzávalók:

20 dkg liszt

20 dkg barnacukor

20 dkg sótlan pörkölt földimogyoró

10 dkg vaj

1 tojás

A mogyorót aprítógépbe teszem, és addig aprítom, míg krémes" peanut butter" nem lesz belőle.

A krémet beleteszem a robotgép keverőtáljába, hozzámérem a többi hozzávalót, és addig keverem, míg össze nem áll. Utána a hűtőben pihentetem, majd kis gombócokat formázok belőle, és a tepsire ültetem.

Minden kis gombócba belenyomtuk a sütipecsétet, majd 10 percig sütöttem 170°-os sütőben.

Színek, recycling, játék

2011-10-08T06:17:00.000-07:00

Tavaly nagyrészt arról szólt a blog, hogy amikor tanulunk, akkor is játszunk, és amikor játszunk, akkor is tanulunk. Valahogy így. :)

Mostanában a hétvégén van időnk ilyesmire, és nagyon élvezzük.

Színkört festettünk, pontosan akkorát, amekkora egy CD-re fér. Ráragasztottuk.

Aztán egy kupak és egy pingpong labda kell csak (nekünk éppen egy műanyag golyó akadt a kezünkbe), melyet a két oldalra felragasztunk. A labdán fog forogni, a kupakkal fogjuk forgatni.

Kitaláltunk még mintákat, mutatom majd a többi pörgettyűt is!

Íme két kedvenc könyvünk, melyekből még rengeteg érdekességet tudtunk meg a színekről.

Megunhatatlan. :)

Őszi organza virágok

2011-10-08T02:19:00.000-07:00

Hiába, megnőttek.

Élvezik még a festést, meg mindenféle kézművest, de már szeretik, ha nagyok lehetnek.

Ha érzik, hogy bízom bennük, elhiszem, hogy ők már ezt is tudják.

Például a tűzzel bánni. :)

Őszi színekben készültek kitűzők. Soma természetesen ajándékba készítette.

Lovasoknak lovas. :)

Gondolom, sokan ismeritek a technikát: organzából köröket vágunk, és a gyertyalánghoz közelítjük a szélüket.

Mi csipesszel fogtuk az organzát. akkor sincs nagy baj, ha beleesik a lángba, nem gyullad meg, elolvad rögtön.

A felpöndörödött köröket kásagyöngy segítségével összefogjuk.

Az organza métere 100 Ft volt.

Vidám gombolós almaszedés- délelőtt, naná! :)

2011-10-07T01:20:00.000-07:00

Tegnap a kijózanodás napja érkezett el: ti tudtátok, hogy nemsokára karácsony?

Évről évre elérkezik, és mindig megdöbbenek, hogy milyen közel van már.

Régebben nyár végére elkészültem az összes ajándékkal, most meg itt állok, és ötletem is alig.

Nyitottam hát egy kockás füzetet, és összeírtam, kik azok, akik annyira fontosak számunkra, hogy mindenképpen kézzel és szívvel-lélekkel készült ajándékot szeretnénk számukra készíteni.

Elsők a gyerekek. :)

Délelőtt, egyedül 3.rész

2011-10-06T01:54:00.000-07:00

Megfogadtam, hogy igenis ráncba szedem a házat. Sokszor az jelenti a legnagyobb problémát, hogy nincs helyük a dolgoknak. Hát most lesz!

Hajcsatt-hajgumi tartó a lányoknak

És akkor végre a tincseket is megfegyelmezzük. :)

"Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!"

2011-10-06T00:57:00.000-07:00

Október 6-án ezek voltak utolsó szavai Poeltenberg Ernő tábornoknak.

Nem is gondolta talán, mennyire reménykedünk ebben a debütációban ma is.

Ma este az aradi tizenhármakért gyújtunk gyertyát.

Nem tudom megállni, hogy ne meséljem el az ünneppel kapcsolatos tegnapi élményemet.

