tag:blogger.com,1999:blog-8621888423639268827.post8640553390891565980..comments2023-11-08T14:41:21.699+01:00Comments on Gyereketető: Az otthonoktatás nehézségeiUnknownnoreply@blogger.comBlogger4125tag:blogger.com,1999:blog-8621888423639268827.post-42672250998165264732013-05-29T13:29:15.855+02:002013-05-29T13:29:15.855+02:00Kedves Virág! én azt hiszem, soha nem fogok otthon...Kedves Virág! én azt hiszem, soha nem fogok otthon oktatni, de érdekel, hogy aki csinálja, hogyan is csinálja. Nagyon köszönöm, hogy leírtad ezeket, én azt hittem, hogy az otthon oktatók elég elvakultak, és nem is látnak hátulütőt. Köszi, hogy felnyitottad a szemem :) És szorítok, hogy 5nél kevesebb legyen ez a lista :DMillushttps://www.blogger.com/profile/02069269385658049797noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8621888423639268827.post-44558862507053929942013-05-22T07:26:00.671+02:002013-05-22T07:26:00.671+02:00Virág egy szavad nem lehet! Szépen ülnek a gyereke...Virág egy szavad nem lehet! Szépen ülnek a gyerekeid és tanulnak.Majd a megérdemelt alvás! Ő melyik lányod? Anonymoushttps://www.blogger.com/profile/05620678685349234052noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8621888423639268827.post-16223762086380301232013-05-21T18:28:45.117+02:002013-05-21T18:28:45.117+02:00Köszönöm Virág, hogy leírtad, pont tegnap gondolko...Köszönöm Virág, hogy leírtad, pont tegnap gondolkodtam az otthonoktatás kontra iskola témakörön...KisMesterekhttps://www.blogger.com/profile/06455403844793464194noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-8621888423639268827.post-46180651859057571682013-05-21T14:43:38.402+02:002013-05-21T14:43:38.402+02:00Kedves Virág!
Nekem is ezeken pörög az agyam most...Kedves Virág!<br /><br />Nekem is ezeken pörög az agyam mostanában így év vége felé... És borzasztóan sajnálom, hogy nem lakunk egymáshoz közelebb. Kezdek rettegni a fölső tagozattól...<br />A gondok hasonlóak nálunk is, bár így az elején nem érzem a tananyag szorítását. Abban nagyobb szerencsénk van, hogy jövőre már mindkét gyerek itthon lesz és most is elég lazán jövünk. megyünk hétközben.<br />A legnagyobb gond a társak hiánya nálunk is, ezen sokat gondolkodom. Én örülnék havi egyszeri oo-s találkozónak, ahol nem kell megváltani a világot, csak együtt lenni. Mi próbálunk gyakran szervezni olyan alkalmakat, ahol a kiterjedt baráti körünk és gyermekeik találkozhatnak, rohangálhatnak, sustoroghatnak. De gondolom a kamaszkorral ez megváltozik és már nem lesz feltétlenül elég a játszótéri őrület. Ebből a szempontból is örülök, hogy itt élek, mert elég nagy ahhoz a város, hogy sok minden történjen benne, de elég kicsi ahhoz, hogy lépten-nyomon ismerősökbe botoljunk.<br /><br />De végül is nem baj, ha vannak nehézségek, mert ez azt jelenti, hogy oda kell figyelnünk és naponta reflektálnunk kell magunkra, a gyerkeink igényeire, mert van választási lehetőségünk, hogy merre menjünk tovább. Nem egy rajtunk kívül álló rendszerhez kell alkalmazkodnunk.<br /><br />juditJudithttps://www.blogger.com/profile/03309973693054876353noreply@blogger.com