Somáért mentem, de a termük üres volt. Kiderült, hogy a templomban próbálnak a mai ünnepélyre. Eleinte csak a zárt ajtók mögül hallgattam a műsort, aztán vettem a bátorságot, benyitottam, és élőben végignéztem.

Nem tudom, nálatok milyen tünetei vannak a katartikus élményeknek, nekem futkosott a karomon és hátamon a hideg közben, és csorgott a könny a szememből.

Egy csapatnyi 9-10 éves gyerek olyan színvonalas műsorát láttam, hogy nem akartam hinni a szememnek-fülemnek.

Természetesen tudom, hogy mindez a tanítónénik nélkül nem valósul meg, az ő munkájukat dicséri, hogy mindezt igenis elő tudták ásni a gyerekekből.

Soma egyébként már két hete gyakorol, ugyanis ő kísérte gitáron az osztály énekét. Az én kedvemért csak az első versszakot volt hajlandó eljátszani. :(

(A felvétel vacak, ideje lenne már egy jó kamerát beszereznünk.)

Az eredetit itt hallgathatjátok meg.

Délelőtt, egyedül 2. rész

2011-10-05T01:17:00.000-07:00

Sajnos elérkezett az idő, hogy őszi színekbe öltöztessük a házat.

Sajnálom a napsütést, a napon száradt ruhák illatát, és azt, hogy ha kedvünk támadt, fagyiztunk egyet suli után.

Csak be-és kipördültünk a házból, nem kellett kabátra-sapkára-sálra ügyelni.

Ennek ellenére szeretem az őszt, a sok-sok bordót, narancssárgát, a pulcsis sétákat is.

Tavaly együtt készültünk a gyerekekkel, erre most sajnos nem marad idő. Suli után "ebédleckevíváshangszer" a program, így most délelőtti magányomban fogtam hozzá az őszhívogatásnak.

Egyelőre a házon kívüli dolgok készültek el.

Arról azért nem mondtam le, hogy hétvégén a lakáson belül együtt alkossunk.

Vannak már ötleteim, remélem, nem csak álom marad, hogy megvalósuljanak. :)

Délelőtt, egyedül 1.rész

2011-10-04T04:32:00.000-07:00

Ma extrém korán csengett a telefonom, mert István vidékre utazott, és bizony negyed hétkor már kocsiban ültek a nagyokkal. Őket persze kitette a suli előtt.

Szerencsére időben tudtak indulni, tízóraik, teák, minden elkészült.

Aztán megittam a kávémat, és hétkor felkeltettem a kicsiket is.

Fél nyolckor már a suli előtt álltunk.

Soma rég elfelejtette, hogy ciki puszit adni, sőt, szerinte minél nagyobb egy gyerek, annál inkább elvárható az anyukájától, hogy egészen az osztályteremig kísérje.

Mesi már szaladt volna, mikor kétségbeesve felkiáltott: TORNACUCC!

Természetesen az egész történet már eleve így volt szervezve.

Somának 4 órája van, Mesinek 5, és pont az utolsó a torna, így aztán amikor megyek Somáért, akkor viszem a tornacuccot. Minek hoztuk volna el már reggel? :)

Beugrottam a zöldségeshez friss répáért, paradicsomért, kelbimbóért. Aztán megláttam a szép nagy gombafejeket, és megváltoztattam a menüt: rántott gomba lesz ebédre.

Hazaérvén nekiugrottam a zöldségpucolásnak, gombapanírozásnak, közben pedig Istvánnal telefonon megbeszéltük ki hova, mikor, melyik gyerekért, milyen szülőire, mennyi pénzt vegyek ki az automatából, "ajaj, már megint mérnek, mennyivel is mentem?", "izé...vegyél ki még harmincezret, biztos, ami biztos...."

Naszóval így lassan megfőtt az ebéd is.

Gyors vasalás, szerencsére még rövidujjas idő van, így 5X2 perc alatt kész voltam. Ezt már pontosan tudom, egy időben azzal szórakoztam, hogy mértem az időt. :) Jólvanna, valahogy ki kell bírni, túl kell élni ezt is.

Közben persze a szakmát sem hanyagolom, frissítem a diplomámat, éppen a napköziotthonról, az egész napos iskoláról beszélgetnek a rádióban.

Hálát adok azért, hogy bennünket valószínűleg nem fog érinteni, mert egyelőre ugye nincs is rá pénz.

Pontban 11-kor sms érkezik Lucától:

"gombapörit főzz, lécci!!"

Nem értem...nem áll össze a dolog...ha egyszer tudja, hogy gombát vettem, azt miért nem tudja, hogy már bepaníroztam?

El ne felejtsek Soma osztálytársának fénymásolni egy példányt a hittan háziból, tejesflakonokat (7 liter/2 nap) tegyem be a kocsiba, indulnom kell, hogy Mesi tesizni tudjon.

El ne feledjem, még fel kell készülnöm Szent Ferencből.

Ma őt ünnepli az Egyház.

A délelőtt el is repült...tifelétek is?

Filmek

2011-10-03T00:32:00.000-07:00

Sokat gondolkoztam rajta, milyen fülszöveget is írjak ide.

Mivel egy hét alatt sem lettem okosabb ezen a téren, így most semmi nagyívű gondolatot ne várjatok tőlem.

Azt remélem, a filmek beszélnek majd helyettem.

Mi a gyerekekkel együtt néztük meg ezeket. Igaz, nálunk a kicsik hamarabb felnőttek a nagyok miatt, szóval leginkább 14 éves kortól felfelé ajánlom.

Ha valamelyiket nem sikerül megszerezned, de szívesen megnéznéd, írj, és kölcsönadjuk.

Akkor tehát a címek:

Ez utóbbi film a Trapp családról szól. A könyvet kétszer olvastuk el. Először tavaly nyáron, de a két kicsinek még korai volt, alig emlékeztek rá, így aztán idén nyáron is ezt vittük a nyaralásra. A film nagyon tetszett, de azért lássuk be, kicsit holivudizáltra sikeredett. :)

Miután a gyerekekkel befejeztük a mozizást, lefeküdtek, elaludtak, mi még tobzódtunk Istvánnal. :)

Előkerült a

Babette lakomája.

Ez viszont felnőtt film, bár sem véres jelenet, sem szex nincs benne.

Sütiszaggató készítése házilag

2011-09-29T22:54:00.000-07:00

Néha beindul a fantáziám, és elképzelem, milyen kekszet sütnék, ha tudnék.

Aztán hamar szembesülök a ténnyel, hogy nem tudok olyat sütni, mert nincs hozzávaló szaggató-kiszúró formám.

Na, a mai nap mérföldkő a konyhámban, mert jelentem: bármilyen formát el tudok készíteni.

Az ötlet majdnem egy éve pattant ki a fejemből, mikor Lilla említette, milyen sütikiszúrót rendel majd a messzi Amerikából. Attól eltekintve, hogy István így is ferde szemmel nézi az újabb-és újabb tárgyak felbukkanását a lakásban, ezt most én is őrültségnek éreztem. Amerikából rendeljek valamit, amit biztosan el tudunk készíteni mi is???

Sebtiben meg is ígértem Lillának, kap tőlem egy kiszúrót. Aztán, hogy volt-e türelme várni, azt nem tudom...de jelentem, a sütikiszúró elkészült, és postázom is. Igaz, közel egy éves késéssel. :)

Nem, nem a lustaságom miatt késtem, mert én rendesen talpaltam a dolog után. Hanem minden boltban kerek szemekkel néztek rám. Volt, ahol egyenesen a szemembe mondták, hogy fogjak egy poharat, és azzal szaggassak, ne őket fárasszam.

Aztán tegnap megtaláltam Zoli bácsit.

Hozzá úgy kerültem, hogy a víz-gáz szerelési szakboltban (valami ilyesmi) azt gondolta a boltos, rajtam már csak valami öreg kuruzsló segíthet, így annyit mondott, hogy a vasútnál lakik valahol, és Szabó Zoltánnak hívják. Menjek oda, majd ő útbaigazít. Pont úgy éreztem magam, mint a népmesében a legkisebb királyfi, aki az örök élet vizét keresi.

Jó-jó, ahol élek egy kisváros, mindenki mindenkit ismer, de akkoris. Reményvesztetten indultunk neki a keresésnek Emesével.

Miután több házba is becsöngettünk, és Szabót mindeni ismert, de nem Zoltánt, és nem itt, egy néninek örök hálával tartozom.

Ő a jobb kezével rámutatott egy házra, hogy "Ott lakik"-

És lőn, ott lakott.

Amikor elmondtam neki a sóhajomat, csak dünnyögött maga elé, aztán azt mondta, hogy küszöbszalag.

Jól jegyezze meg, aki ilyesmire adja a fejét, mint én.

RÉZ SZALAG, amiből a KÜSZÖB csíkja készül. Olyan kell nekünk!

Egy métert kaptam elsőre, majd vigyem vissza, meghegeszti, vagy szegecseli, ahogy szeretném.

Elkészültek az első formák, mit ne mondjak, nem cizelláltam, de hamarosan megyek a következő méter rézszalagért.

A hajlítgatáshoz mindenkinek javaslom, hogy készítsen sablont, azaz rajzolja le, mit is szeretne hajlítani.
Sokkal könnyebb lesz úgy, legközelebb én is türelmesen kezdek neki a munkának.
Most készült egy Mózes kőtáblája, ugye a lapbook-hoz. Ezt aztán kapunak, ablaknak is lehet használni.
Aztán egy sima falevél, az őszi kekszekhez, követi majd egy tölgyfa levél is a makkos sütikhez. De a tölgyfalevélhez mindenképpen sablont kell rajzolnom.
Aztán persze a kereszt is elkészült, Lillának.
Egy méter rézszalagból nekem négy forma jött ki.

10 parancsolat lapbook

2011-09-29T02:12:00.000-07:00

Somának jövő hét szerdára tudni kell a 10 parancsolatot.
Alig várom, hogy megtanulja, büdös kölök :):) :)
Gondoltam, kicsit körbejárjuk a témát, készült egy lapbook.
Egyelőre még üres, holnap tanítási szünet lesz nálunk, akkor fogjuk elkészíteni.
Ezúttal már mindent ő ír majd bele!

Ha rendszeres olvasó vagy a blogon, és szeretnéd te is elkészíteni, hagyj egy megjegyzést. Az emailcímedet nem szükséges kiírnod, erre (is) jó, hogy rendszeresen olvasol. :)

Köhögés elleni szirup édesapáknak

2011-09-28T05:48:00.000-07:00

Reggel, amikor elindulunk, 11°C-t mutat a hőmérő.

Délben, mikor hazahozom őket, már csak kevéssel marad 30 °C alatt.

Ebből nálunk egyenesen következik, hogy mindenki tüsszög, taknyos, és köhög.

Szokás szerint elkészült a kakukkfüves szirup a gyerekeknek, ezzel kelnek, ezzel fekszenek.

Ezen az őszön azonban meglepi is készült.

Istvánnak. :)

Vodkás kakukkfüves kanalas

Hozzávalók:

1 dl akácméz

10 dkg cukor

1 dl víz

1 dl vodka

4-5 ág friss kakukkfű

Elkészítés:

Először a kakukkfüvecske ágakat alaposan megmossuk, és pár hétig áztatjuk a vodkában.

Utána a 10 dkg cukrot karamellizáljuk, majd felöntjük a vízzel. Amikor kihűlt, hozzákeverjük a mézet, és az egészet ráöntjük a vodkában fürdőző kakukkfűre.

Egy hét állás után lehet kanalazni!

A gyerekeknek szóló receptért KATT IDE!